Egy magyar régióban haltak meg a legtöbben rák miatt az EU-n belül
2016-ban az Európai Unióban összesen mintegy 4,5 millió haláleset volt, ezek nagyjából negyedének volt valamilyen fajta rákos betegség a kiváltó oka. Százezer főre az EU 27 tagállamában átlagosan összesen 257 rákos haláleset jutott.
Magyarország összes NUTS 2. besorolású régiójában – Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon – ennél jóval magasabb, 300 feletti volt az ilyen halálesetek aránya. Sőt, az Eurostat regionális évkönyvének nemrég megjelent 2020-as kiadásából az is kiderül, hogy
Közép-Dunántúlon volt az egész EU-ban a legtöbb rákos haláleset.
Egészen pontosan 364 ilyen halálok jutott 100 ezer lakosra ebben a régióban.
Közép-Dunántúlt a leginkább érintett régiók listáján öt másik magyar régió követte – sorrendben Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Dél-Alföld – a hatodik helyen volt az első nem magyar régió, Horvátország belső, azaz nem tengerparti része. Uniós regionális lebontásban általánosságban az látszik, hogy a rákos halálozások szempontjából a kelet-európai és balti régiók a leginkább érintettek, ezen belül is leginkább a magyar, horvát, szlovák és lengyel régiók emelkednek ki.
Százezer főre eső rákos halálesetek az EU NUTS 2 régióiban. Forrás: Eurostat.
Az uniós régiók jellegzetességeit bemutató dokumentumból ugyanakkor még további elszomorító adatok is kiderülnek arról, hogy milyen komoly problémát jelentenek uniós összehasonlításban Magyarországon a rákos betegségek. Ebből a szempontból Közép-Dunántúl mellett szintén kiemelkedően rossz a helyzet Észak-Magyarországon.
Ez a régió nemcsak a teljes népességre vonatkozó adatok toplistájára fért fel, de
a 65 év alattiak halálozási okait tekintve uniós összehasonításban itt volt a legrosszabb a helyzet 2016-ban.
Ez 100 ezer főre esően 147 halálesetet jelent, ami több mint háromszorosa a legalacsonyabb adatnak, amit Svédország legészakabbi régiójában dokumentáltak (45 haláleset). A 65 évnél fiatalabbak körében egyébként a rák volt az elsődleges halálozási ok az egész EU-ban, 2016-ban összesen nagyjából 290 ezer halálozás kiváltó oka volt ilyen betegség.
A nemspecifikus rákfajták, tehát a mellrák és a prosztatarák mellett a tüdőrák (100 ezer főre esően 53 halálesetet) és a végbélrák (100 ezer főre esően 31 halálesetet) voltak a leginkább elterjedt rákos megbetegedések az Európai Unióban. Előbbi miatt Észak-Alföldön volt az uniós régiók közül a legtöbb haláleset 2016-ban (100 ezer főre esően 99), de az uniós toplista elején Nyugat-Dunántúl kivételével az összes magyar régió megtalálható Észak-Alföld mögött 100 ezer főre esően 88 és 95 közötti halálesettel.
A magyar régiók a végbélrákos halálozások szempontjából is a lista elején végeztek, Dél-Dunántúlt (100 ezer főre esően 62 haláleset) és Közép-Dunántúlt Nyugat-Szlovákia követte a harmadik helyen. Ez egyébként azt jelenti, hogy a dél-dunántúliak kétszer akkora eséllyel halnak meg végbélrákban, mint az uniós átlag. Ezen a listán Budapest volt az egyetlen magyar régió, amit nem lehet megtalálni a top 10-ben.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
