Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság egyik meghatározó trendje volt a pénzügyi piacok bővülése. Emiatt a gazdagabb országok lakosságának egyre nagyobb részének vannak részvényei – vagy közvetlenül, vagy például nyugdíjalapokban tartott megtakarításaikon keresztül.
A járvány alatt – többek között a sportfogadások leállása miatt is – ez abban is megmutatkozott, hogy otthon ragadt kisbefektetők tömegei jelentek meg a pénzügyi piacokon. De ugyanennek a trendnek a következménye a mostanában a csapból is folyó Gamestop története is, amiről a G7-en is részletesebben beszámoltunk.
A Gamestop-ügy mentén sok cikk jelent meg arról, hogy a pénzügyi elitek ellen fellépő kisemberek lázadásaként vagy unatkozó középosztálybeli fiatalok nyerészkezéseként érdemes-e inkább értelmezni a történteket. Bár ezt a vitát nem dönti el, a sztori szempontjából mégis érdekes következtetésekre jutott egy nemrég megjelent tanulmány, amiben egy politikatudós, Yotam Margalit és egy közgazdász, Moses Shayo kísérleti módszerrel mutatta meg, hogy a részvénytulajdonlás jobboldalra tolja a részvényekbe fektetők politikai preferenciáit.
A kutatásban 2700 felnőtt vett részt Angliában. A résztvevők 60 százaléka soha nem fektetett korábban részvényekbe életében. A kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 1560 embert, akik 50 fontot kaptak, amit hat héten keresztül többször fektethettek be részvényekbe. A kísérletben résztvevők politikai preferenciáit a kísérletet megelőző és az azt követő héten is vizsgálták a kutatók.
A kiválasztottak Apple, Rolls Royce és Siemens részvényekbe fektethettek, a kutatók viszont létrehoztak egy kontrollcsoportot is, és még két csoportot, ezek közül az egyik tagjai nem valódi pénzzel, csak szimulálva kereskedhettek, a másik tagjai pedig sportfogadásokat köthettek. Utóbbi funkciója az volt, hogy valami olyat vizsgáljanak, ami hasonlóan izgalmas, kockázatvállalást és mérlegelést igényel, mint a tőzsdézés, de nincs köze a gazdasághoz.
A kísérletben az derült ki, hogy
a részvényekkel kereskedő csoport a hat hét elteltével jobbra tolódott olyan általánosabb témákban, mint a személyes felelősség, az érdem és teljesítmény kapcsolata vagy a szerencse szerepe a gazdasági sikerességben.
Emellett a gazdaságpolitikában is jobbosabb válaszok születtek, a résztvevők nagyobb arányban támogattak kevesebb szabályozást és piacbarát intézkedéseket, mint a kísérlet előtt.
A hatás a legerősebben a valódi részvényekkel kereskedők körében volt tapasztalható, de kisebb mértékben a fiktíven kereskedő és a sportfogadó csoport is jobbra tolódott. A teljes hatás összességében az angol Munkáspárt és a konzervatívok szavazói közötti átlagos eltérés skáláján 9-12 százalékos jobbratolódást jelentett, ami a kísérlet után egy évvel is jelentős mértékben megmaradt.
Konkrét intézkedések esetében a legjelentősebb változás abban volt, hogy a résztvevők mennyire támogatták, hogy a (magán)nyugdíj-megtakarításaikat részvényekbe fektethessék a megtakarítok. A valódi részvényekkel kereskedők támogató hozzáállása 7,5 százalékponttal nőtt a kísérlet hatására.
Yotam Margalit és Moses Shayo szerint a jelenséget magyarázhatja, hogy maga a befektetési tevékenység során megtapasztalt élmények, a kockázatvállalás, a nyereségszerzés motivációja tolja jobbra a résztvevőket, illetve az is, hogy a tőzsdézés közben látják a pénzügy, a piacok működését, valamint a politikai események és a szabályozás hatásait is a részvényárfolyamokra.
A kutatók szerint az utóbbi magyarázat jobban megállja a helyét. Erre az alapján következtetnek, hogy a valódi részvényekkel kereskedők jelentősebben tolódtak el jobbra: a sportfogadásnál vagy a fiktív kereskedelemnél is tapasztalható kockázatvállalás nem magyarázza teljesen a jelenséget.
Az adatok alapján az is látszik, hogy az eredetileg jobb- és baloldali szavazóknál is tapasztalható volt a jobbratolódás, de a baloldali szavazóknál jelentősebben, az viszont nem számított, hogy a résztvevők befektetései mennyire teljesítettek jól a kísérleti időszak alatt. A kutatók szerint a piacnak való kitettség hatására a résztvevők jobban hittek abban, hogy ők maguk és az átlagember is sikeresen fektethet be a pénzügyi piacokon.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
