9,8 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert egy állami szerv arra, hogy népszerűvé tegye a fiatalok körében a programozást. A cél az volt, hogy egyre többen jelentkezzenek ilyen felsőoktatási képzésekre – ez egészen megdöbbentő összeg, főként, hogy eleve egy jól fizetett, egyre népszerűbb szakmáról van szó, súlyos kiadás egy igen szűk témára koncentráló népszerűsítő kampányhoz. Jól érzékelteti az aránytalanságot, hogy 2020-ban a teljes felsőoktatásra költött összesen 570 milliárdot a magyar állam.

Egy éves felsőoktatási állami kiadás 2 százalékát fordítja arra a kormányzat, hogy többen válasszák a programozó szakokat a felsőoktatásban.

A program^*Pontos megnevezése: GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú „Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása” Programozd a jövőd! projekt – Megítélt összeg: 9 966 000 000 Ft uniós támogatás céljai lehetnek nemesek, de elgondolkodtató, hogyan tudott a kormányzat és az Európai Bizottság is ilyen aránytévesztést jóváhagyni. A magyar felsőoktatásban ekkora összegű forrásból fontosabb feladatot is lehetne kezelni. Elég itt a segédmunkás szintű béreket kereső 3 ezer tanársegédre gondolni. Ha csak közöttük egy évre elosztották volna ezt az igen csak tekintélyes összeget, akkor fejenként 277 ezer forint havi többlet jövedelmet kaphattak volna.  Ez több, mint amennyi a legtöbbjük fizetése jelenleg!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRaktárosi fizetésért robotol több ezer tanársegéd és adjunktus a magyar egyetemekenAz egyetemi oktatók alapjuttatása elértéktelenedett, és nem látszik, hogyan oldanák meg a tarthatatlan helyzetet az új teljesítményértékelő rendszerek.

Megkerestük e-mailben a programot menedzselő, az uniós támogatást elnyerő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ). A hivatal kérdéseinkre nem is reagált, a közérdekű adatkéréseket – hogy mire is költöttek ebből a forrásból  – elutasították, mert szerintük nem minősülnek adatkezelőnek.

Mindezt úgy teszik, hogy a kormányzati uniós támogatási portál szerint ők a projekt kedvezményezettjei, magyarán ők nyerték el a támogatást. A Programozd a Jövőd honlap adatkezelési tájékoztatója szerint is a KIFÜ a projekt felelőse. De ha mégis valami csavaros jogi helyzet miatt úgy is ítélik, hogy nem ők a projekt adatkezelői, legalább a projekt megvalósíthatóságáról, hasznáról és értelméről nyilatkozhattak volna. Nem csak ők nem tették meg, a projekt kapcsolttartói e-mailcíméről sem reagáltak.

A 10 milliárd forintos költségkeret 2016 szeptembere és 2022 decembere közötti időszakra, tehát kicsit több mint öt évre vonatkozik, így éves szinten 2 milliárd forintot tesz ki. Ezt érdemes azzal összevetni, hogy a BME működésére fordít az állam évi 10 milliárd forintot. 

Mivel évente 6 ezer informatika szakos jelentkezőt vesznek fel állami finanszírozással alap- és mesterszakra, összesen közel 18 ezren tanulnak egyszerre. Ha közöttük osztanánk el ezt az évi 2 milliárd forintos keretet, akkor minden egyes informatikus diákra közel 110 ezer forint jutna.

A projekt sikerességét az informatikai képzésre jelentkezők számából lehetne lemérni. Ez növekedett az elmúlt években, és ez azon kevés szakok egyike, ahol az állam még nem szűkítette be jelentősen az állami finanszírozású férőhelyeket. A növekvő jelentkezőből pedig egyre többet tudnak állami férőhelyre felvenni, és valamelyest csökkent is a képzésüket saját zsebből finanszírozók száma.

Nem az alig látható projekt sikereként kell ezt azonban tekinteni, hanem természetes, hogy az egyre digitálisabb közegben felnövő fiatalok közül egyre többen választják ezt a területet, ráadásul elég jól ismert, hogy kiemelkedően magas bérekhez jutnak az ezen a területen diplomázók. Az oktatás gátja nem a kevés diák, hanem inkább oktatót nehéz találni az arcpirítóan alacsony bérek mellett.

Nehezen látható szerződések

A Programozd a Jövőd projektről nem igazán látható, hogy pontosan mire is költik jelentős összegű forrás. A honlapról leginkább azt lehet leszűrni, hogy pályaorientációs előadásokat tartanak középiskolai csoportoknak. Két helyszínen tartanak előadásokat, Debrecenben és Budapesten.

Bár a kezdeményezés, hogy a fiatalok találkozzanak az informatikával nemes, nem sok haszna lehet, ha egy középiskolai diák egy egy órás előadáson tart erről: hasznosabb lenne, ha olyan fizetések lennének az oktatási szférában, ha érdemi informatikai tudással rendelkező oktatók is megfelelő létszámban lennének. 

Ha a honlapról nem is  a közbeszerzési portálon fellelhető szerződések alapján körvonalazható, miről is szól főként a projekt. A leginkább  kézzel fogható, hogy Budapesten és Debrecenben digitális központokat üzemeltetnek nettó 390 millió forintért. Ennyi pénzért nem ingatlant vásárolnak, hanem csak a 2020-as átadást követően 2022-ig történő üzemeltetést fizetik. Az talány, később mi lesz ezekkel. Ráadásul mindez igen csak nagy emelkedés az eredeti, 268 milliós szerződött összeghez képest. 

Győrben is van egy ilyen központ amiért 148 milliót fizetnek. Zalaegerszegen ugyan a honlap szerint nincs oktatási központjuk, de szerződtek rá, méghozzá 378 millióért.

A projekt keretében rendeltek nettó 90 millió forintért munkaerőpiaci felmérést az Enet Kft.-től, aminek nagyon alapos és részletes eredményei elérhetők a projekt honlapján.

A program öt részből áll:

1. Tudásbázis kialakítása  – ezt végezte el az Enet a 90 milliós szerződésért cserébe
2. A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése – két gyakornoki programot találtunk 225 millióért
3. Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése – nem találtunk releváns szerződést
4. Kommunikációs tevékenységek megvalósítása – ez már elgondolkodtató, miért is nem a többi feladat szerves része.
5. IT pályára terelést segítő élményközpontok – ezek lehetnek a budapesti, debreceni és győri központ – összesen 538  milliós központok

A honlapon semmi érdemi információ nincsen ezekről a tevékenységekről, rá sem lehet semmire kattintani.

A titkolózás talán érthetőbbé válik, ha azt is elmondjuk, hogy a Rogán-féle, a közpénzeket legendásan herdáló Nemzeti Kommunikációs Hivatal is beszállt az uniós pénzek felhasználásába. A 336 millió forintosra becsült munkát pont ennyiért vállalta a Brightly Kft. Tehát a 10 milliárd forintos projekt költségeinek rögtön 3 százalékát el is vitte.

Nehéz érteni, miért egy központosított állami szervnek kell erre a vállalkozót kiválasztani, és miért nem a projektet kezelő KIFÜ-nek. Ráadásul mindezt a munkát 2021 nyarán sikerült kiadni, tehát a projekt vége előtt másfél évvel. 

A gyakornoki programokra két céggel szerződtek. A Meló-Diák diákmunkaközvetítővel 130 millió forintért szerződtek a közbeszerzési portál tanulsága szerint. Fontos kiemelni, hogy mindezen szerződések keretében a KIFÜ volt a megrendelő, akik hivatalos levélben azt állították, hogy ők nem tekinthetők adatkezelőnek.

A projekt kapcsán az is érdekes, hogy a résztvevő diákokat is tulajdonképpen megvették: 125 millió forintért szerződtek a Schönherz Iskolaszövetkezet legalább 260 darab, aktív informatikai hallgató biztosításához a projektben. Őket kellett gyakornokként kiszervezni 55 céghez. Mindez azt jelenti,

egyetlen gyakornok céghez kiszervezése 480 ezer forintba került.

Ha a 70 ezer munkaórára osztjuk le mindezt, 

óránként 1785 forint költséggel sikerült informatikus hallgatóknak gyakornoki helyet találni.

Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos gyakornokot 33 napra sikerült elhelyezni fejenként 480 ezer forintért – ez fizetésnek sokkal jobb lett volna a diákoknak, mint közvetítési díjként elherdálva.

Külön érhetetlen, hogy a krónikus munkaerőhiánnyal jellemzett informatikus, programozó piacon miért kell bármit is költeni a gyakornok elhelyezésesére, amikor a cégek még szívesen fizetnek is, hogy náluk kezdjen valaki szakmai tapasztalatot gyűjteni, dolgozni.

Ennél is nagyobb talány, hogy mire költötték a projekt teljes költségét. A nehézkesen kereshető, exportálási funkcióktól mentesített hazai közbeszerzési portálok miatt nem lehet egységes képet alkotni, milyen szerződéseket kötött a KIFÜ.

Mindenesetre semmilyen olyan érdemi tevékenység nem látható, amire milliárdokat kellett volna költeni. Pedig már az uniós forrásokból 6,8 milliárdot előlegként, 1,2 milliárdot számlák alapján kifizettek. Az állami projektek és az alapvetően a felelőtlen és értelmetlen pénzköltés szinonimáját jelentő uniós projektek  esetében a transzparencia hiányát szemléleti jól a a Programozd a Jövőd projekt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassabban növekednek azok a magyar cégek, amelyek uniós támogatásokat kapnakAzt várnánk, hogy a támogatás megdobja egy-egy vállalkozás növekedését, de pont fordítva történt az elmúlt években, ami rendszerhibára utal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Tech átláthatóság kifü programozd a jövőd transzparencia uniós támogatás Olvasson tovább a kategóriában