Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

Kevés kétség férhet ahhoz, hogy a pedofíliát és a homoszexualitást összemosó törvénnyel (pdf), és ennek nyomán utólag bedobott nemzeti konzultációval, népszavazással a Fidesznek politikai jellegű céljai vannak. Az viszont már nem teljesen világos, hogy mi a konkrét terv: a tábor egyben tartása vagy inkább új szavazók megszerzése a 2022-es választások előtt. A magyar kormánypárt mögötti szellemi műhelyeknek kétségkívül részletesebb adatok állhatnak rendelkezésére a kérdés eldöntéséhez, de mi most nyilvánosan elérhető közvélemény- és társadalomkutatási adatokra támaszkodva próbálunk választ adni erre a kérdésre.

Amikor a politika ráveti magát valamilyen vitás társadalmi kérdésre, legyen szó az abortuszról, a halálbüntetésről, a klímaváltozásról vagy az LMBTQ-jogokról, általában két különböző folyamat indul be. Egyik oldalról a pártok elkötelezett támogatói, látva a politikusok jelzését, alkalmozkodnak saját oldaluk pozíciójához, akár saját korábbi nézeteiket is felülbírálva. Azoknál viszont, akik párthoz vagy politikai oldalhoz kevésbé kötődnek, de fontosnak tartják a vita központjába terelt ügyet, akár a pártválasztást is meghatározhatják ezek a kérdések. A politikusok tehát, ha jól ítélik meg a helyzetet és képesek meghatározni a közéleti témákat, akkor az ilyen ideológiai törésvonalak mélyítésével növelhetik saját táboruk elkötelezettségét, és akár új szavazókat is szerezhetnek.

A magyarországihoz számos kérdésben nagy hasonlóságot mutató lengyel kormánypárt a tavaly nyári elnökválasztáson sikeresen használta fel a homofóbkártyát. Andrzej Duda szinte kizárólag a lengyel iskolákban a diákokra leselkedő LMBTQ-ideológia rémképével kampányolt a varsói polgármester Rafal Trzaskowski ellen. Ennek egy szűk győzelem lett a jutalma 2020 nyarán. De nem is ez volt az első alkalom, hogy Lengyelországban valaki sikeresen lovagolta volna meg a melegellenességet, 2005-ben Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfőjelölt természetellenesnek nevezte a homoszexualitást, majd e kijelentését követően közel egy évig volt az ország miniszterelnöke.

A posztszocialista EU-tagokban, mint az alábbi térképen is látszik, általános a melegek és a heteroszexuálisok jogegyenlőségének elutasítása. Külösen a nyugat-európai országokhoz képest, ahol most már a túlnyomó többség támogatja a jogegyenlőséget.

Bizonyos kutatók szerint a homoszexuálisokkal szembeni kirekesztő attitűd a régióban részben a rendszerváltó országokban általános társadalmi bűnbak-keresés eredménye, vagyis a kulturális, vallási körülmények mellett a gazdasági helyzet is befolyással van a homofóbiára. Az uniós csatlakozással pedig a diszkriminációellenesség egyfajta európai értékként került be a közgondolkodásba, ami az EU-tagságból kiábrándultak körében visszatetszővé vált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-csatlakozás hiú reményei is fűtik a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaitMi köze van az EU-n belüli egyenlőtlenségeknek a keleti tagállamok LMBT- és genderellenes mozgalmaihoz? Kováts Eszterrel beszélgettünk erről az e heti G7 Podcastban.

A lengyelhez hasonlóan a magyar társadalom is viszonylag homofób, ráadásul a 2010-es években még inkább fogékonyak lettek a szavazók a szexuális kisebbségekre nézve hátrányos intézkedések iránt. A European Social Survey (ESS) adatai szerint ez a változás lényegében 2014 és 2016 között következett be. Ekkor ugyanis a megelőző 10-12 évben viszonylag stabilan a társadalom felét kitevő elfogadó attitűdű lakosság aránya 30-40 százalék közé csökkent. A melegellenes attitűdök erősödése ráadásul mintha 2018-ban is folytatódott volna.

A melegek elutasítottsága már 2011-ben is erősebb volt a többi kisebbséggel – például romákkal – szembeni ellenérzésekhez képest Magyarországon. A magyar társadalmat európai összehasonlításban viszonylag mélyen átható homofóbiára utal továbbá, hogy még az idegenellenességre egyáltalán nem hajlamos csoportokban is csak 56 százalék támogatta Magyarországon, hogy a melegek szabadon, akaratuk szerint élhessék az életüket. A másik huszonhat országban átlagosan 70 százalék volt ez az arány ugyanebben az időszakban.

A Fidesz nem először nyúl az ellenségképzés kommunikációs gyakorlatához, ez eddig többnyire politikusok, politikai jelentőségű személyek (például Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor, Soros György) és intézmények (például IMF, EU vagy éppen a rezsi) ellen irányult. De olyan is volt, hogy népcsoportok kerültek a célkeresztbe, ahogy az 2015-ben történt a bevándorlókkal. A melegekkel és a bevándorlókkal szembeni ellenérzések közötti fontos különbség, hogy a melegek megítélését eddig kevésbé határozta meg a párthovatartozás. Az alábbi ábrán látható eltérések a szavazásra jogosultak különböző csoportjai között statisztikailag nem jelentősek.

 
Ehhez képest a szegényebb országokból érkező bevándorlókkal a Fidesz tábora a 2018-as európai felmérés szerint is jelentősen ellenségesebb az ellenzéki szavazókhoz, illetve a választástól távol maradókhoz képest. Ez a különbség fennállt már a bevándorlásról szóló népszavazás, illetve azt megelőző kampány előtti időszakban is.

Igaz, mostanra a helyzet változott, június végi közvélemény-kutatási eredmények szerint az azonos neműek közötti kapcsolatot a kormánypárttal szimpatizálóknak 13-15 százaléka tartja természetesnek, az ellenzékieknek viszont a 68-70 százaléka. A friss felmérések szerint leginkább a Momentum szavazói bizonyultak elfogadóknak a melegekkel kapcsolatban. A pártok elkötelezett támogatói körében tehát olyan erős ez a kötődés, hogy az aktuális politikai vita erősen befolyásolta a véleményüket ebben a kérdésben.

Az is igaz viszont, hogy a kormánypárt joggal láthat tartalékot a homofób attitűdökkel rendelkező szavazókban. Az ESS 2018-as felmérése szerint a magyar felnőttek 15 százalékára igaz, hogy nem támogatja a Fideszt, ugyanakkor ellenzi, hogy a homoszexuálisok szabadon éljék az életüket. Ebben a társadalmi csoportban viszonylag felülreprezentáltak az

  • a 30-49 évesek és a 65 év felettiek,
  • szakmunkásképzőt, illetve a felsőoktatásban BA/BSc alapképzést végzettek,
  • a falvakban élők.

Ugyanezért hasznos lehet a melegellenes retorika a kevésbé elkötelezett szavazók megtartásánál is. Egy tavaly decemberi nagymintás felmérés szerint míg a Fidesz leginkább elkötelezett szavazóinak 25 százalélka, addig a kevésbé elkötelezettek 15 százaléka értett egyet azzal, hogy hagyni kell a melegeknek, hogy szabadon éljék az életüket. Ezekre a szavazókra is igaz, hogy anyagilag nem érzik magukat a politikai berendezkedés nyerteseinek, de mivel jobboldali az alapállásuk, ezért forró kulturális-ideológiai kérdésekkel meg lehet szólítani őket.

Közélet Fidesz homofóbia homoszexualitás pedofilellenes törvény Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 22. 12:10 Közélet

Rengeteg uniós pénzt kellene jól szétosztanunk , hogy ne a magyar szegények kárára zöldüljön az EU

Az uniós zöld átmenet az alacsony jövedelműek terheit növeli, ezért ezermilliárd forint kompenzációt kaphatunk. Kérdés, hogyan kellene ezt jól felhasználni.

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.