Egy nehezen megfogható, de mégis fontos tényezője a nemek közötti béregyenlőtlenségnek, hogy a gyermekvállalás után mennyire válik kiszámíthatatlanná a szülő jelenléte az irodában. Ahogy a legtöbb gyermekkel kapcsolatos teendő, a beteg gyermek gondozása is jelenleg aránytalanul a nőkre hárul, és így növeli a bérhátrányukat. Ghazal Azmat és szerzőtársai szerint azonban a koronavírus-járvány hatására ez most változhat.
Mivel általában nehezen elérhető a kutatók számára az az adat, hogy a munkavállalók mennyit hiányoznak a munkahelyükről és milyen okokból, ezért viszonylag keveset kutatott terület, hogy hogyan hat a fizetésekre a gyermekek miatti váratlan betegszabadságok megnövekedett száma. Azmat és szerzőtársai azonban a svéd adatokon meg tudták vizsgálni, hogy milyen különbség van a pároknál a kivett betegszabadságok számában.
Nem meglepő módon a gyermek születése előtt ez nagyjából egyenlő mindkét nemnél, majd
az első gyerek születése után aránytalanul naggyá válik a nőknél.
Ráadásul ez az eltolódás megmarad a gyerekek életkorának fokozatos növekedésével is.
Ez kétféleképpen hat a nők bérezésére. Egyrészt sok cégnél
aránytalanul jutalmazzák azt, ha a dolgozó jelen van,
így hiába végeznek jó munkát az anyák, mivel sokszor nem tudnak fizikailag jelen lenni, mégis csökken a fizetésük.
Főleg igaz ez olyan egyedi munkákra, ahol nincs, vagy csak nagyon kevés olyan dolgozó van a cégnél, aki tudja helyettesíteni az átmenetileg hiányzó alkalmazottat. Ennek következtében a gyermekvállalás után
sokkal kevésbé valószínű, hogy a nők egyedi pozícióba kerüljenek, vagy megtartsák azt.
Mire a gyerek 15 éves lesz, a pár férfi tagjai már 6 százalékkal nagyobb eséllyel végeznek egyedi munkát, mint a nők, annak ellenére, hogy az első gyerek születése előtt ez a mutató szintén egyenlő a pár két tagja között.
Az egyedi pozíciók rendszerint jobban fizetnek és sikeresebb karrierhez vezetnek,
így a nők kiszorulása az ilyen állásokból tovább növeli a béregyenlőtlenségeket a nők és a férfiak között.
Természetesen sok múlik azon, hogy milyen a vállalat felépítése abból a szempontból, hogy mennyire büntetik a váratlan hiányzást (vagy jutalmazzák, ha a munkavállaló állandóan jelen van). Azmat és szerzőtársai amellett érvelnek, hogy a koronavírus-járvány miatti átállás az otthoni munkavégzésre hosszú távon előnyös lehet a nők számára, mivel ebben a helyzetben a munkaadók sokkal kevésbé várják el a jelenlétet a munkavállalóktól. Amennyiben ez a trend hosszú távon is fennmarad, segíthet csökkenteni a nemek közötti béregyenlőtlenséget.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
