Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. november 5. 06:44 Közélet

Tízezreket kötelezhetnek oltásra az önkormányzatok, de nem fognak

Bár messze nem született még mindenhol döntés, az eddigi bejelentések és a G7 körkérdése alapján az önkormányzatok többsége nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást alkalmazottai számára. Ha megtennék, valószínűleg még úgy is tízezreket késztethetnének a vakcina felvételére, hogy a tapasztalatok szerint dolgozóik körében elég magas az átoltottság.

Néhány száz érintett

Egyelőre úgy tűnik, legfeljebb néhány száz oltatlan önkormányzati alkalmazott szembesül azzal, hogy be kell adatnia magának az oltást, ha a jövőben is jelenlegi munkahelyén akar dolgozni. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere még kedden jelentette be, hogy kötelezővé teszi a vakcina felvételét. A közlemény alapján azonban ez csak a polgármesteri hivatalban dolgozó 235 emberre vonatkozik, az egyéb önkormányzati alkalmazottakra (cégeknél, szociális és egyéb intézményeknél foglalkoztatottakra) nem*A kerületnél rákérdeztünk, hogy valóban így van-e, de cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz.. Ennél némileg szélesebb körre terjesztette ki a kötelező oltást a XVI. kerületet vezető Kovács Péter. Náluk a hivatal 139 munkatársa mellett a bölcsődei és óvodai dolgozóknak és az önkormányzati intézmények valamennyi alkalmazottjának előírták ezt, így az intézkedés már több száz emberre terjed ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok cég hatalmas kockázatot vállalna a kötelező oltással, nem is merik meglépniA cégek nagy többsége nem teheti meg, hogy alkalmazottai harmadát-negyedét szabadságolja az oltás hiánya miatt, mert nem tud helyettük kit felvenni.

Nagy többségük azonban valószínűleg már most is be van oltva. A hazai felnőtt lakosság körében nagyjából 70 százalékos az átoltottság, a fővárosban és a szellemi foglalkoztatottaknál azonban magasabb ez az arány. Így a két budapesti kerületnél is az érintett kör 20-25 százaléka lehet, aki eddig nem oltakozott, most viszont kénytelen lesz, ha nem akar fizetés nélküli szabadságra menni.

Hasonló a helyzet a főváros szociális intézményeivel is, amelyekben tegnap tették kötelezővé az oltást. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél 545 ember dolgozik. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor a G7 kérdésére elmondta, hogy információik szerint ebben a körben 80 százalék feletti az átoltottság. Így a fővárosi intézkedés mintegy száz embert érinthet, nagyságrendileg ugyanannyit, mint a két kerületé.

A nagyvárosok többsége még vizsgálja

Ezzel pedig egyelőre ki is merült az oltást kötelezővé tevő önkormányzatok köre. Cser-Palkovics András székesfehérvári  és Papp László debreceni polgármester viszonylag hamar bejelentette, hogy nem írja elő alkalmazottainak a vakcina felvételét*Igaz, előbbi egy tegnapi posztjában már azt jelezte, hogy szükség esetén felülvizsgálja ezt a döntést., és ugyanezt erősítette meg kérdésünkre Mirkóczki Ádám egri városvezető is. Az egri polgármester a G7-nek azzal indokolta döntését, hogy bár a kezdetek óta oltáspárti, de azt gondolja, hogy egy ilyen döntés felelősségét a kormány nem tolhatja rá a munkáltatókra, így egy polgármesterre sem, a kérdésben a kabinetnek kellene határoznia. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az egri önkormányzat alkalmazottjai körében is magas, 80 százalék körüli az átoltottság*A polgármesteri hivatal munkavállalóinak például 78 százaléka oltott, de több intézményben (például a Média Eger Kft., a Kertvárosi Óvoda és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár esetében) a 90 százalékot is meghaladja ez az arány..

Szolnokon kérdésünkre szintén a magas átoltottsággal indokolták, hogy egyelőre nem teszik kötelezővé az oltást, hozzátéve azonban, hogy

figyelik a járványügyi adatokat, és a kérdést folyamatosan felülvizsgálja a város vezetése.

A G7-nek nyilatkozó többi megyei jogú városnál pedig egyelőre nem született döntés. Ez a helyzet mások mellett Nagykanizsán, Miskolcon, Salgótarjánban, Békéscsabán és Pécsett is. Több helyről is azt írták, hogy egyelőre tájékozódik a városvezetés. Miskolcon például jelenleg mérik fel anonim módon az átoltottságot, és ha megvannak az adatok, akkor

ezeket összevetve a veszélyhelyzettel, megvizsgálva a járványügyi kockázatot születhet döntés a további teendőkről.

A pécsi önkormányzattól ugyanakkor azt írták, hogy felelős döntéshez hiteles információkra lenne szükségük a pandémia aktuális helyi állapotáról is. Ilyeneket azonban, ahogy korábban, most sem kapnak a kormányzattól, így viszont ilyen érzékeny és sokakat érintő kérdésben lehetetlen a szakmai döntés előkészítése. Hasonló kritikákat fogalmazott meg az érdi önkormányzat is, kiemelve, hogy Csőzik László polgármester nem zárkózik el az oltás kötelezővé tételétől, de hiába kért többször helyi adatokat a kormány szerveitől, utoljára ilyeneket az első hullám idején kapott.

Összességében tehát a megyei jogú városok közül, amelyek döntöttek már, azok nem vezetik be a kötelező oltást, a többség azonban egyelőre kivár, tájékozódik az átoltottság mértékéről, a lehetséges hatásokról, és szeretnének többet tudni a járvány aktuális helyzetéről is.

Budapesten nem lesz kötelező

A megyei jogú városokhoz képest a fővárosi kerületek közül sokkal többnél született döntés, de a már említetteken kívül senki nem teszi kötelezővé az oltást. A lapunknak válaszoló 13 kerületből háromban még zajlanak az egyeztetések és az átoltottság mértékének felmérése,

tíz kerület vezetői azonban úgy határoztak, hogy nem kötelezik alkalmazottaikat az oltás felvételére.

Az indoklások is elég hasonlóak, mint a városi önkormányzatok esetében. A csepeli, terézvárosi és erzsébetvárosi kerületvezetés is azt írta kérdésünkre, hogy enélkül is magas az átoltottság az intézményeikben, utóbbinál a polgármesteri hivatalban például 95 százalékos.

Emellett a kerületi polgármesterek közül is több utalt rá, hogy a járványkezelési intézkedésekről nem helyileg, hanem központilag kellene dönteni, különösen, hogy helyben adatok sem állnak rendelkezésükre. Óbuda-Békásmegyer önkormányzatnál például azt írták, hogy úgy gondolják, egységes járványügyi intézkedésekre van szükség, ezért a mindenkori központi intézkedéseket hajtják végre. Olyan információt pedig a kormánytól nem kaptak, amely alapot adhat a központi intézkedésektől való eltérésre.

Déri Tibor, Újpest polgármestere pedig azt mondta: az érintettekkel folytatott egyeztetések után arra jutott, hogy

nem kötelezheti kollégáit olyan járványügyi döntés meghozatalára, amihez sem szaktudásuk, sem adataik nincsenek. Végképp nem kötelezheti őket olyan döntés meghozatalára, amely a kormány feladata volna.

Leállna a közszolgáltatás

A magas átoltottság és az információhiány mellett azonban valószínűleg a munkaerőpiaci helyzet is szerepet játszik az önkormányzatok óvatosságában. Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk: a versenyszférában a legnagyobb ellenérv az oltás kötelezővé tételével szemben, hogy az emiatt esetlegesen kieső munkaerőt nagyon nehéz lenne pótolni. Ha nem is mindenhol, de egyes szegmensekben ez a probléma az önkormányzatoknál szintén felmerül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarokBár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

A helyi közlekedésben és különböző közszolgáltatásoknál például egyértelműen. Ezt erősítették meg Kiss Ambrus szerint a főváros és a szakszervezetek közötti egyeztetések is. A budapesti vezetés szerdán 15 szakszervezet képviselőivel tárgyalt, akik azt mondták, hogy elvándorlásra lehet számítani azoknál a cégeknél, amelyek előírják a kötelező oltást. A főpolgármester-helyettes szerint egy ilyen forgatókönyv pedig egyértelműen a közszolgáltatások ellátását veszélyeztetné.

Éppen ezért ezeken a területeken szerintük nem a kötelezővé tétel, hanem a pozitív ösztönzők lehetnek hatásosak. A jövőben ezért ilyeneket próbálnak majd kidolgozni a szakszervezetekkel közösen.

A pozitív ösztönzés egyébként több önkormányzat vezetésében is megfogalmazódott. Ahogy az is, hogy – ha a kötelező oltást nem is vezetik be – a védekező intézkedéseket fenntartják vagy szigorítják. A fővárosi I. kerületben kötelezővé teszik a maszkviselést, ahogy Egerben is az oltatlanok számára. A II. kerületben pedig konzultációt biztosítanak az alkalmazottaknak az oltásról.

Ha egyébként az önkormányzatok mindenki számára kötelezővé tennék az oltás felvételét, akkor valószínűleg több tízezer embernek kellene döntenie a vakcina és a munkavégzés között. A települések és intézményeik ugyanis elég nagy foglalkoztatók. Csak a lapunknak válaszoló 12 megyei jogú város, 13 budapesti kerület és a főváros jóval több mint 50 ezer főt alkalmaz. Még ha az országos átlagnál magasabb, 80 százalékos átoltottsággal is számolunk, ebben a körben akkor is tízezer alkalmazott lenne érintett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem hozott átütő eredményt, ahol a munkaadókra bízták az oltás előírásátMost az Egyesült Államok lehet Magyarország laboratóriuma, ahol már sok munkahelyen előírták az oltások beadatását, de az eredmények egyelőre elég szerények.

Közélet járvány járványkezelés koronavírus oltás önkormányzatok Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Váczi István
2021. december 1. 17:43 Közélet

Indul új véleményoldalunk, a G7 Holnap

Egy olyan felületet hozunk létre a G7-en belül, ahol vendégszerzőinkkel megkíséreljük a lehető legtöbb szempontot felvillantva körbejárni a Magyarország előtt álló kihívásokat. Induló témának a Nyugathoz való felzárkózást választottuk.

Fontos

Karsai Gábor
2021. december 1. 16:11 Közélet

A következő kormányra hagyott örökség

Úgy tűnik, a kormányt elhagyta lassan egy évtizede tartó szerencséje, választási-politikai szempontból nincs most jó megoldás a gazdasági problémákra.

Bucsky Péter
2021. december 1. 06:36 Vállalat

Egyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iG

Sokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.

Váczi István
2021. november 30. 16:08 Adat

Az egyik vakcinából már kétszer többet passzoltunk el külföldre, mint amennyit itthon beadtak

Idehaza hónapok óta alig használják az Astrazeneca készítményét, így nem csoda, hogy a kormány külföldön kezdett helyet keresni a rövid szavatossági idejű készleteknek.