Bár a koronavírus nem válogat az országok között, és minden kormány hasonló problémákkal szembesül mostanában, jókora eltérések vannak a járványügyi óvintézkedések, illetve újabban az oltási tervek között is. A különböző válaszreakciók hatásai ugyanakkor viszonylag jól összemérhetők – például a G7.hu-n ősz óta hetente elemezzük a visegrádi országokban hatályos korlátozásokat és a járványgörbéket.
Ezek alapján jól látszik, hogy a november óta folyamatosan fennálló magyarországi intézkedéseknek köszönhetően itthon még a második hullám visszaszorulása tart, míg a tavaly karácsonyi ünnepek előtt nagyot lazító Csehországban és Szlovákiában mostanra épp csak sikerült megfékezni a járvány harmadik felfutását.
A hangsúly a járvány csillapítását szolgáló korlátozásokról most helyeződik át az oltási tervekre és megvalósíthatóságukra, ahogy egyre több oltóanyag hatásossága bizonyosodik be és válik elérhetővé. A vakcináció szervezésében, az ezzel kapcsolatos dokumentumok, felületek, tájékoztatók kidolgozottságában is hatalmas különbségek vannak, nem csak tágabb nemzetközi összehasonlításban, hanem még a szűkebb régióban is.
Lengyelországban a sor elejére tolakodó hírességek meghozták a lakosság oltási kedvét
Még mielőtt e különbségekre részletesebben kitérnénk, érdemes egy pillantást vetni az alábbi grafikonra, miszerint a visegrádi országok közül bár eleinte kifejezetten jól állt Magyarország, ez az előny mostanra elveszett. Az ábrázolt adatsorok összehasonlítása azért különösen érdekes, mert az országokba egyelőre nagyjából hasonló ütemben érkeznek a vakcinák az Európai Unió népességarányos elosztási programjának köszönhetően, a kormányoknak tehát mindenütt hasonló léptékű szállítások mellett kell megszervezniük az injekciók beadását.
Jelenleg Lengyelország teljesít a legjobban a régióban, ahol egy átfogó, harmincnégy oldalas dokumentum tartalmazza a vakcinák beszerzésétől és logisztikájától kezdve az oltási sorrenden és az oltóközpontok szervezésén keresztül a bizalom növelését célzó kommunikációs feladatokig az összes átoltással kapcsolatos intézkedési tervet. Az interneten, telefonon és személyesen is elintézhető regisztráció során ugyanakkor előfordultak járványvédelmi szempontból is szerencsétlen fennakadások, és az oltások első, egészségügyi dolgozókat célzó körébe bejutott néhány híresség és politikus is. A botrányoknak azonban végül is kiderült, hogy van jó oldala is,
a hónapokkal ezelőtt az injekciókkal szemben még viszonylag szkeptikus lengyel lakosság oltási kedve hirtelen megjött.
A vakcinákat mostanra a lengyel lakosság közel 70 százaléka szeretné beadatni, az egészségügyi minisztérium közlése szerint március végéig el is fogytak a szabad oltási időpontok (novemberben még 43 százalékra mérték az oltakozni hajlandók arányát).
A régió többi országában a regisztrációnak is van sorrendje
A régiós szomszédok regisztrációs rendszereiben közös, hogy azok alapvetően az oltás előtt álló csoportok számára vannak megnyitva. A cseh egészségügyi minisztérium például több mint két tucatnyi csoportra bontotta a lakosságot, amelyeknek nem csak a beoltási sorrendjét, de a létszámát is közzétette, sőt világosan meghatározta, hogy milyen módon igazolható a hovatartozás.
Az oltási szándék jelzésére és az időpont foglalására is egységes regisztrációs felület áll a csehek rendelkezésére, akik telefonszámukkal léphetnek be a rendszerbe, majd SMS-ben kapnak értesítést, ha sorra kerülnek, és ekkor pontosíthatják, hogy mikor veszik fel a vakcinát az általuk választott oltóponton. Az online felületen az életkor, a foglalkozás és a betegségek megadása is szükséges, de ha valaki idegenkedik az internetes regisztrációtól és segítséget sem tud igénybe venni, akkor egy telefonszámon is jelentkezhet.
A szlovák kormány a lengyelhez hasonlóan egy dokumentumban publikálta az internetes jelentkezéssel, az oltási csoportokkal és sorrendjükkel, illetve az oltás menetével és az oltóanyagok szállításával kapcsolatos tudnivalókat. A regisztráció során az állampolgároknak jelölniük kell, hogy mely oltópontnál és mely oltási csoporthoz tartozva kívánják felvenni a vakcinát. A cseh, lengyel és szlovák jelentkezési felületek januárban nyíltak meg, világosan azzal a szándékkal, hogy a felhasználók az oltás iránti igényüket fejezzék ki és időpontot foglaljanak.
Magyarországon az igényfelmérésből lett regisztráció
Mindezekkel szemben Magyarországon már december elején vált elérhetővé egy online űrlap, aminek célja hetekig nem volt világos: eleinte egyfajta igényfelmérésként hivatkozott a kormányzat az oldalra, majd kiderült, hogy az itteni jelentkezés előfeltétele az oltásnak, és a regisztráció sorrendje is számíthat egy oltási csoporton belül abban, hogy ki mikor kerül sorra.
A honlapon minden 18 év feletti TAJ-számmal rendelkező állampolgár regisztrálhat, továbbá a nyugdíjasok a számukra decemberben kikézbesített vakcinaregisztrációs lapok visszaküldésével postai úton is kérhetik a vakcinát. Emellett az első körben oltott egészségügyi dolgozók a számukra megnyitott kórházi oltópontoknál közvetlenül foglalhatnak időpontot az oltásra, míg az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak előzetes igényfelmérés alapján viszik a kellő számú vakcinát a mobil oltócsapatok.
Az oltási terv egésze nem, hanem csak egy kivonata érhető el egy honlapon, ahol hét oltási csoport van változó részletességgel bemutatva. Közülük több esetében is bizonytalan még a regisztráció módja, például a rendvédelmi, közigazgatási dolgozóknál a dokumentum szerint
Nem javasolt az oltás feltételeként a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon történő regisztrációt előírni, mert ezzel csak csökkenthetjük a védőoltást igénylők körét és számát.
A következő héttől mindenesetre már az internetes jelentkezők oltása is megkezdődik. A legfrissebb kormányzati közlés szerint idáig kétmillióan regisztráltak a honlapon, az utolsó felmérések tükrében pedig úgy látszik, hogy az érintettek mintegy 34 százaléka tervezi felvenni az oltást. A bizalmatlanság tehát ugyan jelentősen mérséklődött az elmúlt hetekben, de még mindig súlyos probléma.
A magyar kormány olyannyira nem kommunikálja az oltási terv részleteit, hogy pillanatnyilag úgy tűnik, a szélesebb nyilvánosság csak a háziorvosoknak kiküldött, és onnan természetesen a sajtó felé kijutó levelekből szerezhet információ morzsákat. Ebből arra következtetünk, hogy még az oltási logisztika legfontosabb elemének tekinthető háziorvosok is csak az utolsó pillanatban tudják meg, hogy mi a konkrét feladatuk.
A jövő héten például 1800 háziorvosnak 18 ezer időst kell majd beoltania, és a kiadott utasítás alapján egyelőre az látszik, hogy a háziorvosok egy konkrét, praxisuknak megfelelő bontású listát kapnak arról, hogy kiket kell beoltaniuk, és azt is megmondják nekik, hogy milyen sorrendben. A sorrendet összeállító algoritmust nem ismerjük (mi alapján rangsorolnak, életkor, krónikus betegség vagy éppen regisztráció?), de úgy tűnik, hogy a háziorvos ezen viszonylag könnyen változtathat, ha meg tudja indokolni a döntését.
A jelenleg ismert kevés információ alapján az is látszik, hogy a rendszer a logisztikai feladatok óriási részét teszi a háziorvosok feladatának, gyakorlatilag mindegyikőjüknek saját erőből kell megszerveznie azt, hogy a praxisába tartozó állampolgárok a megfelelő időben megjelenjenek a rendelőben, és felvegyék az oltást.
A régiós példák mutatják, hogy
az oltási tervek kidolgozottsága és átláthatósága lassan a vakcinák beadásának ütemén is meglátszik.
Fontos tanulság továbbá, hogy még ha a szabályokkal szembe menve, botránykeltő módon történt is, de közismert emberek beoltása kedvezően hat a lakosság oltási hajlandóságára – ebből a szempontból például az olimpiai sportolók soron kívüli oltására vagy akár a gyöngyösi polgármester esetére is hivatkozhatna a vakcinákat népszerűsítő kommunikáció. Az oltási terv körüli kételyek és a társadalom mellett a szakmát is megosztó keleti vakcinabeszerzések mindenesetre nem könnyítik meg az oltóanyagok népszerűsítését.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
