Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság egyik meghatározó trendje volt a pénzügyi piacok bővülése. Emiatt a gazdagabb országok lakosságának egyre nagyobb részének vannak részvényei – vagy közvetlenül, vagy például nyugdíjalapokban tartott megtakarításaikon keresztül.

A járvány alatt – többek között a sportfogadások leállása miatt is – ez abban is megmutatkozott, hogy otthon ragadt kisbefektetők tömegei jelentek meg a pénzügyi piacokon. De ugyanennek a trendnek a következménye a mostanában a csapból is folyó Gamestop története is, amiről a G7-en is részletesebben beszámoltunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkViccből facsarják ki a pénzt a pénzvilág uraibólTeljesen lerombolják az interneten szerveződő kereskedő barbárok a világ részvénypiacait, vagy csak jogos bosszút állnak a pénzügyi eliten? Egy videojáték-kölcsönző körül robbant ki a harc.

A Gamestop-ügy mentén sok cikk jelent meg arról, hogy a pénzügyi elitek ellen fellépő kisemberek lázadásaként vagy unatkozó középosztálybeli fiatalok nyerészkezéseként érdemes-e inkább értelmezni a történteket. Bár ezt a vitát nem dönti el, a sztori szempontjából mégis érdekes következtetésekre jutott egy nemrég megjelent tanulmány, amiben egy politikatudós, Yotam Margalit és egy közgazdász, Moses Shayo kísérleti módszerrel mutatta meg, hogy a részvénytulajdonlás jobboldalra tolja a részvényekbe fektetők politikai preferenciáit.

A kutatásban 2700 felnőtt vett részt Angliában. A résztvevők 60 százaléka soha nem fektetett korábban részvényekbe életében. A kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 1560 embert, akik 50 fontot kaptak, amit hat héten keresztül többször fektethettek be részvényekbe. A kísérletben résztvevők politikai preferenciáit a kísérletet megelőző és az azt követő héten is vizsgálták a kutatók.

A kiválasztottak Apple, Rolls Royce és Siemens részvényekbe fektethettek, a kutatók viszont létrehoztak egy kontrollcsoportot is, és még két csoportot, ezek közül az egyik tagjai nem valódi pénzzel, csak szimulálva kereskedhettek, a másik tagjai pedig sportfogadásokat köthettek. Utóbbi funkciója az volt, hogy valami olyat vizsgáljanak, ami hasonlóan izgalmas, kockázatvállalást és mérlegelést igényel, mint a tőzsdézés, de nincs köze a gazdasághoz.

A kísérletben az derült ki, hogy

a részvényekkel kereskedő csoport a hat hét elteltével jobbra tolódott olyan általánosabb témákban, mint a személyes felelősség, az érdem és teljesítmény kapcsolata vagy a szerencse szerepe a gazdasági sikerességben.

Emellett a gazdaságpolitikában is jobbosabb válaszok születtek, a résztvevők nagyobb arányban támogattak kevesebb szabályozást és piacbarát intézkedéseket, mint a kísérlet előtt.

A hatás a legerősebben a valódi részvényekkel kereskedők körében volt tapasztalható, de kisebb mértékben a fiktíven kereskedő és a sportfogadó csoport is jobbra tolódott. A teljes hatás összességében az angol Munkáspárt és a konzervatívok szavazói közötti átlagos eltérés skáláján 9-12 százalékos jobbratolódást jelentett, ami a kísérlet után egy évvel is jelentős mértékben megmaradt.

Konkrét intézkedések esetében a legjelentősebb változás abban volt, hogy a résztvevők mennyire támogatták, hogy a (magán)nyugdíj-megtakarításaikat részvényekbe fektethessék a megtakarítok. A valódi részvényekkel kereskedők támogató hozzáállása 7,5 százalékponttal nőtt a kísérlet hatására.

Yotam Margalit és Moses Shayo szerint a jelenséget magyarázhatja, hogy maga a befektetési tevékenység során megtapasztalt élmények, a kockázatvállalás, a nyereségszerzés motivációja tolja jobbra a résztvevőket, illetve az is, hogy a tőzsdézés közben látják a pénzügy, a piacok működését, valamint a politikai események és a szabályozás hatásait is a részvényárfolyamokra.

A kutatók szerint az utóbbi magyarázat jobban megállja a helyét. Erre az alapján következtetnek, hogy a valódi részvényekkel kereskedők jelentősebben tolódtak el jobbra: a sportfogadásnál vagy a fiktív kereskedelemnél is tapasztalható kockázatvállalás nem magyarázza teljesen a jelenséget.

Az adatok alapján az is látszik, hogy az eredetileg jobb- és baloldali szavazóknál is tapasztalható volt a jobbratolódás, de a baloldali szavazóknál jelentősebben, az viszont nem számított, hogy a résztvevők befektetései mennyire teljesítettek jól a kísérleti időszak alatt. A kutatók szerint a piacnak való kitettség hatására a résztvevők jobban hittek abban, hogy ők maguk és az átlagember is sikeresen fektethet be a pénzügyi piacokon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegírta a pártlap, hogy az alkoholt meg kell inni, két és fél OTP-nyit zuhant egy főzde értékeTúl nagy lett a lelkesedés a kínai tőzsdén, a kormányzat a legértékesebb céget megcélozva hűtötte le a kedélyeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kísérlet politika tőzsde Olvasson tovább a kategóriában