A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter.
A kutatók amellett, hogy több ország adatait veszik figyelembe, kiszűrik számos regionális, demográfiai és egyéb, attitűdbeli tényező lehetséges hatását a kormánypárti és az ellenzéki szavazók boldogságának vizsgálatából. Magyarországon például jellemzően a nők boldogabbak és 2018 tavaszán legalábbis nagyobb arányban támogatták a Fideszt, mint a férfiak. Tehát ha csak a kormánypártiság és a boldogság kapcsolatát néznénk, elképzelhető, hogy valójában nem a pártpreferencia, hanem a kormánypárti és az ellenzéki választók különböző összetétele miatt látnánk különbséget a boldogság alakulásában a két csoport között.
Az efféle hatások kiszűrését követően is megerősíthető, hogy ugyan csak mérsékelten, de egyáltalán nem elhanyagolható mértékben boldogabbak a kormánypártokhoz kötődő európaiak az ellenzékiekhez képest. További érdekesség, hogy
a választott párt iránti kötődés erősödésével egyre inkább szétnyílik az olló a kormánypártiak és az ellenzékiek boldogságérzete között.
Forrás: Patkós Veronika – Farkas Eszter: Boldogok a kormánypártiak
Az eredmények rávilágítanak a pártos érzelmek fontosságára, amelyek a szerzők következtetései szerint kedvezőtlenül hathatnak a politikai szereplők demokratikus elszámoltathatóságára, illetve az alacsonyabb támogatottságú, és ezáltal a hatalomtól távol álló, többnyire kisebbségi vagy radikális pártok szavazói hosszú távú “boldogságdeficitjét” okozzák.
Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy a szimpatizánsok jólléte mellett a cselekvésüket, attitűdjeiket is erősen befolyásolhatják a politikai érzelmek: például azokban az amerikai körzetekben, ahol 2016-ban Donald Trump bizonyult sikeresebbnek, jellemzőbb a maszkviselés elutasítása, miközben az is megfigyelhető, hogy miután az amerikai elnök a nyár közepén először mutatkozott maszkban a nyilvánosság előtt, megnőtt a védekezés legegyszerűbb eszközének az elfogadottsága.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
