Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával
A recesszió következtében ismét óriási figyelem irányul a termelést és jólétet kifejező mutatókra, különösen a GDP-re. Pedig a közgazdászok régóta hangoztatják, hogy meglehetősen félrevezető képet festhet a bruttó hazai termék számítása egy ország gazdasági állapotáról. A GDP-vel kapcsolatos kritikák egyidősek magával a mérőszámmal, már a módszertan kiötlője, Simon Kuznets is hangsúlyozta a mutató hiányosságait a harmincas években.
A koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági és társadalmi válságban talán még nagyobb súlyt kaphatnak a GDP-vel szembeni ellenérvek, ebben reménykedik legalábbis Ala’a Shehabi, a University College London (UCL) szakértője. A GDP ugyanis nem fejezi ki egy válság egészségügyi, környezeti és társadalmi következményeit, ahogy az egyenlőtlenségek növekedése sem befolyásolja,
pedig a közvélemény ezekre a tényezőkre sokkal érzékenyebb, mint a termelés alakulására.
A kormányok az intézkedéseiket többnyire egyelőre mégis úgy hangolják, hogy a GDP-re kedvező hatással legyenek, és a válságok idején szinte másról sem szól a gazdaságpolitikai és a közgazdaságtani diskurzus, mint e mérőszám alakulásáról.
Shehabi – aki maga is egy alternatív társadalmi-gazdasági indikátorok kialakításával foglalkozó részleget vezet az UCL-en – szerint nem könnyű feladat a viszonylag egyszerűen számolható, értelmezhető és nemzetközileg összehasonlítható GDP helyett más mutatót találni. Többek között az ENSZ és az OECD is kísérletezik az életminőség alakulását kifejező indexekkel, de az összevont mérőszámoknál hasznosabbnak látszanak a jólétet több különböző szempontból mérő, a lakosság véleményére és érzékelésére is alapozó mutatógyűjtemények.
A GDP-től való elrugaszkodás nyomokban már a politika szintjén is érzékelhető. Új-Zélandon például tavaly 43, lakhatással, környezettel és társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos indikátort figyelembe véve alakították ki a költségvetés egy részét. A járványt követő válságból való kilábalás során pedig egyre több kormány és önkormányzat látja be az életminőség javításának fontosságát a termelés visszaállítása mellett, amit társadalmi és környezeti mérőszámok figyelembevételével tudnak csak megtenni.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
