Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 14. 05:51 Közélet

Olyan lemaradást okoz az iskolákban a távoktatás, amit hosszú évek alatt lehet csak ledolgozni

A Hajdú-Bihar megyei Toldon az Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában működő Toldi Tanoda egész évben tart egyéni foglalkozásokat több mint 60 óvodás, általános iskolás és középiskolás diáknak.

Tavasszal mindenféle koncepció nélkül álltunk át távoktatásra: a kisebbeknek egyéni foglalkozásokat tartottunk, a nagyobbaknak az iskolai tananyagban próbáltunk segíteni ügyeleti rendszerben. Sokszor nem álltak rendelkezésre az eszközök, és bár tudtunk mobilinternetet szerezni, a digitális kompetenciák hiánya még így is gyakran nehezítette a munkát

– meséli Lencse Máté. A tanoda vezetője szerint amit a távoktatás középiskolások körében bevezetett második szakaszában tapasztaltak, az már jobban hasonlított a digitális oktatásra.

Már az őszi jelenléti oktatás idején is kaptak feladatokat Google Classroomban, és így az átmenet sem jelentett olyan radikális változást, mint tavasszal. A feladatok színesebb skálája jelenik meg az órákon, videókat néznek, tehát nem csak annyi történik, hogy a tanár feladatot ad fel, amit online kell visszaküldeni.

A tanoda is nyitva maradt, így személyesen, vagy házról házra járva tudnak segíteni a járványügyi intézkedések betartása mellett.

Úgy látom, hogy mostanában érkeztünk meg a nulla pontra, mert eddig mínuszban voltunk

– értékelte Lencse a távoktatás eddigi tapasztalatait.

Felerősíti az egyenlőtlenségeket

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy az eredeti tervhez képest a magyar középiskolák hétfőn mégsem térhettek vissza a jelenléti oktatáshoz, és a középiskolai távoktatás legalább február elsejéig megmarad. A távoktatás fenntartása járványügyi intézkedésként valószínűleg a tanárok és a diákok többsége szerint is fontos és szükséges.

Ugyanakkor a tavaszi tapasztalatokat feldolgozó, mostanában publikált nemzetközi kutatások, és a tanárok tapasztalatai alapján is nagy, és a távoktatásban töltött hónapok növekedésével csak egyre nagyobb annak az esélye, hogy

a távoktatás olyan lemaradást fog eredményezni, amit évekig tart majd ledolgozni, ha egyáltalán sikerül.

Azt már tavasszal is tudni lehetett a tanárok és a diákok beszámolói alapján, hogy a távoktatásra való hirtelen átállás hatalmas káoszt okozott a magyar iskolákban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Nem a vírus, hanem a téboly szabadult el” az oktatásirányításbanAhol felkészültek a 21. századra, ott később még előnyt is hozhat majd a jelen helyzet, ahol nem, ott biztosan katasztrofális következményekre számíthatunk. A magyar oktatás nem készült fel.

Magyarországon Keller Tamás és Kiss Hubert János az általános iskolás diákok esetében mutatta meg kísérleti módszerrel, hogy a jobb társadalmi hátterű diákok jobb teljesítményre voltak képesek a távoktatásban. A tavaszi lezárások nemzetközi tapasztalatairól azonban az utóbbi időszakban megjelenő nemzetközi kutatások alapján is egyre többet lehet tudni:

  • egy tanulmány a 8 hétig tartó hollandiai iskolabezárások hatásait vizsgálva arra jutott, hogy az általános iskolások körében a távoktatásnak nagyjából olyan volt a hatása, mintha ebben az időben szinte teljesen kimaradtak volna a diákok az oktatásból. A vizsgák alapján a diákok általános képességei is romlottak, viszont sokkal nagyobb volt a visszaesés a konkrét tananyagot ellenőrző kérdéseknél.
  • Egy németországi hatásokat vizsgáló kutatásból az derült ki, hogy a jelenléti oktatásban elérhető közvetlen tanári segítség hiányát leginkább a rosszabb tanulók érezték meg, akiknek nagyjából felére csökkent az órai részvételen kívül tanulással töltött ideje az online oktatás hatására.
  • Egy amerikai kutatás azt mutatta meg, hogy a gazdagabb, jobb internet hozzáféréssel rendelkező régiókban a karantén idején több internetes keresés irányult online iskolai tananyagokra, amiből arra lehet következtetni, hogy a magasabb osztályhelyzetű diákok könnyebben tudnak alkalmazkodni a távoktatáshoz.
  • Ugyanez derült ki egy angol diákokat vizsgáló kutatásból is.
  • Egy másik amerikai kutatás pedig azt mutatta meg, hogy egy matematikai témájú e-learning oldalon az év elejéhez képest az irányítószámuk alapján alacsony jövedelmi hátterű diákok által elvégzett feladatok száma 41, a közepes jövedelműeké 31 százalékkal csökkent, miközben a jómódúaké nem változott.

A tanulmányok következtetéseiről és a saját tapasztalatokról négy magyar iskola vagy tanoda képviselőjével beszélgettünk. A tanárok között volt kifejezetten hátrányos helyzetű diákokat tanító, vidéki technikumban jellemzően munkásosztálybeli hátterűeket tanító, és budapesti elitgimnáziumban oktató is. Beszámolóik alapján Magyarországon is egyértelműen érződik, hogy

a távoktatás legnagyobb vesztesei a fiatalabb, hátrányos helyzetű diákok, miközben minél idősebb és gazdagabb egy diák, annál könnyebben tud alkalmazkodni az online oktatáshoz.

A szorzótáblától az alapműveletekig mentek vissza a karanténban

Orsós János, a miskolci Dr. Ámbédkar Technikum alapítója a G7-nek arról mesélt, hogy márciusban ők is nagyon meg voltak ijedve: attól tartottak, hogy az online módszer teljesen be fog fuccsolni.

Ehhez képest a környező falvakból Miskolcra bejáró, halmozottan hátrányos helyzetű diákok a vártnál nagyobb arányban tudtak bekapcsolódni az online oktatásba. Orsós elmondása szerint azért, mert az ingázás miatt a legtöbb diáknak már tavasszal is volt okostelefonja, ami legalább azt lehetővé tette, hogy Facebook Messengeren a tanárok hanghíváson keresztül adják le az anyagot, és online csoportokban feladatokat osszanak meg.

Az előző tanév végén így végül mindenkinek tudtak bizonyítványt adni, azonban az új tanévben újra bevezetett távoktatáshoz csak korlátozottan tudtak alkalmazkodni. A technikum vezetése már a tavaszi karantén alatt elkezdett az online oktatáshoz jobban használható eszközöket keresni a diákoknak, és néhány komolyabb támogató segítségével sikerült minden diáknak használható tabletet vagy más okoseszközt beszerezni.

Bár az őszi tanévben a felső évfolyamokon már sok tanár kezdett olyan platformokat használni, mint a Zoom, a Teams, vagy a Google Classroom, az érettségi vizsgatárgyakon kívül – Orsós ezek közül is az angolt és a matematikát emelte ki – gyakran megmaradt a messengeres módszer.

Ennek az az oka, hogy ugyan sok internetszolgáltató vezetett be ingyenes internetet a diákok számára,

kevés diákjuk lakik olyan lakásban, ahol be van kötve a net, a kártyás netre pedig nem vonatkoznak a kedvezmények.

Így a több adatforgalmat generáló videós alkalmazások használatával csínján kell bánniuk.

Abban Orsós és Lencse is egyetértettek, hogy az általános iskolások körében alig tudta pótolni a jelenléti oktatást az, ami a tavaszi időszakban volt, ami sok esetben egyáltalán nem digitális oktatás volt.

A falusi általános iskoláknál úgy működött a rendszer, hogy amikor az ebédet vitték a gyerekekhez, akkor feladatlapot is vittek, másnap pedig elhozták

– mondta Orsós. Lencse Máté szerint az általános iskolások oktatásában a fizikai eszközöknek nagy szerepe van, és sokszor olyasmit tanulnak, amit gyakorlatilag lehetetlen online oktatni.

Fotó: Igazgyöngy Alapítvány / Toldi Tanoda

Az elsősöknek például valószínűleg életük legnagyobb kihívása, hogy írni, olvasni és számolni tanulnak, és láttuk is rajtuk, hogy mennyire szükségük lett volna a támogatásra

– mondta. Lencse szerint emiatt a gyerekek sokszor még abban az esetben is csak heti 6-8 órát foglalkoztak tanulással 30 óra helyett, ha a szülők és a tanoda is segített nekik.

Amikor a Volánbusz vitte ki papíron a feladatot, majd mobiltelefonon kértek segítséget a tanodás mentortól, az nagyon messze volt a 21. századi digitális oktatástól

– mondta. A gyakorlás kiesése Lencse szerint hosszú távon is komoly lemaradást okoz majd.

Az egyik saját mentoráltjának a példáját említette, akivel a karantén elején még a szorzótáblával foglalkoztak, a karantén végén viszont már a tízes számkörben való összeadást kellett gyakorolni.

Ősszel nem tűnt úgy, hogy van kapacitás a lemaradás behozására, pedig ha vége lesz a járványnak, akkor a romokat valahogy el kell majd takarítani

– mondta erről.

Olyasmit követel a távoktatás, amihez csak egyetemen szoktatnak hozzá

Ebből a szempontból biztosan előnyös, hogy a távoktatás második felvonása már csak a középiskolásokra vonatkozott. Nekik ugyanakkor szintén teljesen új, de talán valamivel jobban teljesíthető kihívásokkal kellett szembenézniük.

Lencse és Orsós is megemlítette, hogy a távoktatás jelenlegi formája olyan követelményeket támaszt a középiskolásokkal szemben, amit a legtöbben csak az egyetem első éveiben tapasztalnak meg.

Jó lenne, ha ilyen mértékű önállóság jellemezné a közoktatást, de nem ez jellemzi

– mondta Lencse, aki arról mesélt, hogy a középiskolás tanodások között most is van, akinek azzal segítenek, hogy eltervezik, hogyan és mikor csinálja meg a feladatait.

Az önállósággal kapcsolatban inkább pozitív tapasztalatokról számolt be Erdélyiné Kiss-Pataki Éva, a Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát – Péch Antal Technikum tanára. Ő azt említette meg, hogy a technikumban a 9. évfolyamtól kezdve egyébként is kifejezetten a diákok önállóságát, felelősségét igyekeznek hangsúlyozni.

A tavalyi 12. évfolyam érettségije előtt nagyon féltem, de pozitív meglepetés volt, hogy gyakran a késő esti órákban írtak rám, hogy együtt tanulnak, és kérdésük van. Végül nagyon jó eredményeket értek el

– mesélte.

Erdélyiné Kiss-Pataki Éva alapvetően jó eredményekről számolt be a tanítványai körében a távoktatás alatt. A tavaszi időszak a tatabányai technikumban is nagyon stresszes volt, mert a magas átlagéletkorú tantestületben kevés tanárnak volt tapasztalata online oktatási platformokkal.

Az eszközök hiánya itt nem okozott olyan nagy problémát, ugyanis a diákok iskola mellett gyakran dolgoznak is, és az első dolog valamilyen digitális eszköz szokott lenni, amit a fizetésükből vesznek. Erdélyiné Kiss-Pataki Éva már korábban is használt digitális platformokat, emellett pedig közös Facebook-csoportjuk is volt a tanítványaival.

Részben tehát már korábban is használt módszereket alkalmazott a távoktatás alatt, de azt is megemlítette, hogy jelentősen változtatott a módszertanán. Előtérbe kerültek a nagyobb önállóságot igénylő feladatok. Például úgy, hogy több feladatból a diákok döntötték el, melyiket akarják megoldani, vagy hogy csak egy témát adott meg, amihez a feladatot a diákok választhatták. Különösen jól sikerült a szerepcserés módszer bevezetése, amikor a diákoknak kellett megtanítaniuk egy-egy előre kijelölt anyagrészt.

Azt viszont Erdélyiné Kiss-Pataki Éva is elmondta, hogy a diákok teljesítménye közti különbségeket felerősítette a családi háttér.

Az online órán direkt nem kértem, hogy bekapcsolják a képernyőt, mert gyakran a családok nem tudják megoldani, hogy a gyerek egyedül, csendben tudjon részt venni az órákon

– mesélte.

Emellett azt is megemlítette, hogy a kifejezetten jó tanuló diákok is arról meséltek neki, hogy az online oktatás többletkoncentrációt igényel, hosszú ideig nehéz egy online órára odafigyelni. Olyan diákokat is említett, akik azt mesélték, hogy sokkal kevésbé fáradtak, mivel nem kell hajnalban kelniük, hogy Tatabányán kívülről beérjenek a kora reggeli első órára, emiatt pedig több energiájuk marad a koncentrációra.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára otthon egyáltalán nem adott a távoktatáshoz megfelelő környezet.

Nincs olyan privát szférájuk, amiben el tudnának merülni az online oktatásban, és az is jellemző, hogy mivel hiány van eszközökből, nem tud egy eszköz a gimnazista kezében maradni

– mondta Orsós.

Fotó: Dr. Ámbédkar Technikum

Lencse ezzel kapcsolatban azt említette meg, hogy sok tanodás olyan házban lakik, ahol nincs íróasztal. Az is nagy gondot okozott, hogy az első kijárási korlátozás alatt elfelejtettek fejhallgatót szerezni a diákoknak, ami szintén szükséges lett volna, hogy óra közben ki tudják zárni a külvilágot.

Orsós szerint ugyan fontos, hogy Messengeren keresztül napi kapcsolatban tudtak maradni a diákokkal, de szerinte ez a rendszer nem képes arra, hogy a középiskolai követelmények elsajátításában segítsen. Orsós hittan óráin jelenleg ugyanis a számonkérés leginkább úgy néz ki, hogy a diákok feladatokat kapnak, amelyekre online küldik el a megoldást.

Az érettségi halasztása is benne van a pakliban

Én nem vagyok benne biztos, hogy a diákok valódi tudását tükrözi az, amit elküldenek

– mondta. Mindezek ellenére Orsós nem gondolja azt, hogy kevesebbet tanulnának a gyerekek, csak azt, hogy mást.

Attól félek, hogy a középiskolában elfogadott elvárások ennek nem felelnek meg. Az érettségi nem reagál erre, tantervi tudást kér

– mondta.

A tanárok elmondása alapján a távoktatásban született jegyek nem sokat árulnak el a diákok valódi teljesítményéről. Egy budapesti gyakorló középiskola tanára azt mesélte, hogy az osztályában még fizikából is javult a karantén alatt az osztályátlag, ami egyébként a többi tárgyhoz képest a legalacsonyabb szokott lenni. Szerinte emögött a tanárok empatikusabb osztályozása mellett az is állhat, hogy a diákok a számonkérés alatt online térben könnyebben tudnak egymással kommunikálni, mint a jelenléti oktatásban.

Nálunk alapvetően jól teljesítő gyerekek tanulnak, akiknek a teljesítményében se felfele, se lefele nem érzékeltem különbséget

– mondta, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezt kifejezetten a mérhető teljesítményre érti, mert egyébként nehezebb volt a karantén és a digitális oktatás alatt.

A rugalmasabb osztályzásról a másik három tanár is beszámolt, emögött ugyanakkor eltérő teljesítmény állt. A hátrányos helyzetű diákok körében volt a leginkább vegyes a kép. Toldon a középiskolások között vannak, akik nagyon jól teljesítenek, de olyan is, aki sok tárgyból bukni fog, mert nem küldi vissza a feladatokat.

A miskolci Dr. Ámbédkar Technikumnál Orsós János elmondása alapján most arra hajlanak, hogy ha a diákok kérik, akkor a tavaszi helyett az októberi érettségire jelentik le őket, és nyáron szervezik meg a felkészítést, amire már be tudnak majd járni a diákok.

Ha február 1. és április között már be tudnának járni a diákok, már azt is kevésnek tartanánk, szociális háttértől függetlenül is

– mondta erről Orsós.

Közélet karantén oktatás oktatási egyenlőtlenség online oktatás távoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 16:55 Vállalat

A műanyagmentes drogéria csak egy álom, de közelíthetünk hozzá

Melyik fontosabb, a profit vagy a környezetvédelem, és szappannal mosakodjunk vagy tusfürdővel? Válaszol a Procter&Gamble, a világ egyik legnagyobb fmcg cégének k+f kommunikációs vezetője.

Jandó Zoltán
2021. február 25. 06:08 Vállalat

Konkurens nélkül megnyerte a közbeszerzést, majd engedett az árból 140 millió forintot

Dőlnek az állami megrendelések Tasnádi László cégéhez, ám ezúttal furcsa fordulatot vett egy tender.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.