(Cikkünk a mai, az eddigiekhez képest szigorú korlátozásokról szóló bejelentések előtt íródott, ezekről részletek például itt.)

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak pénteken adott interjújában tulajdonképpen elismerte, hogy az általa három nappal korábban bejelentett intézkedéseknek érdemi hatása nincsen. A kormány most már több ezer koronavírus-áldozattal számol.

A miniszterelnök kedden a visszafogott korlátozások bejelentésekor azt mondta, hogy a lépésekre azért van szükség, mert számításaik szerint december közepére a kórházaink elérik a teljesítőképességük határát.

Pénteken azonban – az elvileg az egészségügy összeomlásának elkerülésére hozott intézkedések ellenére – lényegében megismételte ugyanezt a forgatókönyvet. Úgy fogalmazott, hogy

december 10-én szükségünk lesz 4480 intenzív ágyra, az ehhez szükséges ápolónőre, orvosra, segítőkre és így tovább. Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa, mert ehhez a december 10-i adathoz tartozik olyan 30-32 ezer ember, aki kórházi ágyon fekszik, és abból 4480 lesz majd az intenzív ágyon fekvő. Ezt még tudjuk tartani, de hoztunk döntéseket, hogy ha túlmegy a fertőzés ezen a határon akkor is legyenek kijelölt helyek, ahol képesek vagyunk megfelelő orvosi ellátást adni, ha kell akkor a kórházakon kívül is

Azaz a keddi intézkedések szinte semmit sem változtattak az előrejelzésen, a kórházak telítődése gyakorlatilag ugyanabban a tempóban várható.

Kelet-Európában a legrosszabb a helyzet

Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor

a kormány a járványügyi szakmai szempontok és a gazdaság működőképességének fenntartása közötti kényes és nehéz lavírozásban a múlt héten még egyértelműen az utóbbit tekintette fontosabbnak,

és inkább az egészségügyet próbálja a maximális kapacitásán túl is felkészíteni a járvány fékezése helyett.

Ez nem csak azért nagyon furcsa, mert korábban pont az ellenkezőjéről beszélt a miniszterelnök, hanem azért is, mert lényegében minden más országban inkább a járvány elleni küzdelem kerül a középpontba. A kérdés ráadásul nem is teljesen vagylagos: több nemzetközi példából is látszik, hogy bizonyos keretek között egy részleges vagy teljes lezárás mellett is fenn lehet tartani a gazdaság működőképességét.

A magyar kormány intézkedéseinek és a mögöttük álló döntéseknek az értékelését eleve borzasztóan nehézzé teszi az információk politikai szűrőn keresztüli csepegtetése. A kormány már az első hullámban is élt azzal a lehetőséggel, hogy a számára elérhető (nyilvánvalóan nagy mennyiségű és szakmai alapokon nyugvó) információkat csak rendkívül szelektív módon tegye nyilvánossá, és most is ezt látjuk.

Tudjuk például, hogy a miniszterelnök “tudós tanácsadókkal” tárgyal, azaz nyilván járványügyi és gazdasági szakemberekkel is folyamatosan egyeztet. Azt is tudjuk, hogy például az operatív törzs mai, azaz hétfői ülése után “egészségügyi döntések várhatóak”, de mindebből csak arra következtethetünk, hogy a gazdaság vs. egészségügy libikókát próbálja középen tartani. Csak ennyiből lehet következtetni arra, hogy a múlt héten a gazdaság védelme látszott fontosabbnak.

Ez azonban azért érthetetlen, mert mostanra egyértelművé vált: a koronavírus-járvány második hulláma jelenleg Kelet-Közép-Európában végzi a legnagyobb pusztítást. Bár a halálozási adatokkal érdemes óvatosan bánni, mert országonként eltérő lehet az a protokoll, amely meghatározza, kiket rögzítenek a járvány áldozataként, a számok így is elég sokatmondóak. Az elmúlt egy hétben népességarányosan az egész világon^*A Worldometers közel 220 országról közöl adatokat, ezek háromnegyedében jelentettek halálesetet az elmúlt nagyjából 3 hétben. messze Csehországban haltak meg a legtöbben. Az

egymillió főre vetített 134 csehországi áldozat jóval több, mint amit tavasszal a legrosszabb héten Olaszországban jelentettek,

és negyedével meghaladja a jelenleg második helyen álló Belgiumot is, ahol olyanok is bekerülhetnek a statisztikába, akiken nem végeztek covidtesztet, de a tünetek alapján úgy ítélték meg, hogy koronavírusosak lehettek.

Bár a cseh adat kiugró, nem az egyetlen olyan a régióban, amely világszinten is magasnak számít. A tíz legnagyobb halálozási mutatóval rendelkező ország közül hat volt kelet-európai, a top20-nak pedig a fele. A számok ráadásul nagyon meredeken emelkedő trendet mutatnak: az országok többségében két hét alatt több mint duplájára nőtt az elhunytak száma, de volt ahol négy-ötszörösére^*A növekedés üteme egyébként Nyugat-Európában még aggasztóbb, úgy tűnik, hogy szemben a tavaszi lefolyással most a kontinens keleti részét érte el előbb a pandémia, és könnyen lehet, hogy néhány héten belül nyugaton a tavaszinál és a jelenlegi kelet-európainál is magasabb lesz a halálozás, ha csak a korlátozó intézkedések nem szakítják meg a kedvezőtlen trendet..

Két héttel követjük Csehországot

Magyarország ezen a listán jelenleg a hetedik^*Ha figyelembe vesszük a 38 ezres Szent Márton szigetet is, ahol három haláleset népességarányosan a negyedik legtöbbnek számított globálisan.. Bár vannak országok, ahol a hazainál jóval gyorsabb ütemben nő a halálozás, az kifejezetten rossz hír, hogy szemben a Magyarországot állandóan Ausztriához mérő kormányzati kommunikációval, egy ideje sajnos sokkal inkább azon a pályán mozgunk, mint a csehek. A két ország idősorait nézve az lehet a benyomásunk, hogy a pozitív tesztek aránya és a naponta jelentett új halálesetek száma Magyarországon nagyjából két hetes lemaradással követi a cseh statisztikákat.

Ezt igazolják a hazai és az ottani adatok közötti átlagos abszolút eltérések is. A pozitív tesztek arányánál az átlagos különbség 7,3 százalékpont a cseh és a magyar idősorok között, azonban ha a magyar adatokat az eredeti időponthoz képest tizenöt nappal korábbra csúsztatjuk, már csak 3,6 százalékpontos különbséget kapunk – vagyis a két görbe sokkal közelebb kerül egymáshoz. A napi új halálesetek számánál is hasonló a helyzet, ott tizenöt napos csúsztatással az átlagos eltérés 17,5 főről 9,5-re esik.^*A teszt/fertőzött arány esetében az idősorok egymáshoz képest ilyen módon elcsúsztatva erősebben is függnek össze (tehát a kilengések, irányváltások is közelebb kerülnek egymáshoz): a korrelációs együttható 0,81-ról 0,91-re nő. A napi haláleseteknél ugyanakkor az összefüggés a két ország idősora között nem változik, a korrelációs együttható 0,95 mindkét esetben.
A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.

Az adatokon az látszik, hogy egy ponton a cseh növekedés mind a pozitív tesztek arányánál, mind a halálozásnál kissé meredekebb lett, mint itthon, de a görbék nem szakadtak el. Márpedig, ha ez a kéthetes eltolódás a jövőben is kitart, akkor még egy csehországinál kedvezőbb felfutás esetén is

arra kell készülnünk, hogy november utolsó hetében már napi 160-200 haláleset lehet Magyarországon.

Hosszabb távra pedig azért nehéz bármit előrejelezni, mert bárhogy is szigorít a közeli napokban Magyarország, az már most biztos, hogy a cseheknél sokkal előbb, és sokkal szigorúbban lépett a kormány. A tömegrendezvényeket már szeptember elején korlátozták, lényegében október közepétől pedig az általános iskoláktól kezdve az egyetemekig az oktatási intézmények is zárva vannak. Emellett az alapszükségleteket kielégítő boltokat leszámítva a kiskereskedelmet is korlátozzák, és az október elején bevezetett éjszakai kijárási korlátozások mellett mostanra már napközben is csak meghatározott okok miatt hagyhatják el az emberek otthonaikat.

Mindenhol szigorítanak

Ennek pedig úgy tűnik, lassan hatása is lesz Csehországban. Az aktív fertőzöttek száma múlt héten már csökkenni kezdett, és a hét második felében a halálozási adatoknál is lassulni látszott a növekedés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsehországban és Szlovákiában már látszanak a szigorítások eredményeiBár az új fertőzöttek száma sajnos nem mérvadó adat, Csehországban mintha meglenne a fordulat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet halálozás karantén koronavírus Olvasson tovább a kategóriában