Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A recesszió következtében ismét óriási figyelem irányul a termelést és jólétet kifejező mutatókra, különösen a GDP-re. Pedig a közgazdászok régóta hangoztatják, hogy meglehetősen félrevezető képet festhet a bruttó hazai termék számítása egy ország gazdasági állapotáról. A GDP-vel kapcsolatos kritikák egyidősek magával a mérőszámmal, már a módszertan kiötlője, Simon Kuznets is hangsúlyozta a mutató hiányosságait a harmincas években.

A koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági és társadalmi válságban talán még nagyobb súlyt kaphatnak a GDP-vel szembeni ellenérvek, ebben reménykedik legalábbis Ala’a Shehabi, a University College London (UCL) szakértője. A GDP ugyanis nem fejezi ki egy válság egészségügyi, környezeti és társadalmi következményeit, ahogy az egyenlőtlenségek növekedése sem befolyásolja,

pedig a közvélemény ezekre a tényezőkre sokkal érzékenyebb, mint a termelés alakulására.

A kormányok az intézkedéseiket többnyire egyelőre mégis úgy hangolják, hogy a GDP-re kedvező hatással legyenek, és a válságok idején szinte másról sem szól a gazdaságpolitikai és a közgazdaságtani diskurzus, mint e mérőszám alakulásáról. 

Shehabi – aki maga is egy alternatív társadalmi-gazdasági indikátorok kialakításával foglalkozó részleget vezet az UCL-en – szerint nem könnyű feladat a viszonylag egyszerűen számolható, értelmezhető és nemzetközileg összehasonlítható GDP helyett más mutatót találni. Többek között az ENSZ és az OECD is kísérletezik az életminőség alakulását kifejező indexekkel, de az összevont mérőszámoknál hasznosabbnak látszanak a jólétet több különböző szempontból mérő, a lakosság véleményére és érzékelésére is alapozó mutatógyűjtemények.

A GDP-től való elrugaszkodás nyomokban már a politika szintjén is érzékelhető. Új-Zélandon például tavaly 43, lakhatással, környezettel és társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos indikátort figyelembe véve alakították ki a költségvetés egy részét. A járványt követő válságból való kilábalás során pedig egyre több kormány és önkormányzat látja be az életminőség javításának fontosságát a termelés visszaállítása mellett, amit társadalmi és környezeti mérőszámok figyelembevételével tudnak csak megtenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mostani válság is megbonthatja a gazdasági világrendet az előző tanulságai alapjánEgy mély recesszió könnyen egész szektorokat maga alá temethet, évtizedes trendeket, hálózatokat és piaci gyakorlatokat veszélyeztetve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet gazdasági mutatók gazdasági visszaesés gdp válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.