Forgó Betti évtizedek óta dolgozik független taxisként – ahogy a köznyelvben mondják negatív felhanggal, hiénaként -, és korábban számos alulról induló megmozdulásban vállalt szerepet. Szervezőként vett részt az 1990-es taxisblokádban és a 2016-os Uber-ellenes taxis tüntetéseken. A 2015-ös migrációs válság idején pedig taxisok által összegyűjtött adományokat vitt el társaival a déli határnál szolgálatot teljesítő rendőröknek és katonáknak.
Az elmúlt hetekben ismét egy önkéntes alapon szerveződő közösségről szól Forgó Betti élete, miután a koronavírus sok más iparághoz hasonlóan a taxisok piacát is eltüntette. “Semmi forgalom nincsen, tripla nulla” – mondta a taxis. Emiatt néhány független taxis kollégájával kitalálta, hogy a kényszerűségből felszabadult idejüket és kapacitásukat a járvány elleni védekezésre áldozzák.
Létrehoztak egy Facebook-csoportot azzal a céllal, hogy saját erőből, ingyen szállítást biztosítsanak az egészségügyben dolgozóknak. Egy egészségügyi dolgozó egy bejegyzéssel jelezheti a csoportban, ha szüksége lenne egy fuvarra a munkahelyére, a taxisok pedig kommentben jelentkezhetnek rá. A csoportban látszólag állandó a pörgés, jelenleg mintegy 2000 tagja van.
“Nagyjából 250-300 taxis lehet benne. Közülük 100-150 lehet aktív, a többiek meg figyelnek. Van, aki nem bírja az üzemanyagköltséget, van, aki vár, amíg a többiek még bírják pénzzel az üzemanyagot” – mondta Forgó Betti. Igyekeznek minél jobban megszűrni, hogy csak taxisok és egészségügyi dolgozók legyenek benne, de így is több konfliktus van, többen is illetéktelenül próbálnak élni az ingyen fuvarral.
Az egészségügyben dolgozók segítése mellett Forgó szerint az is a céljuk volt, hogy “helyreállítsák a renoméjukat”, mivel szerinte indokolatlanul kapnak olyan sok támadást a független taxisok. Példájukra több vidéki városban is alakultak hasonló mozgalmak. Mindent saját zsebből fizetnek, ami különösen nehéz a taxitársaságoktól érkező önkénteseknek, ugyanis nekik jellemzően továbbra is fizetniük kell a havi 100 ezer forint körüli tagdíjukat (bár van olyan cég, ahol levitték a felére ezt az összeget a válság miatt). Készpénzt nem fogadnak el senkitől, de üzemanyagra keresnek támogatásokat, például üzemanyagkártya formájában.
Országszerte rengetegen követik a bemutatott taxisok példáját az elmúlt hetekben, az adakozó milliárdosokról szóló híreket vagy éppen a maszkokat varró családok posztjait alig lehet elkerülni az interneten. Rengetegen jelentkeztek önkéntesnek, éttermek tucatjai szállítanak ingyen ételt egészségügyi dolgozóknak, budapesti szállásadók pedig üresen maradt lakásaikat ajánlják fel nekik. A tatabányai kórházhoz például annyi önkéntes jelentkezett maszkkészítésre, hogy kifogytak az anyagból.
Ingyenes lelkisegély nyújtástól kezdve divatszemüvegek felajánlásig elképesztő összefogás körvonalazódik Magyarországon a járvány hatására. A magyarországi Vöröskereszt is azt írta megkeresésemre, hogy
“példátlan összefogást tapasztalunk a vállalatok és a közösségek részéről”.
Az önkéntes felajánlások mellett persze talán még nagyobb jelentősége van az egészségügyben, a kiskereskedelemben, a gyógyszertárakban vagy éppen a szociális ellátásban dolgozók áldozatkészségére, amelyet az Index mutatott be szemléletes példákon keresztül.
Az önkéntes felajánlások tömege mellett olyanok is megjelentek, akik nyerészkedni próbálnak a válságon. Az egyszerű csalók vagy az árakat háromszorosára emelő nagykereskedők mellett ide sorolhatók a válságot imázsuk polírozására felhasználó cégek is. Ahogy az Országos Mentőszolgálat is írja egyik posztjában, volt, aki egy fotósorozattól tett függővé egy felajánlást, illetve olyan is, aki “média megjelenést kért”.
Ezt a kettősséget szimbolizáló esetet mutatott be a 444 pár napja a csepeli piaccal kapcsolatban. Miután a kötelezővé tették a szájmaszk és a kesztyű használatát, a piac bejáratánál irreálisan drágán, 850 forintért árultak egy ilyen kombinációt. Válaszképpen ismeretlenek becslések szerint több száz, kesztyűt és maszkot tartalmazó csomagot akasztottak ki környékbeli kerítésekre “Szívből” felirattal.
A legtöbb önkéntes akció mindenesetre alulról érkezik, akár éppen olyanoktól, akik maguk is nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt. Ilyen például az alapesetben rendezvények szervezésével foglalkozó Friends Club Hungary Kft., amelynek piaca teljesen összeomlott az elmúlt hetekben. “A partnereink, alvállalkozóink is elkezdtek kérdezgetni minket, hogy szóljunk, ha bármilyen munkalehetőségről hallunk” – mondta Szabó Dániel, a cég ügyvezetője.
Ekkor találták ki, hogy önkénetes alapon megpróbálják összehozni a járvány miatt a munkájukat elvesztő embereket olyan cégekkel, amelyeknek megnövekedett a forgalma. “A kereskedelembe, élelmiszeriparba, futárszolgálatokhoz vagy a logisztikába kell munkaerő, de a két fél nem feltétlenül találja meg egymást, itt próbáltunk meg hidat képezni” – mondta Szabó a B-terv néven futó projektről.
Tevékenységüket lényegében állásközvetítésre váltották fel, amelyet ingyen és önkéntesen végeznek. Egy hét alatt közel hétezren jelentkeztek náluk – nagyrészt annak köszönhetően, hogy bekerültek Sebestyén Balázsék rádiós műsorába -, és mintegy százötven, munkát kínáló céggel kerültek kapcsolatba. Szabóék minden reggel elküldik a náluk jelentkező cégek állásajánlatait a regisztráló munkakeresőknek.
“Nem ez a szakterületünk, csak segíteni akartunk, és volt egy kis szabadidőnk” – mondta Szabó Dániel. A 2018-ban 420 millió forgalmú cégük minden alkalmazottját megtartották. “Van valamennyi tartalékunk, amit próbálunk optimálisan beosztani” – mondta a cég túlélési esélyeiről. A rendezvényes piac remélt újjáéledéséig igyekeznek a belső folyamatokat rendbe tenni, megerősíteni a szervezetüket, már csak azért is, hogy “ritmusba maradjanak”.
A járvány Keve Márton séf számításait is áthúzta, aki tizenegy év után tért vissza külföldről Magyarországra. Keve a világ legjobbjai közé tartozó éttermekben dolgozott, például a koppenhágai Nomában. Miután Budapestre költözött, éppen akkor állt volna munkába az Easy Wine nevű belvárosi étteremben, amikor annak a járvány miatt be kellett zárnia.
“A tulajdonos felajánlotta, hogy odaadja a konyhát, hogy felkészülhessek az új menüre, de ebben a bizonytalan helyzetben nem láttam értelmét” – mondta Keve. Mivel külföldi évei alatt sokszor találkozott karitatív kezdeményezésekkel, azt találta ki, hogy a konyhát inkább arra használná, hogy napi száz adag ételt főzzön egészségügyi dolgozók számára. “Nyilván sokan vannak közvetve kitéve a járványnak, de úgy gondoltam, hogy az egészségügy szolgál rá leginkább a kedvességre” – mondta.
Az étterem tulajdonosa egyből igent mondott az ötletére, ezt követően Jókuti András gasztroblogger segítségével hoztak létre egy Facebook-csoportot #Etesdadokit névvel. Alapvetően alapanyagokat fogadnak el adományként, de pár nap után már “bőven több jött be”, mint amennyi a száz adaghoz szükséges, így a fölösleget továbbadják más, szintén önkéntesen főző séfeknek.
“Az alapanyagok kontrollálatlanul érkeznek, a társadalom egészen különböző szegleteiből a magánemberektől az erdőn-mezőn medvehagymát gyűjtögetőkig” – mondta Keve. A felajánlások kezelésére informatikai rendszer létrehozásán is dolgozik számukra egy önkéntes, a szervezésben pedig négy ember vesz részt, akik napi mintegy 14 órát dolgoznak önkéntesen.
Közélet
Fontos