(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző politológus-közgazdász, egyetemi tanár.)
Az elmúlt hetekben bezártak az iskolák, az ország átállt a digitális oktatásra. Szerencsés helyzetű gyerekek számára ez akár jobb is lehet, mint a szokásos rendszer: nem kell korán kelni, reggel megkapják online a feladatokat, amit utána saját ütemben, akkor végeznek el, amikor szeretnék. Jó esetben a szülőknek is van idejük és lehetőségük, hogy segítsék őket. A nap pedig egy tágas lakásban, esetleg kertes házban, szerető családi légkörben telik.
Sajnos nem minden gyerek ilyen szerencsés. Hermann Zoltán (MTA-KRTK) számításai szerint a 6. osztályos gyerekek több mint 40 százalékának nincs saját számítógépe, azaz nem zökkenőmentes számukra a digitális oktatásban való részvétel. Azt is tudjuk, hogy a járvány kitörésekor jelentősen megnőtt a digitális eszközök értékesítése, azaz feltehetően a digitális oktatáshoz kapcsolódóan sok család vásárolt új eszközt. Már aki ezt megtehette. Akik olyan szektorokban dolgoznak, hogy súlyosan érintette őket a járvány, a megtakarításaikat feltehetően nem új eszközökre költötték, hanem élelmiszerre.
A legszegényebb gyerekek most olyan körülmények közé kerültek, ahol egy zsúfolt, rosszul fűtött lakásban nem csupán az eszköz hiányzik a digitális oktatásban való részvételhez, hanem a hely is, ahol a feladatokat megcsinálhatják.
Sokak számára nem is az oktatásból való kiesés a legnagyobb baj, hanem az, hogy nem tudnak rendesen enni.
Azok a gyerekek, akik meleg étkezést az iskolában kaptak eddig, most otthon esznek, ha van mit.
A járvány idején a gyerekek a leginkább veszélyeztetett csoportot alkotják – nem egészségileg, hanem azért, mert az iskolából való tartós kiesés hosszú távra befolyásolhatja a jövőjüket. A családokra hatalmas teher és felelősség hárul amiatt, hogy a gyerekek ezt az időszakot átvészeljék súlyosabb következmények nélkül. A gyerekeket felügyelni, etetni és oktatni kell. A kormány válságkezelő csomagja erről teljesen elfeledkezett.
A családi pótlék 2008 óta forintban változatlan. Reálértéken hozzávetőlegesen 30 százalékkal ér kevesebbet, mint akkor. 2010 után a kormányzat a gyerekes családokat elsősorban lakásvásárlási hitelekkel és az adókedvezmények rendszerén keresztül támogatta. Ez utóbbi rendszer azonban tarthatatlanná válik egy olyan időszakban, amikor napi több ezer fővel nő a munkanélküliek száma, és már most több százezren keresnek állást. A hitelmoratórium pedig nem segít azokon, akik nem vettek fel, vagy nem tudtak kereskedelmi banknál hitelt felvenni már a járvány előtt sem.
A mostani válságban a családokra jelentős extra teher hárul,
és azt gondolhatnánk, hogy a gazdaságvédelmi csomag erre valamilyen választ ad. Ez lehetett volna a családi pótlék tartós emelése vagy pedig egyszeri juttatás. A családi pótlék megduplázása 2 millió gyerekkel számolva havi 30 milliárd forint. Már az is segített volna, hogyha egy-két havi extra családi pótlékot osztanak ki. Talán ennyi beleférhetett volna „minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervébe”. Különösen egy magát családbarátként meghatározó kormánytól. Az intézkedésnek még a politikai logika szerint is lenne értelme, hiszen a népszerűsége nem kérdéses. Mégis mi akadályozza? Hogyhogy éppen a családok számára nincs pénz egy oly sikeresnek mondott évtized után?
Hogyan lehet szándékosan leszakadásra ítélni a gyerekek 20-30 százalékát? Hogyan lehet várni a születések számának növekedését, ha nem veszünk tudomást a már megszületett gyerekekről? Hogyan lehet társadalmi bizalomról meg szolidaritásról beszélni ott, ahol a legsebezhetőbb csoportokat magukra hagyják? Amit ma nem költünk el ezekre a gyerekekre, azt hamarosan elkölthetjük közmunkára, segélyre és rendvédelemre.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
