Bár a kormány nem verte nagydobra, de mintegy öt hónapja működik az állami meddőségi programot koordináló Humánreprodukciós Igazgatóság (HI) az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül, és már bele is kezdett a Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszter összeírásába. Az igazgatóságot az OKFŐ honlapjának egyik eldugott szegletéből letölthető lista szerint Vesztergom Dóra – Novák Katalin köztársasági elnök sógornője – vezeti, és értesüléseink szerint egy meddőségi szakambulancia-ellátás tervezetén dolgozik.

Nagy átszervezés a nemzetstratégiai reprodukcióért

A Pintér Sándor belügyminiszter utasítására, még Novák Katalin köztársasági elnöki beiktatása előtt létrehozott HI lett annak a „nemzetstratégiai jelentőségű” Humán Reprodukciós Nemzeti Programnak a központi szerve, amit kormány még 2019-ben indított el mintegy 3 milliárd forintból, hogy szélesítse a hozzáférést az állam által támogatott meddőségi ellátásokhoz. Ennek jegyében jelentősen növelte a meddőségi kezelések során felmerülő vizsgálatok és szükséges gyógyszerek állami támogatását, eltörölte az államilag támogatott eljárások korábbi éves volumenkorlátját, létrehozta a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumot, illetve 790 millió forintos eszközbeszerzés után megnyitotta a Semmelweis Egyetemen az Asszisztált Reprodukciós Centrumot.

Emellett államosította a szektort. A nagy átszervezés előtt az európai szabályozással nagyjából összhangban háromféle módon lehetett meddőségi ellátáshoz jutni:

1. Állami tulajdonú intézményben, a társadalombiztosítás (tb) által támogatott kezeléssel, néhány centrumban.
2. Magántulajdonú intézményben, tb-támogatott kezeléssel, mintegy fél tucat klinikán.
3. Magántulajdonú intézményben, nem tb-támogatott, magánfinanszírozott kezeléssel, három klinikán.

Ez összesen tucatnyi klinikán körülbelül 8-9 ezer kezelési ciklust jelentett, a teljes piac a becslések szerint nem érte el a 10 milliárd forintos évi forgalmat sem, amiből a harmadik kategória mintegy másfél milliárd forintot tehetett ki, szűk kétezer kezelési ciklussal. Ebben a rendszerben a tb-támogatott eljárások sem voltak teljesen ingyenesek, de a körülbelül egy-másfél millió forintos magánfinanszírozású meddőségi kezelések töredékébe kerültek.

A területre három év alatt megközelítőleg 10 milliárd forint közpénz áramlott, és a nagy átszervezés jegyében a kormány úgy ahogy van megszüntette a meddőségkezelés területen a magánszektort: megvásárolt egy sor olyan magán tulajdonú intézményt, ahol addig is főként tb-támogatással folytak a kezelések, és felvásárolta a TritonLife meddőségi magánklinikát – hogy erre mennyi közpénzt költött az állam, azt közadatigénylésünkre sem volt hajlandó elárulni.

Mindeközben a magánklinikákon történő, magánfinanszírozott meddőségi eljárásokat gyakorlatilag törvényi úton betiltotta, ezért két, az államtól függetlenül, tb-támogatás nélkül működő klinikának kellett lehúznia a rolót.

Bár mindkét céget megkereste a magyar állam a vásárlási szándékkal, végül nem született megállapodás. A Versys és a Reprosys klinika – korábbi formájában – bezárt, a klinikákra bízott fagyasztott embriókat június utolsó napjaiban szállították át egy kijelölt állami klinikára. Ezzel olyan preembriók kerülnek az államhoz, amelyeket egy magánszerződésben egy magáncégre bíztak magánszemélyek. 

A Reprosys 2019-et 381 milliós nettó árbevétel mellett 12 millió forintos nyereséggel zárta, 2020-ban viszont a 322 milliós forgalomhoz 10 milliós veszteség társult. Tavaly 426 milliós forgalom mellett 42 millió forint volt a cég adózott eredménye. Létszáma a tavalyi 20 fős csúcs után a legutóbbi adat szerint kilencre csökkent.

A Versys 2019-ben 980 millió forintos árbevétel mellett 6 milliós adózott eredménnyel zárt, majd 2020-ban a 895 milliós forgalomhoz 97 milliós veszteséget társult. Tavaly az árbevétele 1,31 milliárd forintra ugrott, amelyből 168 millió maradt meg adózott eredményként. 2021 áprilisában még 38 főt alkalmaztak, ez azóta tízzel csökkent. A Versys Magyarországon egyetlen klinikaként hitelesített tagja a terület egyik legfontosabb nemzetközi szervezetének, a European Society of Human Reproduction and Embryologynak.

Azzal, hogy a magyar kormány betiltotta a meddőségi magánkezeléseket, a klinikáknál felhalmozott tudás és szakértelem mellett mintegy 6-10 százalék meddőségiellátás-kapacitás szűnt meg. Ennek eredményeként azok is az állami ellátást terhelik – ha nem mennek külföldre –, akik amúgy szándékuk szerint fizetős magánellátást vennének igénybe. 

A hazai szabályozás miatt a 45 év fölötti nők előtt ezzel bezárultak a magyar rendszerben a kapuk, ők ugyanis államilag támogatott kezelésre nem jogosultak. (Más lehetőség pedig már nincs idehaza.)

Lesz regiszter

A Humánreprodukciós Igazgatóság feladata a Magyar Közlöny szerint, hogy ágazati szakmai koncepciót alakítson ki, megszervezze a finanszírozást, ellenőrzést. Az adatszolgáltatás kiépítése is a HI-hoz került, ami különösen érzékeny kérdés: a klinikák döntő többsége nem osztotta meg a nyilvánossággal a beavatkozások számát és a különböző sikerrátákat, eredményességi mutatókat. A OKFŐ 2012-ig gyűjtött be adatokat a nem magántulajdonú klinikákról, és azokat összesítve közzé is tette, onnantól viszont eltűntek a rendszerből és a nyilvánosságból ezek az adatok. Úgy tudjuk, a meddőségi centrumok azóta a Népegészségügyi Központnak jelentettek, az NK viszont nem válaszolt ilyen irányú kérdésünkre.

A HI-től működésük ötödik hónapjában azt akartuk megtudni, hogy

• mekkora az évek költségvetésük,
• hány munkatárs dolgozik náluk,
• mi a céldátuma az adatbázis felállításának,
• mérlegelik-e a petesejt-adományozás szabályozásának átalakítását,
• illetve összesített adatokat is kértünk tőlük az állami meddőségi klinikák eljárásairól. 

Konkrét válaszokat nemigen kaptunk, de azt megtudtuk, hogy a

kormány prioritásként kezeli a meddőséggel küzdő párok támogatását, valamint azt, hogy anyagi lehetőségeitől függetlenül, mindenki vállalhasson gyermeket, és minden vágyott, tervezett gyermek megszülethessen Magyarországon. A kormány a meddőség kezelésében egységes irányelvek kialakítására törekszik annak érdekében, hogy a problémával küzdő párok az országban mindenhol ugyanazt a magas színvonalú ellátást kapják. Ennek feltétele a teljes transzparencia, központi irányítás és felügyelet.

Mindeközben dolgoznak egy „korszerű, átlátható, a minőségi ellátás paramétertereit szem előtt tartó, egységes adatszolgáltatási rendszeren”. Értelemszerűen ez lesz a Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter, de azt nem árulták el, milyen időtávban várhatók az első eredmények, és adatokat sem közöltek velünk.

Minden megyében szakambulancia

A Humánreprodukciós Igazgatóság egy további célról is írt: „a meddőségi ellátórendszer korszerűsítésével és az asszisztált reprodukciós kezelésekkel hatékony, minden érintett számára biztonságos és a lehető legrövidebb idő alatt elérhető rendszeren” is dolgoznak.

Arról nem írtak, hogy ez pontosan mit jelent, de értesüléseink szerint a HI egy országos meddőségi szakambulancia-rendszer kiépítésén dolgozik. Az elgondolás szerint minden megyei kórház végezne meddőségi szakambulancia-ellátást, vagyis betegfelvételt, kivizsgálást, inszeminációt, azaz mesterséges ondóbevitelt. Az ennél összetettebb betegellátási feladatokat és magát a lombikeljárást, vagyis az in vitro fertilizációt már az állami meddőségi központokban végeznék.

Egy ilyen rendszer kiépítésének legszűkebb keresztmetszete a szakember-ellátottság, így feltehetően a képzési struktúrához is hozzá kellene nyúlni. Magyarországon évek óta nagyobb az igény a meddőségi kezelésekre, mint amekkora a kapacitás, és a rendszer évek óta küzd a szakemberhiánnyal.

A HI konkrétan nem erősítette meg, hogy egy országos meddőségi szakambulancia-hálózat kiépítésére gondolnak akkor, amikor egy mindenki számára rövid idő alatt elérhető rendszerről beszélnek, és további kérdéseinkre már egyáltalán nem válaszoltak.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a HI-t vezető Vesztergom Dóra Párizsban végezte el az asszisztált reprodukciós szakképzését, és vezetői szerepet magyar meddőségi klinikán nem töltött be, de férjével, Novák Zoltán nőgyógyász onkológussal együtt a Fertility Art nevű magánszolgáltatónál végeznek meddőségi kivizsgálást, konzultációt, dietetikai tanácsadással, valamint akupunktúrás kezelésekkel kiegészítve.

Könnyű a dolgom, hiszen nő vagyok, 36 éves, van már két pici gyermekem, tehát nagyon hasonló korban és „cipőben” járok, mint a legtöbb páciensem, így könnyen megtaláljuk a közös hangot,

– áll Vesztergom szakmai bemutatkozójában.

Megkerestük a bezárt Versys meddőségi magánklinika orvosigazgatóját, Vereczkey Attilát, illetve a szintén bezárt Reprosys centrumvezető főorvosát, Vass Zoltánt, de egyelőre egyikük sem akarta kommentálni a helyzetet.

Vass Zoltántól ugyanakkor megtudtuk, hogy ugyanúgy, mint tavaly év végén, még mindig szeretné, ha lenne lehetősége szakértelmét Magyarországon kamatoztatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam felvásárolná a jogilag ellehetetlenített meddőségi magánklinikákat isTeljes az állami kontroll a magyar lombikbébiprogramban, a magánklinikák betiltása növeli az amúgy is hosszú várólistákat, és aki teheti, gyorsabb és jobb külföldi klinikákhoz fordul.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet egészségügy klinika lombik meddőség társadalombiztosítás Olvasson tovább a kategóriában