Magyarországon és a kelet-közép-európai térségben lényegesen többen élnek vidéken az európai átlagnál, miközben mélyebb a városi és vidéki réteg közötti gazdasági-szociokulturális távolság. Emiatt mind a magyar kormány, mind az Európai Unió kiemelt célja a források újraelosztása során a vidékfejlesztés – aminek eredményességét papíron sem a világ legegyszerűbb dolga körülírni, de a valóságban megragadni kifejezetten bonyolult.
A Társadalomtudományi Kutatóközpontban készült tanulmány alapján írtunk korábban arról, hogy az EU-s hátterű magyar vidékfejlesztési források a mindenkori kormányzati célokkal ellentétben nem járulnak hozzá érdemben a települések lakosságmegtartó erejének növeléséhez. Sőt, még az is lehet, hogy számos elmaradott településen inkább az elvándorláshoz járulnak hozzá, hiszen a beáramló pénzek lehetőséget is teremtethetnek a vágyott elvándorlásra.
Szintén a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói jutottak érdekes következtetésekre, amikor a magyar vidékfejlesztési források területi elosztását elemezték statisztikai alapon. Miután összeadták a 2007 és 2014 között kifizetett összes
- vidékfejlesztési támogatás,
- az ugyanebben az időben kifizetett összes kohéziós támogatás, és
- a 2015-2019 közötti Széchenyi 2020 program támogatás
egy főre vetített értékeit, az adatelemzés során arra jutottak: 16 járás kiemelkedik, vagyis ezekbe a járásokba szignifikánsan több fejlesztési pénz érkezett a többi 158-hoz képest.
A kutatók kérdése az, milyen mintázatot rajzol ki ez a 16 járás, ugyanis azok első ránézésre sem térséghez, sem városokhoz nem kapcsolhatók.
Adatok, térkép: Horzsa
Arról is pontosabb képet szeretnének kapni, hogyan fejlődik Magyarországon a vidék, mi történik a beáramló pénzekkel, és ezeket a fejleményeket akár az EU-s nagy pályázati rendszerbe vagy a vidékfejlesztési gyakorlatokba is be lehetne építeni. Egyelőre azonban a kutatóknak nincs válasza a felültámogatott járások rejtélyére, és arra a kérdésre sem, miben ragadható meg a 12 éves fejlesztési periódus eredményessége az adatok szintjén.
Például nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatniuk a felültámogatott járások és az iparosodás mértéke*Ezt a különböző profilba sorolt helyi vállalkozások 2019-es egy főre jutó számából számolják. között.
Továbbá a bőkezű fejlesztési támogatás nem vonja egyértelműen maga után a helyi civil aktivitás növekedését.*Ezt a helyi civil szervezetek, regisztrált őstermelők, 2018-as országgyűlési választásokon leadott érvényes szavazatok egy főre vetített számából adják össze.
De további, első ránézésre meglepő, részletesebb vizsgálatokat igénylő következtetéseket is lehet találni a különböző járási szintű adatokat elnézve:
- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fehérgyarmati járás például hiába került be a legtámogatottabb járások közé, 2019-ben az ország második legszegényebb járása volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján. Az ország keleti csücskében lévő legszegényebb járásokkal van egy szinten. Vagyis úgy tűnik, a térségi hatás – ebből a szempontból legalábbis – erősebb volt.
- A gazdasági aktivitás arányszámának 2011 és 2016 közötti növekedése a Bács-Kiskun megyei bácsalmási járásban volt az egyik legkisebb mértékű az országban, miközben a bácsalmási járás a 2007-2019-es időszakban az ország legtámogatottabb járásai között volt.
- A nagy arányú vidékfejlesztés nem látszik a polgárosodási index*A KSH és NVI adatai alapján a polgárosodási indexet Magyarország Nemzeti Atlasza tette térképre, az index a társadalmi fejlettséget kifejező mutatók összevonásával jött létre, ilyen például a felsőoktatásban részt vevők aránya, a munkaerőpiaci helyzet és a társadalmi aktivitás mértéke. eloszlásán sem: a 16 felültámogatott járás között van olyan, ahol az átlagnál kisebb, olyan is, ahol átlagos, és olyan is, ahol az átlagnál nagyobb a polgárosodási index értéke. Vagyis valószínűleg nem mondhatjuk azt, hogy ha hosszú távon több vidékfejlesztési pénz áramlik egy területre, akkor ott gyorsabb lesz a polgárosodás, mint máshol.
- Nem látszik az elmaradottabb országrészek felülreprezentáltsága, ami etikai szempontból indokolt lenne, legalábbis azt az elvet követve, mely szerint az újraelosztásban a szociális-rászorultsági szempontnak a leginkább meghatározó szempontok között kell lennie, és így a fejlesztéseknek a társadalmi különbségek csökkenéséhez kellene aktívan hozzájárulniuk.
„Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk akár a felültámogatottság okaihoz, akár azok kézzel fogható eredményeihez (ha vannak), részletesebb adatelemzésekre és további települési szintű terepmunkára lesz szükség“ – mondja Horzsa Gergely szociológus, aki kutatótársaival együtt éppen ezért terepmunkákkal fogja folytatni a fenti problémafelvetést.
A kutató szerint az élet bonyolultabb, mint az ömlesztett számokból kirajzolódó következtetések. Sokszor banális összefüggések állnak a háttérben: egy termálfürdő EU-s támogatása például jelentősen meg tudja dobni a támogatási statisztikákat.
Ugyanakkor egy korábbi települési szintű kutatásom során azt is láttam, hogy a pályázati pénzek elérése nem mindig jelent több elvégzett munkát. Az egyik településen EU-s pénzből takarítják ki a temetőt, a másikban társadalmi munkában, mert mondjuk a pályázás túl nagy adminisztratív terhet ró az erőforrás-hiányos önkormányzatra. Vagyis nem csak a korrupció, a pályázók-döntéshozók esetleges becsatornázottsága torzíthatja ezeket az adatokat
– mondja a szociológus, aki reméli, hogy a kutatás végére pontosabb képet kapnak majd az EU-s hátterű, a magyar vidék fejlesztését célzó újraelosztási rendszer anomáliáiról.
Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
