A 12 ezer lakosú Bicske éves működési költségvetése 3,5 milliárd forint, az önkormányzat 2021 és 2024 között összesen 2,2 milliárd forintot tervez beruházni, ehhez képest óriási, közel 8 milliárd forintos állami támogatást kap a kormánytól.
A helyi kézilabdacsapatot fenntartó egyesület, a Bicskei TC sportcsarnok építését 6,9 milliárd forinttal támogatják, ez körülbelül annyi, amennyit a város 15 év alatt hoz össze fejlesztési forrásként.
A kézilabda meccseken ezer, rendezvényeken pedig 2,5 ezer főt befogadni képes sportcsarnokot 2023-ban tervezik átadni, összesített bekerülési költsége 7,8 milliárd forint lesz. A beruházás legfőbb pártolója Tessely Zoltán, aki a város polgármestere volt 2008 és 2014 között, és 2010 óta a térség országgyűlési képviselője. Emellett a Bicskei Torna Club (BTC) elnöke, és a térség fejlesztésének miniszterelnöki biztosa is, 2018-tól pozíciójának pontos megnevezése: a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa.
A városi sportcsarnok építése így lényegében a várostól függetlenül, Tessely projektjeként valósulhat meg, ami arra ad példát, hogy a még masszívan a Fideszre szavazó települések is a központból irányított fejlesztésekre számíthatnak a kormány által fontosnak tartott területeken.
A sportcsarnok, ami nincs
Bicskén egyébként van egy üresen és elhagyatottan álló sportcsarnok, alig 100 méterre a beruházás tervezett helyszínétől. Az M1-es autópályát az 1980-as években építő munkásoknak épült barakkokból a rendszerváltás után menekülteket befogadó állomás lett, amit a kormány a menekültválság alatt, 2016-ban bezárt. A területet tavaly decemberben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak adta át a kormány, a határozatban egy szó nincs arról, mi lesz az ott lévő sportcsarnok sorsa.
Az alábbi térképen zölddel a sorsára hagyott sportcsarnokot jelöltük, naranccsal az új létesítmény helyét, kékkel pedig a város két általános iskoláját, a gimnáziumot, illetve a katolikus iskolát. Látszik, hogy a tervezett új helyszín elég messze van ahhoz, hogy a csarnokban könnyű legyen tornaórákat tartani.
Megkérdeztük Tessely Zoltánt, hogy miért nem a meglévő csarnokot hasznosítják, és hogy az iskolások használhatják-e majd az új létesítményt, de cikkünk megjelenéséig válaszokat nem kaptunk.
Százmilliós nagyságrendű ráfizetés
Egy sportcsarnok iránti igény egyébként valóban hosszú ideje megvan a városban, számos polgármester jelölt ígérte már meg a felépítését a választási kampányában. A környékbeli falvakban, így Felcsúton, Alcsútdobozon, Száron már korábban épültek csarnokok, csak a járás központjának számító Bicskén nincs még. Igaz, az említett falusi létesítmények jóval szerényebbek a most Bicskére tervezettnél.
Ha megépül a csarnok, a fenntartása is jelentős költség lesz. Tatabányán egy maximum 6 ezer főt befogadni képes csarnoknál például 138 millió forintra várták az éves fenntartási költségeket, ott egyébként 18,6 milliárdból építik a csarnokot.
A 66 ezer fős Tatabánya azonban megyeszékhely, 20 perc autóútra van Bicskétől, és a városnak stabil NB 1-es kézilabdacsapata van. Tatabányán már csak a nagyobb lakosságszám miatt is jelentősebb egyéb eseményeket is lehet majd tartani az épülő csarnokban, de még így is csak azzal számolnak, hogy a fenntartási költségek felét sikerül a bevételekből fedezni.
A bicskei kézilabdacsapat azonban a megyei bajnokságban játszik jelenleg, amely a kézilabdában a negyedik vonal. A mérkőzéseken érdemi nézőszám általában nincs, a csapat honlapja meglehetősen szegény bármiféle információban.
További példákat keresve a szintén Fejér megyei, 13 ezer fős lakosságú Mór sportcsarnokát lehet még érdemes megnézni, ott az önkormányzati tulajdonú Móri Szabadidőközpont Kft. az üzemeltetője az uszoda-sportcsarnoknak, és az évi 140 millió forintos költségekből csupán 45 millió jön be a bevételekből, így közel 100 millió forint az éves önkormányzati támogatás. Márpedig ez csak egy jóval olcsóbb, 400 fős csarnok.
Tessely Zoltánnak egyébként már csak azért is tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire sokba kerül a közel 8 milliárdos beruházás, mert a körzetéhez tartozó Martonvásárban ott volt a bejáráson, amikor a mindössze 600 millió forintból épült helyi sportcsarnokot átadták. A szintén Fejér megyei, és Bicskével egyező méretű, azaz 12 ezer fős Sárbogárdon pedig 850 millióból terveznek sportcsarnokot építeni.
A Bicskei TC gazdálkodására nagy nyomást fog helyezni az új csarnok. A százmilliós nagyságrendű fenntartási költség mellett a beruházás értékcsökkenése még a legkisebb, 2 százalékos leírási kulcsot alkalmazva is évi 138 millió forint lesz.
Bár az is lehet, hogy a nyomást elbírja majd a klub, hiszen az NB III-as focicsapatot, a megyei osztályú kézilabdacsapatot, illetve ezek utánpótlásképzését fenntartó klub gazdálkodása az elmúlt években szárnyalni kezdett.
Közelítő számításaink szerint az új sportcsarnok közel 200 millió forintnyi kiadást fog a BTC-nek jelenteni, és ez még a 2019-es rekord nyereséggel számolva is legalább 50 milliós mínuszba taszíthatja. A BTC gazdálkodásában találtunk pár kérdőjelet, a civil egyesületi beszámolókban ugyanis ki kell mutatni a kapott önkormányzati támogatásokat, ám ezek a lezárt 2016-2019 közötti években köszönőviszonyban sincsenek az általunk talált önkormányzati adatokkal.
Ahogy az alábbi ábránkon látható, a BTC az önkormányzati támogatási szerződések kimutatása szerint 222 millió forintot kapott 2016 és 2019 között, de a zárszámadások alapján is az olvasható ki, hogy 96 milliót utalt az önkormányzat. A BTC beszámolója alapján azonban csupán 15 millió forint az önkormányzati támogatás összege.
A 2017-es év volt a legkirívóbb, ekkor
a teljes éves önkormányzati kiadások 15 százalékát tették ki a helyi sportegyesületnek jóváhagyott források.
2019-ben a városi kiadások 3 százalékát kapta a sportegyesület, 2020-ra 25, 2021-re 20 milliós támogatást terveztek be. Ha azonban a jövőbeni sportcsarnok üzemeltetési veszteségét és amortizációját (más településekhez hasonlóan) önkormányzati támogatásból kell előteremteni, akkor ez a város működési kiadásainak további 2,5-5 százalékát is elviheti majd.
Megbúvó százmilliók
A Magyar Kézilabdaszövetség egyébként 2016-ban már kapott 900 millió forint állami támogatást a bicskei sportcsarnok felépítésére, ám az akkori tervek szerint a projekt tao forrásból indult volna el, ez azonban nem jött össze.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
