Csak kivételes esetben indulhat büntetőeljárás a sajtóban elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt, köszönhetően annak a módosításnak, melyet a fideszes Kocsis Máté és Halász János nyújtott be a parlament elé, és amelyet a képviselők többsége nemrég meg is szavazott.
Az ellenzék szerint ezzel csak a kormánypropaganda számára simítják el a terepet a lejárató kampányokhoz. A G7-nek nyilatkozó Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint ugyanakkor ez a módosítás az újságíró szakma számára inkább előnyös, mintsem hátrányos, mert azokról veszi le az alaptalan büntetőeljárás okozta nehézségeket, akik egyébként etikusan végzik a munkájukat.
Akik pedig nem voltak etikusak, azokat eddig sem tartotta vissza a lehetséges büntetőjogi szankció.
Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás*A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„Nem büntethető, büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki az 1
bekezdésben meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”
illetve
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 227. §-a a következő bekezdéssel
egészül ki:
„Nem büntethető, büntetendő becsületsértés miatt annak a cselekménye, aki az 1
bekezdésben meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”
nem azt jelenti, hogy mostantól bárki bárkibe következmények nélkül belerúghat, csupán azt, hogy innentől kezdve nem büntetőjogi, hanem polgári peres vagy sajtó-helyreigazítási eljárásban kell az ügyet rendeznie a feleknek.
Az Átlátszó már tíz évvel ezelőtt felvetette, hogy módosítsák a Büntető törvénykönyvet (Btk.) ezzel kapcsolatban, ugyanis az újságírókra egy ilyen per esetén (függetlenül attól, hogy a becsületsértést később megállapították-e) óriási terhet ró egy ilyen folyamat, miközben polgári jogi per során ugyanúgy érvényesíteni lehet a követeléseket.
A TASZ szakértője szerint további lépések kellenének ahhoz, hogy valódi változást lehessen elérni a hazai médiaállapotokban és közbeszédben, a Fidesz által létrehozott propagandabirodalom ugyanis – büntetőjogi kategória ide vagy oda – nem igazán törődik azzal, hogy mit lehet és mit nem.
„Jogerős sajtó-helyreigazítási perben született döntésnek nem tesznek eleget, egyszerűen megvonják a vállukat, és azt mondják, hogy majd ha küldik a végrehajtót, akkor esetleg lehozzák a közleményt. Szintén gond, hogy a személyiségi jogi perekben aránylag alacsony összegű sérelemdíjakat ítélnek még mindig a bíróságok, akkor is, hogy ha egyébként ismétlődően, tendenciózusan egy karaktergyilkossági kampány áldozatává válik valaki. Fontosabb lenne, ha a marasztalások végrehajtását is eredményesen ki tudnák kényszeríteni, nem telhetnének el hosszú hónapok a döntés és annak végrehajtása között” – mondta Döbrentey Dániel.
Az nem tiszta, hogy hirtelen miért lett fontos a Fidesznek egy ilyen lépés. A magyar törvények nem teszik lehetővé a visszamenőleges hatályú törvényalkotást, ugyanakkor arra van lehetőség, hogy folyamatban lévő büntetőjogi eljárást megszüntessenek azzal, hogy az eljárás jogalapját képező törvényt módosítják. Elméletben ez alkalmas lehet arra, hogy egy komolyabb büntetőügyet így söpörjenek a szőnyeg alá.
Ugyanakkor Döbrentey Dániel szerint kicsi az esélye, hogy komoly szankció fenyegetett volna bárkit, mert az elmúlt időszakban született jogerős elmarasztalások is enyhék, ettől függetlenül lehet, hogy vannak olyanok, akiknek érdekében áll, hogy éppen most döntöttek a dekriminalizációról.
Közélet
Fontos