Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. november 20. 04:34 Közélet, Pénz

Százmilliárdokat spórolhatna a kormány, ha nem lenne hiteltelen a hitelpiacon

A magyar államadóság kordába szorítása az Orbán-kormányok egyik nagy ígérete volt a 2010-es hatalomátvétel után. Kezdetben dinamikusan csökkent is a bruttó hazai termékhez arányosított mértéke ennek a mutatónak, de különösen a koronavírus-járvány után gyors növekedésbe kezdett.

Az előzetes várakozások szerint megközelíti, de még meg is haladhatja korábbi 2010-es, 80 százalékos értéket. Így az Orbán-kormány 12 év alatt visszatért ahhoz a magas szinthez, amit hevesen és gyakran ostorozott, és az elhibázott gazdaságpolitika eredményének tartott.

Annyi különbség azonban biztosan van a 2010-es szituációhoz képest, hogy akkor hazánk jóval az átlagos szint felett volt az eladósodottságával, ma pedig az uniós átlag alatt van. A 60 százalékos maastrichti kritériumot pedig már nem is igazán veszi senki komolyan. A pénzügyi prudenciájáról híres Németország is messze a 60 százalék felett, 68,6 százalékon állt már 2021-ben is.

A fenti adatok alapján azt gondolhatnánk, hogy nincsen komoly baj a magyar államháztartás hiányával, és a legmagasabb eladósodottságú görögöknek, olaszoknak és portugáloknak van komoly izgulnivalójuk.

A magyar államháztartási hiány mértéke ugyan csak közepes az EU-ban, viszont messze a legdrágább a finanszírozása.

A hiteltelenség ára

Hiába közepes csak a magyar állam eladósodottsága, jóval többet kell költenie a hitelek kamataira. Emiatt a több mint háromszor nagyobb eladosódottáságú görög központi költségvetést is kevésbé terhelik meg a hitelek, mint a magyart.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az uniós tagországokban hogyan alakult a központi költségvetés nettó hitelfelvétele a GDP arányában. A negatív mutató hitelfelvételt, a pozitív visszafizetést jelent. Jól látható, hogy a legjobban eladósodott dél-európai országokat is kevésbé terheli meg az államháztartási hiány finanszírozása, mint hazánkat.

Nem csak Európán belül egyedi Magyarország helyzete. A Nemzetközi Valutalap adatbázisa 75 országra nézve tartalmaz hosszabb távra visszamenő adatokat. Magyarországnak az IMF adatbázisa szerint az EU-országok közül a legmagasabb kamatot kell fizetni az állampapírok után. 

A fenti grafikon alapján látható, hogy 

nincsen másik uniós ország, amelyik olyan drágán finanszírozta volna az államháztartását, mint a magyar.

Az egyes országok hozamait tekintve nagy különbség lehet abban is, hogy milyen devizában, milyen időtávban bocsájtanak ki állampapírokat. Amelyik ország iránt nagyobb a piaci bizalom, nagyobb eséllyel tudnak több éves állampapírokat eladni. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy az évesített álagos hozamok hogyan alakulnak.

Meg lehet onnan is közelíteni, hogyan teljesít hazánk, ha csak a 10 éves állampapírhozamokat vizsgáljuk meg. 71 országból csupán 15-ben kell magasabb hozamokat fizetni.

A magyar tízéves állampapírok hozama megegyezik a háborúban álló orosszal és a gazdasági nehézségekkel küzdő törökkel.

Banglades és Botswana is olcsóbban jut hitelhez, mint a magyar kormányzat. 

A magyar állampaparok hozama jelenleg is a legdrágább az EU-országok közül, de számos fejlődő ország messze a magyar szint alatt tudja finanszírozni magát. A 10 éves állampapírok hozama november elején nálunk 10,2 százalék volt, Marokkóban 3,2 százalék, Malajziában 4,5 százalék.

A magyar költségvetés adataiból az látható, hogy évi ezer milliárdos nagyságrendű kiadást tesznek ki a kamatkiadások, ami a központi költségvetés kiadásának várhatóan hét százalékát teszik ki.

Az idei és a tavalyi évben már jóval magasabbak voltak ezek a költségek a tervezettnél. Az idei év első kilenc hónapjában az egész évre terveett 1369 milliárd forint helyett már 1274 milliárdon álltak a kifizettek költségek.

Idén január és szeptember között 443 milliárd forinttal többet fizetett ki az állam kamatokra, mint egy évvel korábban.

A magasabb kamatkörnyezet minden országot sújt, de Magyarország már eleve legalább kétszer akkor kamatot fizetett ki kamatra, mint a déli eladósodott országok eurózónatagként, vagy a saját, de stabil devizával és gazdasággal rendelkező Csehország. Ha Magyarország is hiteles gazdaságpolitikát folytatott volna, vagy eurónk lenne, akkor évi több száz milliárd forintot takaríthatna meg. 

Különösen válság idején nő meg a kockázatos és nem hiteles gazdaságpolitika ára, ami egy kicsi, nyitott, alacsony hozzáadott értékű ország esetében, amilyen hazánk, különösen nagy problémát jelent.

Közélet Pénz államháztartás államháztartási hiány állampapír Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Pálos Máté
2022. december 1. 04:34 Közélet

Halk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtett

Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Fontos

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.