Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. június 19. 17:33 Adat, Közélet

Eltűnő tanárok, szétcsúszó esélyek – néhány ábra az oktatás válságáról

A Közgazdaság-tudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontja negyedik alkalommal adta ki kétévente megjelenő, a magyar közoktatásra vonatkozó adatokat feldolgozó kötetét A közoktatás indikátorrendszere 2021 címmel. A kiadvány célja, hogy különböző mutatók mentén számosítsa a közoktatás nagy rendszerében zajló folyamatokat.

Az alapvetően adatok összegyűjtését és rendezését vállaló kötetben kevés tér marad az elemzésre, viszont két kiemelt témát, a tanárhiányt és az esélyegyenlőséget több indikátor és adatsor elemzésével külön kiadványban is tárgyalnak a kutatók.

A két témához tartozó adatsorok érzékletesen vázolják fel a magyar közoktatás legmeghatározóbb problémáit. Az adatokon a legfontosabb állítások mentén megyünk végig. 

2015 óta megduplázódtak az óvodai betöltetlen pedagógus-álláshelyek.

Ezek 2 százalék körüli arányról 4,3 százalékra emelkedtek. De jelentősen nőttek az általános iskolákban, a szakképzést nyújtó középfokú intézményekben, vagyis a szakiskolákban is, 4 százalékról 6 százalékra.

Ott a legnagyobb a tanárhiány, ahol a legnagyobb a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

A kedvezőtlenebb helyzetű iskolákat sokkal súlyosabban érinti a tanárhiány, mint a többit. Azokban az iskolákban, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 5 év alatt 4 százalékról 8 százalék fölé emelkedett a betöltetlen tanári álláshelyek összes tanári álláshelyhez viszonyított aránya.

Ugyanez a görbe némileg alacsonyabb százalékokkal szintén meredeken emelkedik 2016 óta azokban az iskolákban, ahol „csak” magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya.

Viszont azokban az iskolákban, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, nem egyenletes az emelkedés, sőt 2018 óta 3-4 százalékon stagnál az arányszám.

Egyre ritkábban alkalmaznak a közoktatási intézményekben a tartósan távol lévők helyettesítésére pedagógusokat.

A szakiskolákban a legalacsonyabb a helyettesítésre alkalmazott tanárok aránya, de minden képzési típusban jelentős csökkenés ment végbe ezen a téren 2016 óta.

Meredeken emelkedik a tanári munkaerő-forgalom.

Az egész közoktatásban az új belépők aránya rendkívüli mértékben emelkedik 2016 óta, ami szintén a tanárhiány növekedésére utal.

Minden képzési típusban megnőtt a munkaerő-forgalom, az óvodákban több mint háromszorosára, általános iskolákban négyszeresére.

Mindenhol emelkedik a tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.

Nem megfelelő képesítésnek számít az is, ha az adott tanárnak pedagógus képesítése van, de más szaktárgyból. Az ilyen tanárok aránya minden képzéstípusban két-háromszorosára nőtt az elmúlt években.

Az általános iskolákban 2020-ban már a természettudományi tárgyakat tanítók 10, a matematikát tanítók 9, az idegen nyelvet tanítók 8, az összes szakos tárgyat tanítók 7 százalékának nem volt szakképesítése az adott tárgy tanításához.

A szakiskolákban még nagyobbak ezek a százalékos arányszámok, és bár a helyzet a gimnáziumokban a legjobb, ott is növekedés látható.

A tanári kar öregszik, a pályakezdők messze nem pótolják a nyugdíjba vonulókat.

2003 és 2019 között évről évre egyre nagyobb arányt képviseltek az 50 évnél idősebb tanárok, miközben a 40 évesnél fiatalabbak aránya folyamatosan csökkent.

A közoktatásban az újonnan munkába állók aránya durván 1 százalék körül mozog, ami akkor sem lenne elég a nyugdíjba menők pótlásra, ha a kormegoszlás egyenletes lenne. A kutatók számítása szerint ez utóbbi esetben 2,2 százalék pályakezdőarány tudná fenntartaná a létszámot.

Az európai országok közül a magyar pályakezdő pedagógusok fizetése a legalacsonyabb.

Ennek megállapításához a kutatók a magyar pályakezdő tanárok tényleges keresetét nézték meg a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában, különböző európai országokban, képzési formák szerint – Magyarországot mindegyik listán legalul kell keresni.

Nőtt a különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek továbbtanulási esélyei között.

A kutatók szerint a magyar közoktatási rendszer kevéssé képes az otthonról származó hátrányok enyhítésére, ami meghatározza a különböző szociális hátterű tanulók középfokú és felsőfokú továbbtanulási lehetőségeit is. Ráadásul a továbbtanulási valószínűségek különbsége a legutóbbi években növekedett a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók között.

2010 és 2019 között a hátrányos helyzetű tanulók aránya az érettségit nem adó szakképzésben jelentősen nőtt, míg az érettségit adó szakképzésben és a négyosztályos gimnáziumban csökkent. Durván leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a magyar hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább az érettségit nem adó szakképzésbe áramlanak, míg a nem hátrányos helyzetű tanulók körében ellentétes a tendencia.

Ezek a folyamatok kihatnak az adott csoportok felsőfokú továbbtanulási lehetőségeire is – a felvétel évében érettségizettek és általános eljárásban felvettek körében 2021-ben mindössze 2,3 százalék volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Tíz évvel ezelőtt ez az arány 7 százalék körül volt. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmúlt évek adatsorai egyértelműen a magyar oktatás lassú összeomlását jelzikAz oktatási rendszer komoly problémája a tanárhiány, ráadásul egyre nagyobb a különbség a pályakezdők és nyugdíjba vonulók száma között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet adat közoktatás pedagógus tanárhiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Vámosi Ágoston
2025. július 9. 14:48 Adat

Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz

Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.

Stubnya Bence
2025. július 9. 06:04 Adat, Közélet

Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?

Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.

Torontáli Zoltán
2025. július 8. 15:51 Adat, Közélet

A bizalomvesztés ördögi körébe került a magyar gazdaság

Ha a lakosság nem hisz a növekedésben, akkor nem fogyaszt, de akkor a cégek nem ruháznak be, de akkor nem lesz növekedés.

Fontos

Stubnya Bence
2025. július 11. 09:06 Közélet

270 milliárdot osztogat el idén a kormány, és ez még csak a bemelegítés

Egyre gyűlnek a választás előtti hangulatjavítás céljából bedobott tételek, jövőre az ezer milliárdot is bőven meghaladja majd a számla.

Stubnya Bence
2025. július 10. 12:55 Vállalat

Lezajlott az idei harmadik hazai sztrájk, és lehet még folytatása

Idén eddig alig voltak itthon sztrájkok, a győri autóipari beszállító Nemaknál szervezett lehetett a harmadik. Az Audi-sztrájk évében 12 volt.

Vámosi Ágoston
2025. július 10. 10:38 Világ

Hiába a Trump-barátság, 35 százalékos amerikai vámot kap a nyakába Szerbia

Ezt írta levelében Donald Trump, pedig a fia háromszor is járt Szerbiában az elmúlt évben, Belgrádban pedig a tervek szerint Trump-torony épül.