Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A recesszió következtében ismét óriási figyelem irányul a termelést és jólétet kifejező mutatókra, különösen a GDP-re. Pedig a közgazdászok régóta hangoztatják, hogy meglehetősen félrevezető képet festhet a bruttó hazai termék számítása egy ország gazdasági állapotáról. A GDP-vel kapcsolatos kritikák egyidősek magával a mérőszámmal, már a módszertan kiötlője, Simon Kuznets is hangsúlyozta a mutató hiányosságait a harmincas években.

A koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági és társadalmi válságban talán még nagyobb súlyt kaphatnak a GDP-vel szembeni ellenérvek, ebben reménykedik legalábbis Ala’a Shehabi, a University College London (UCL) szakértője. A GDP ugyanis nem fejezi ki egy válság egészségügyi, környezeti és társadalmi következményeit, ahogy az egyenlőtlenségek növekedése sem befolyásolja,

pedig a közvélemény ezekre a tényezőkre sokkal érzékenyebb, mint a termelés alakulására.

A kormányok az intézkedéseiket többnyire egyelőre mégis úgy hangolják, hogy a GDP-re kedvező hatással legyenek, és a válságok idején szinte másról sem szól a gazdaságpolitikai és a közgazdaságtani diskurzus, mint e mérőszám alakulásáról. 

Shehabi – aki maga is egy alternatív társadalmi-gazdasági indikátorok kialakításával foglalkozó részleget vezet az UCL-en – szerint nem könnyű feladat a viszonylag egyszerűen számolható, értelmezhető és nemzetközileg összehasonlítható GDP helyett más mutatót találni. Többek között az ENSZ és az OECD is kísérletezik az életminőség alakulását kifejező indexekkel, de az összevont mérőszámoknál hasznosabbnak látszanak a jólétet több különböző szempontból mérő, a lakosság véleményére és érzékelésére is alapozó mutatógyűjtemények.

A GDP-től való elrugaszkodás nyomokban már a politika szintjén is érzékelhető. Új-Zélandon például tavaly 43, lakhatással, környezettel és társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos indikátort figyelembe véve alakították ki a költségvetés egy részét. A járványt követő válságból való kilábalás során pedig egyre több kormány és önkormányzat látja be az életminőség javításának fontosságát a termelés visszaállítása mellett, amit társadalmi és környezeti mérőszámok figyelembevételével tudnak csak megtenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mostani válság is megbonthatja a gazdasági világrendet az előző tanulságai alapjánEgy mély recesszió könnyen egész szektorokat maga alá temethet, évtizedes trendeket, hálózatokat és piaci gyakorlatokat veszélyeztetve.

Közélet gazdasági mutatók gazdasági visszaesés gdp válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Avatar
2020. október 22. 16:38 Közélet

A forint leértékelődése nem zavarja a jegybankot, a cél csak a gyengülés kontroll alatt tartása

Az Magyar Nemzeti Bank idei lépései meglehetősen kiszámíthatatlanná tették a kamatpályát, azt üzenve, hogy gyakorlatilag bármikor bármilyen irányba változhat a kamat.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.