Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2021. november 18. 16:53 Adat, Közélet

Csak enyhén szigorított a magyar kormány, pedig egy rövid kijárási korlátozás még jót is tehetett volna neki

Szerdán 10 ezer fő fölé emelkedett a regisztrált koronavírusos esetek száma Magyarországon. A kormány csütörtökön bejelentette, hogy kötelezővé teszi a zárt terekben a maszkhordást. A szigorítás péntek éjféltől lép életbe, és hatályos lesz minden közösségi zárt térre vonatkozóan, kivéve az irodákat és a sportolás céljára használt tereket. Az iskolákban az iskolaigazgató felelőssége lesz dönteni a kötelező maszkhordásról.

A megbetegedések száma áprilisban, a harmadik hullám derekán volt hasonló szinten, akkor zárva voltak a vendéglátó egységek és este 10 órától reggel 5 óráig kijárási tilalom volt az országban. Ennek fokozatos lazítását akkoriban az oltások számához kötötték. A második hullám csúcsát a mostani mutatók már most meghaladják.

Mivel az ország lakosságának körülbelül 38 százaléka (3 millió 710 ezer ember ) még egyáltalán nincs beoltva, egészségügyi szempontból indokolt lehetne szigorúbb korlátozásokat bevezetni; a Magyar Orvosi Kamara – a maszkhordás kötelezővé tétele mellett – például a tömegrendezvények beszüntetését kérte keddi közleményében, és azt is, hogy kössék védettségi igazolványhoz vagy negatív PCR teszthez a mozikba, színházakba, éttermekbe és szórakozóhelyekre való belépést.

Egészségügyileg tehát indokolt lenne a szigorúbb szabályozás, de az az érdekes, hogy pusztán a cinikus politikai érdekeket szem előtt tartva sem biztos, hogy rossz ötlet lenne a kormány számára a zárás.

A tavaly márciusban Európában először Olaszországban berobbanó koronavírus-válság ugyanis növelte a világ vezetőinek támogatottságát. Ezt eddig is lehetett sejteni, de az azóta publikált cikkek tudományosan is alátámasztják, hogy a politikai vezetők és a kormányon lévő pártok támogatottsága is nőtt a válság és a kijárási korlátozások alatt világszerte. 

Sok országban a koronavírus fertőzöttek számának növekedése együtt járt a kormánypártok támogatottságának növekedésével. Vannak országok, ahol az olasz válság és a belföldi lezárások indították be a támogatottság növekedését. A lezárások ugyanis olyan kommunikációs helyzetet eredményeznek, amelyekben a kormányon lévők jól tudnak manőverezni, mivel náluk a kezdeményezés lehetősége, miközben az ellenzék a kellő információk hiánya miatt elbizonytalanodik.

Természetesen a korlátozó intézkedéseknek fonákja is van; lassuló gazdaság és emelkedő munkanélküliség. Magyarországon azonban jelenleg inkább a munkaerőhiány a jellemző, az adatok pedig azt mutatják, hogy az állásukat korábban elvesztők a nyitás után találtak új munkát. Az eredmények szerint tehát a Fidesz-KDNP pártszövetségnek egy rövid lezárástól elvileg nem kellene tartania, mert az nem fenyegetné, inkább javíthatná a támogatottságát.

Mit mond a tudomány?

A politikatudomány ismert empirikus megfigyelése, hogy mikor külső fenyegetettség ér egy országot, a helyi vezetők támogatottsága növekszik. Az angolul „rally around the flag”-nek nevezett jelenség egyik lehetséges magyarázata az, hogy bizonytalan helyzetben az állampolgárok keresik a stabilitást és biztonságot nyújtó erőket, így az éppen hatalmon lévő politikai formációk felé fordulnak. Az alábbi ábra Yam és szerzőtársai munkája alapján készült, és azt mutatja, hogyan nőtt az elnökök és miniszterelnökök támogatottsága 10 országban, párhuzamosan a koronavírus fertőzöttek növekedésével. A kék vonal a támogatottságot, a piros az új Covid fertőzöttek napi számát jelöli.

forrás: Yam et al (2020)

Az ábrán jól látszik, hogy Nyugat-Európában kifejezetten erős volt ez a hatás. A német kancellár Angela Merkel, a francia elnök Emmanuel Macron és az Egyesült Királyság miniszterelnöke Boris Johnson támogatottsága is erősödött az országukban növekvő koronavírus fertőzések számával. 

André Blais a montreáli egyetem professzora szerzőtársaival kimutatta, hogy egy adott ország kormányának az ország lezárásáról szóló döntése adhat löketet a vezető támogatásához. Kutatások szerint a miniszterelnököt adó pártok átlagosan 4 százalékpontos extra támogatáshoz jutottak közvetlenül az országukban bevezetett lezárások után, a lezárások előtti időszakhoz viszonyítva. A kutatásban a 15 nyugat európai ország közvéleménykutatási adatait vizsgálták. 

Mivel a lezárások és a fertőzések számának növekedése együtt mozognak, nehéz kibogozni, hogy a kettőből melyik hajtja a kormánypártok támogatottságát. Annyi viszont látszik, hogy bizonyos esetekben egyik sem kell hozzá. Elég, ha a külföldi kedvezőtlen vírusterjedési tendenciákról hallanak az állampolgárok, hiszen az is bizonytalanságot szül, amiben a stabilitást a kormány tudja megadni. Ilyen esetben az is elképzelhető, hogy a helyi, külföldhöz viszonyítva alacsonyabb fertőzési adatokat a jó kormányzás eredményeként értelmezik a választópolgárok. 

Catherine E. De Vries és szerzőtársai cikkükben azt mutatták be, hogy Lengyelországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban már az is erősen növelte a kormányon lévő pártok támogatottságát, hogy Olaszországban teljes kijárási tilalmat rendeltek el 2020 március 9-én. Tehát már a válság belföldi lehetősége is hatással volt a kormánypártok támogatottságára, függetlenül a járvány helyi erősségétől, miközben nem nőtt a szélsőjobboldal támogatottsága vagy általánosságban nem változott a magukat bal- vagy jobboldalinak tekintő választópolgárok aránya az országokban. Ez arra utal, hogy függetlenül a hatalmon lévő pártok politikai programjaitól a népszerűségük nő ilyen kritikus helyzetekben. 

A fenti ábrán Németország legnagyobb kormányzó pártszövetségének a CDU-CSU-nak a támogatottságát tüntettük fel. Az Olaszországban felfutóban lévő koronavírus hírek hatására erősen megugrott a CDU-CSU támogatottsága 2020 márciusától. A szaggatott vonal az olasz kijárási korlátozások bevezetését jelöli március 9-én. Hasonló mintákat láthatunk a holland, az angol vagy a lengyel kormánypártoknál is.

A romló foglalkoztatottsági adatok a kormányok ellen dolgoznak

Azonban az is biztos, hogy a hosszú lezárások és a növekvő munkanélküliség rontja a kormányon lévők helyzetét. A CDU-CSU pártszövetség például a 2020-as erősödése után elvesztette az idei német parlamenti választásokat. Donald Trump amerikai elnökkel is hasonló volt a helyzet; egy Amerikában végzett kutatás szerint azok az amerikaiak kevésbé voltak hajlandóak rá szavazni az elnökválasztáson tavaly novemberben, akiknek a koronavírus járvány alatt romlott a munkaerőpiaci helyzetük. Ebbe a kategóriába kerültek azok a teljes állású foglalkoztatottak, akik félállásba kerültek vagy munkakeresővé váltak a járvány alatt.  

Jennifer Wu és Gregory Huber, a Yale egyetem professzorai 12 ezer amerikai állampolgár választási hajlandóságát és pártpreferenciáit mérték. Eredményeik szerint a Covid alatt rosszabb munkaerőpiaci helyzetbe kerülő Trump szavazók 3 százalékponttal nagyobb valószínűséggel szavaztak át Bidenre, mint azok akiknek nem változott a helyzete.

Az elmúlt hónapok tendenciát látva azonban Magyarországon túlzott munkanélküliségtől nem kell tartania a kormánynak. Mi is megírtuk, hogy novemberre olyan kevesen kerestek állást, mintha nem is lett volna járvány. A lenti térképen látszik, hogy melyik járásban nőtt meg az álláskeresők száma a járvány előtti állapothoz képest.

A lezárások után főleg Nyugat-Dunántúlon emelkedett az álláskeresők száma, az Ausztriába és Németországba ingázók otthonmaradása miatt, de szeptemberre a mutató gyakorlatilag az egész országban visszatért a koronavírus-válság előtti szintre. Pár hónap alatt a munkaerőpiac egyensúlytalanságai kisimultak, tehát egy esetleges pár hetes lezárás munkaerőpiaci következményei aligha lennének meghatározóak a jövő április magyar parlamenti választásokon.

A Fidesz-KDNP sokat erősödött az első hullámban

Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol a kormánypárt támogatottságát főleg az Olaszországból érkező hírek, és az első lezárások növelték. A lenti ábráról leolvasható, hogy míg a magyar fertőzési adatok nem nagyon voltak hatással a Fidesz-KDNP támogatottságára, addig a február-márciusi olasz események és az itthoni első lezárás igen. Ebben az időszakban, 2020 márciusától-augusztusig maradt a Fidesz támogatottsága tartósan 50 százalék felett a biztos szavazók körében. (A támogatottságot úgy simítottuk, hogy a közvélemény-kutatások eredményeit mozgó átlagoltuk 5 megjelent közvélemény kutatásonként.)

A tavaszi növekedés másik magyarázata lehet az ellenzék önkormányzati választási sikereinek lecsengése, ami után ismét a kormánypártok felé billent az inga, erről bővebben például Tóka Gábor írt a blogján. Mindenesetre ebben az időszakban a Fidesz támogatottsága meghaladta a 2018-es választások időszakában mértet.

Most novemberben ismét erősödést mérnek a közvélemény kutatók a Fidesz javára, aminek több oka is lehet. Az egyik, hogy az elmúlt hónapban több nézőpontos és századvéges kutatás jelent meg, amelyek magasabbra mérik a Fideszt a többi közvéleménykutatónál. Másrészről az ellenzéki előválasztás lecsengése után a kormánypártok ismét magukra fordítják a figyelmet. Nem mellesleg azért képesek ezt megtenni, mert egyre több a Covid fertőzött itthon, és ismét a kormány került reflektorfénybe. Tóka Gábor, a CEU professzora úgy fogalmazott nekünk, hogy

2020 tavaszán megdobták a kormányt a Covid hírek, de aztán ez a nyereség elszivárgott, augusztustól az ellenzék támogatottsága nőtt egész január-márciusig, aligha a járványhírek miatt, inkább az ellenzéki összefogás hírére. Az ilyen válságok [mint a koronavírus] olyan komplex politikai kommunikációs csapdahelyzetet eredményeznek, ami általában a kormánypártoknak kedvez.

A lezárások a kormányokat lépéselőnybe hozza, hiszen kompetens vezetőkként tudják pozicionálni magukat, akik képesek érdemben változtatni a járványhelyzeten, míg az ellenzék csak kritizálni, panaszkodni tud.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet kormány koronavírus pártok politikatudomány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.