A főváros változtatási tilalmat rendelt el a városligetre. A Liget projekt kormánybiztosa szerint azonban megépül a projekt. Szerinte Karácsonyék nem olvasták el a jogszabályokat mielőtt döntöttek. Interjúnk Baán Lászlóval.

A Fővárosi Közgyűlés által pár napja elrendelt ligeti változtatási tilalom Ön szerint ez egy zöldstop, míg ezzel szemben a Főváros szerint az Ön állítása a jogszabályok félreértelmezése, mert fák és bokrok e tilalom mellett is nyugodtan telepíthetőek.

Szánjunk akkor egy percet a vonatkozó jogszabályra, hogy az olvasóknak ne csak a róla szóló állításokkal kelljen birkózniuk. Lehet, hogy kicsit száraz lesz, de aki tisztán akar látni ebben a vitában, annak nem megspórolható. A változtatási tilalmat az építési törvény^*Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. alapján önkormányzati rendeletben lehet elrendelni, a helyi építési szabályzat^*Jelen esetben a Városligeti Építési Szabályzat. készítésének időszakára, annak hatálybalépéséig, ami jelenleg több hónapra lehet. A törvényből egyenesen következik,^*A törvény szavai szerint: „A változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.” (A tilalom hatálya az érvényes építési engedély alapján végzett munkálatokra a 20. paragrafus 7. bekezdése alapján nem terjed ki: ezért folytatódhat zavartalanul a tilalom után is minden megkezdett építési tevékenység a Ligetben. Mivel a kertészeti munkák nem tartoznak az építési tevékenység körébe, így ez a mentesítés rájuk nem vonatkozik.) A változtatási tilalom vonatkozik a zöldfelületekkel kapcsolatos munkákra is, mivel az építési törvény hatálya ezekre is kiterjed (1. § (1) bekezdés h) pont). hogy a városligeti park zöldfelületeinek fejlesztése, új növényállománnyal való gazdagítása is bele tartozik az értéknövelő és ezért tilalom alá eső változtatás körébe.^*Ezt a törvényhez kapcsolódó indokolás is egyértelműsíti az alábbiak szerint: „A törvény a korábban használt „telekalakítási és építési tilalom” fogalma mellett bevezeti a „változtatási tilalom” fogalmát. Lényeges különbség, hogy a változtatási tilalommal terhelt ingatlanon semmiféle értéknövelő változtatás (erre utal a név is) nem hajtható végre, nem csak a telekalakítással és építéssel járó változtatás.”

Értem, Önök így olvassák a törvényt, a Főváros másképpen. Mi lesz ebből a kiút?

A helyzet inkább az, hogy mi biztos elolvassuk a törvényt, mielőtt nekiduráljuk magunkat egy intézkedésnek vagy nyilatkozatnak. Emlékeztetnék rá, hogy Karácsony Gergely a kampányában sokszor elmondta, hogy ha nyer, az alakuló ülésen azonnal megváltoztatja a városligeti szabályzatot. Jeleztük, hogy az nem fog menni, mert a jogszabályok betartásával ez legalább egy féléves folyamat – akkor csak legyintettek. Azóta ők is rendesen elolvasták a vonatkozó rendelkezéseket, és belátták, hogy bizony így van, és neki is láttak a módosítási folyamatnak. Persze nem mondták, hogy bocs, tévedtünk.

A helyzet az, hogy a történelem ismétli önmagát, most is egy hasonlóan kínos szituációban vagyunk, amikor a Fővárosnak majd valamilyen kommunikációs csavarral el kell jutnia oda, hogy ő ezt persze nem is azért, meg nem is úgy, meg ha úgy értelmeznénk, ahogy nekik sikerült, meg főként a Ligetbe ömlő ronda beton… Az építési engedéllyel bíró munkálatokra a változtatási tilalom speciel éppen nem vonatkozik. Na jó, de azért a zöldfejlesztés az menjen. De ehhez bizony így vagy úgy, de véget kell vetni a változtatási tilalomnak. Várjuk az általunk kért és a fővárosi vezetés részéről megígért megkeresést a hivatalos egyeztetésre, amikor is az önkormányzat mint szabályozó testület, és a Városliget Zrt. mint a Városliget vagyonkezelője és tulajdonosi jogainak gyakorlója végre tárgyalóasztalnál tisztázná a Főváros szándékait és keresne közösen elfogadható megoldást azok érvényesítésére.

Azt ugyanis, hogy mi volt a szándéka ezzel a tilalmi rendelettel a Fővárosnak, máig nem tudja senki. Ha majd megtudjuk, biztos segíteni fog abban, hogy mit is lehet kezdeni a rendeletnek azzal a hatásával, amit meg nem matekozták ki előre, vagyis a zöldfejlesztések leállításával. Mivel ez utóbbi senkinek sem érdeke, biztos lesz valamilyen megoldás.

Öt éve beszélgettünk utoljára, akkor jött ki az átfogó kormányhatározat a Ligetről. 2015-ben 150-200 milliárdra becsülte a költségeket.

2015-ben mérnöki számításokon és nem pedig a piac tényleges árait visszaigazoló közbeszerzési eljárások eredményein alapult ez a becslés, hisz még nem léteztek a közbeszerzések kiírását lehetővé tevő kiviteli tervek. Ráadásul azóta volt egy több mint 60 százalékos építőipari áremelkedés, a senki által előre nem látott hazai építkezési boom miatt…

Miközben a Városliget Zrt. vezérigazgatója 1 milliárd euróról beszélt már. Az mai árfolyamon olyan 335-340 milliárd forint.

Nyilván nem tesz olcsóbbá mostani forint árfolyam egyetlen komolyabb fejlesztés sem, hiszen magas import-tartalma van ezeknek az építkezéseknek.

Tudna most mondani egy olyan számot, ami mindezek ellenére közelít a végeredményhez?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy lefuttatott közbeszerzési eljárások, azaz a piac által visszaigazolt árak nélkül felelősen ilyen szám nem prognosztizálható.

Azért ebből a projektből elég sok minden kikerült és közben csak egy dolog került be, ha jól számolom.

Két, egymást kizáró érvényességű kritika is gyakran elhangzik – nemegyszer ugyanazon személyektől – a Liget projekt kapcsán. Az egyik, hogy a kormány a kezdetektől fogva jottányit sem enged az elképzeléseiből, a másik pedig az, hogy a projekt folyamatosan változik, azt se tudni, mi került ki vagy éppen be a megvalósítandó elemek közé.

Valójában figyelembe vettük több mint száz érintett és civil szervezet véleményét, és ennek eredményeként végül valamennyi tervezett új épület vagy már korábban itt a Ligetben állt épület, vagy pedig eddigi parkolófelületek helyére kerül. Az új épületek tehát nem vesznek el zöldfelületet a Városligettől. Sőt, a Liget jelenleg mindössze 60 százalékos zöldfelületi aránya, az óriási leaszfaltozott felületek részbeni visszazöldítésével, egyértelműen és jelentősen nőni fog.

A Városligetbe már több mint száz éve beépült egy európai szinten egyedülállóan komplex kulturális-rekreációs intézményrendszer, amely vitathatatlan közszeretetnek örvend – a Liget projekt csak ezt újítja meg és bizonyos elemeiben fogalmazza újra, a legkorszerűbb 21. századi nyelven. A Liget projekt teljes körű megvalósítása után a Városliget semmiben nem lesz kevésbé az a közpark, mint ami az elmúlt évtizedekben volt, sőt, jobb lesz a kínálata.

Két épület – a Fotómúzeum és az Építészeti Múzeum – kikerült a tervekből és egy – a Városligeti Színház – került be. Három épület megvalósítása pedig jelen helyzetben felfüggesztve van: ezek közül a legfontosabb a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, ahol egyébként már több mint 130 éve valamilyen épület áll, és amely a most elkészült kiviteli tervek tanúsága szerint az egyik legnagyszerűbb, világszínvonalú kortárs épülete lenne Budapestnek.

Ezen túlmenően, a Főváros elutasító álláspontja miatt felfüggesztésre került a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer út sarkán található parkoló helyére tervezett Városligeti Színház és a Közlekedési Múzeum újjáépítésével megvalósuló Magyar Innováció Háza megépítése is.

Ön azt mondja, hogy ezek fel van függesztve. Biztos, hogy csak erről van szó?

Ez a pontos helyzetleírás. A miniszterelnök úr azt mondta az önkormányzati választások után, hogy a kormány nem fog olyan budapesti fejlesztést megvalósítani, amelyet a fővárosiak nem akarnak.

Született is egy közgyűlési döntés, hogy ezt a három épületet, köszöni, szépen nem kéri Budapest.

Nem is kezdtük el ezek megépítését. Ugyanakkor azt nem állította senki, hogy megváltozott volna a kormány értékfelfogása és az ez alapján való elköteleződése Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése mellett, és az sem változott, hogy ennek megvalósítását nemzeti érdeknek tekinti.

Orbán Viktor kijelentése alapján egyértelmű, hogy amire a fővárosi önkormányzat nemet mond, azok az épületek nem épülnek meg.

Egy szóval sem mondok mást, mint a miniszterelnök. Én csak annyit állítok, hogy megváltozhat a főváros álláspontja. A politikában bármi és az ellenkezője is meglepően gyorsan megtörténhet. Nézzük csak a fővárosi atlétikai stadion ügyét, ami politikailag sokkal kényesebb téma volt, és lám, néhány hét alatt született egy megoldás, amellyel mind a két fél egyetértett.

Nekem úgy tűnik Karácsony Gergely nyilatkozataiból, hogy Liget ügyben nincs mozgástér.

Én pedig azt mondom, hogy ez egy aktuális helyzet, amely bármikor változhat. Szemben az atlétikai stadionnal, ahol a döntés egy nagyon szűk határidőhöz volt kötve, az Új Nemzeti Galéria megépítésénél nincs ilyen határidős beszorítottság. Néhány hónap, egy vagy két év: van időnk.

Jól érzem, arra apellál, hogy egyszer megváltozik Karácsony Gergely álláspontja?

Miért ne változhatna meg? Egy jó városvezető a városa érdekeit nézi, az adott külső-belső erővektorok között navigálva – és persze minden bizonnyal fél szemmel a népszerűségi mutatókat, a közvélemény hullámzását is figyeli. A Liget projekt megvalósítása történelmi távlatban is kiemelkedő érdeke Budapestnek, de a kormány-város illetve a Városházán belüli erőviszonyok is bármikor létrehozhatnak egy kompromisszumbarát klímát ahhoz, hogy ennek a rendkívüli, emberöltőnként egyszer, ha előforduló értékteremtésnek lehetőségét, amit a Liget projekt jelent, ne veszítse el a város és az ország.

A főpolgármester úr szokta mondani, hogy ő a budapestiek többségi véleménye alapján ragaszkodik hozzá, hogy ne valósuljon meg a Liget projekt: akkor az is lehetséges, hogy mélyebb elemzések segíthetnek a véleményének módosulásában. Itt van például az a közvélemény-kutatás, amit úgy végeztek el – szemben az összes többi korábbival – hogy a megkérdezetteknek megmutatták az új intézményi fejlesztések konkrét terveit: azok ismeretében a budapestiek túlnyomó többsége, pártszimpátia ide, vagy oda, a Liget projekt teljes körű megvalósítása mellett tette le a voksát.

Ez az a decemberi kutatás, amiről nem sokat tudni az ön nyilatkozatain kívül.

Legalább annyit, sőt inkább többet lehet tudni róla, mint bármilyen más közvéleménykutatásról. Ez egy rendkívül megbízható pontosságú, 1000 fős, reprezentatív, személyes – vagyis nem telefonos – megkérdezésen alapuló kutatás volt, amelyet egy, a politikától teljesen független, nemzetközi reputációjú, alapvetően gazdasági folyamatokat elemző cég, az Inspira Reseach készített. A megkérdezetteknek megmutatták a Városliget megújítására vonatkozó konkrét terveket, akik ezek ismeretében mondtak véleményt a Liget projekt tervezett fejlesztéseiről.

Így a megkérdezetteknek nem a Liget projektről terjesztett hamis, démonizált víziókról (a Liget „beépítése”, „közpark jellegének elvesztése”, „zöld kontra beton” etc.) kellett véleményt formálniuk – amit a nagy többség nyilvánvalóan elutasít – hanem a ténylegesen tervezett fejlesztésekről. És ha így, a Liget projekt vizuálisan alátámasztott valóságáról kérdezik őket, akkor a túlnyomó többség reakciója az, hogy „ez fantasztikus, nem is tudtam, hogy ilyen lesz…”. De ha bárkit érdekelnek a kutatás részletei, a Liget projekt honlapján gond nélkül megtalálja.

Holnap biztosan kopogtat majd a főpolgármester érte.

Ő valószínűleg már ismeri… Főpolgármester urat minden bizonnyal nem a tények ismeretének hiánya, vagy a Liget projekt minőségének alábecsülése akadályozza meg, hogy változtasson a jelenlegi merev álláspontján. Ő a saját kommunikációjával évek óta egyre jobban elfalazza magát attól a lehetőségtől, hogy szövetségese és ne akadályozója legyen ennek a történelmi léptékben is nagyszerű városépítő projektnek. De azért ő egy elég magas ember, azt hiszem még átlát ezen a falon… Én rendületlenül bízom egy józan, nem pártok feletti, hanem a pártok érdekeit összhangba hozó kompromisszumban, mert egy ilyen értéket, egy ilyen lehetőséget az ország számára nem szabad veszni hagyni.

Sok éves tapasztalatom, és ezt bizonyítják az erre vonatkozó budapesti és országos közvéleménykutatások is, hogy amennyiben a Liget projekt valós részleteivel tisztába kerülnek az emberek, akkor megszeretik és támogatják annak megvalósítását. És ezek az eredmények még valamit megmutatnak: a radikális ellenzőknek addig van esélyük felszítani és fenntartani az emberekben a Liget projekt elutasítását, amíg annak elemei lépésről lépésre nem valósulnak meg, amíg azokról csak a virtuális térben folyik a vita, és így megvalósulásuk esetére egy komplett Liget Armageddon vizionálható. A valóság azonban mellettünk érvel. Minden eddig elkészült elemet szeretnek és örömmel látogatnak az emberek, és nagy áttörés lesz a már megvalósítási fázisban lévő két nagyszerű kortárs épület, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum jövő év végi átadása is.

Akkor az a dolga a következő néhány hónapban, évben, hogy valahogy ezt a részét erősítse a dolognak, hátha a fővárosi politika is arra fordul, amerre a közvélemény ön szerint tart.

Nagyon pontosan látja. Meggyőződésem, hogy az idő nekünk dolgozik, és hogy a valóság mellettünk érvel. Minden, ami eddig elkészült, tehát a park zöldfelületi megújítása, a Nagyjátszótér, a kutyás élménypark, a Vakok kertje, az ifjúsági sportpályák, a Szépművészeti Múzeum vagy a Millennium Háza felújítása: mindez kiválóan, európai színvonalon sikerült, szeretik az emberek, és rengetegen használják. Az új múzeumi épületek kapcsán ez a fordulat majd 2021 végén jön el, amikor a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot át tudjuk majd adni a közönségnek. A két nagyszerű – egy magyar, a Néprajzi Múzeumé és egy japán, Magyar Zene Házáé – tervezőcsapat által megálmodott, európai léptékben is kiemelkedő kvalitású épületet látva és bejárva tudatosulni fog, hogy egy színvonalas kortárs épület milyen magától értetődően tud szervesülni a Liget évszázados szövetébe.

BaŠn LŠszlů a SzťpmŻvťszeti Mķzeum fűigazgatůja, a Liget-projekt miniszteri biztosa. Interjķ 2020.02.18-Šn.

Abba a parkba, amelynek egyébként több mint száz éve ez a hagyománya: kultúra, szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás fonódnak szorosan egymáshoz – ahogy ezt a fővárosiak maguknak kitalálták már több mint száz éve. Ezt a hagyományt folytatjuk és semmiképp nem „építjük be” a Ligetet. Olyan helyekre építkezünk, ahol korábban épületek álltak – pl. az elbontott Petőfi Csarnok helyére kerülne az Új Nemzeti Galéria és az egykori Hungexpo épületek helyén épülő Zene Háza – vagy helyükön parkolók voltak, mint az Ötvenhatosok terén épülő Néprajzi Múzeum helyén. Tesszük mindezt a Városligeti Építési Szabályzatban rögzítettek szerint, tehát a park 93 százaléka beépítetlen marad és a zöldfelület is jelentősen nőni fog.

Igen, de ha 2021-ben átadják ezt a két épületet, megemelkedik a forgalom is a Ligetben. Vagyis csak azt mondom, hogy az lényeges különbség önök és az ellenzők között, hogy az ellenzők azt mondják, ez egy pihenőpark, nem kell bele több turista.

Először is: a Liget sose volt csak pihenőpark. Azt már a kezdet kezdetén „pihenő- és mulatóhelyként” („Lustgarten”) kívánták kialakítani, és már több mint száz éve az a legsajátabb karaktere, hogy egyszerre szolgálja a pihenést, a kultúrát, a szórakozást és az aktív kikapcsolódást. És hogy elfér-e több ligetlátogató a Ligetben? Nézzük meg a parkhasználati számokat. Ma körülbelül évente 4-5 millió ember látogatja a Városligetet, amelynek egyébként több mint a fele az itt található intézmények – Szépművészeti Múzeum, Állatkert, Műjégpálya, Széchenyi Fürdő, Vajdahunyad vára – miatt jön a parkba. Nagyon örülnék, ha ez a látogatószám növekedne, mert a Városliget jelenlegi állapotában, a hasonlóan patinás európai közparkokhoz képest, messze alulhasznált, a parkba járás közel sem olyan mindennapos része a budapestiek életének, mint ahogy az más európai nagyvárosokban látható.

A londoni St. James Park és Green Park például együttesen fele akkora, mint a Liget, és e kettőt évente összesen 30 millióan látogatják: vagyis területarányosan évente több mint tízszeres a látogatási intenzitása, mint a Városligetnek. Az amszterdami 150 éves városi közpark területarányosan négyszer annyi, a londoni Hyde Park vagy a New York-i Central Park pedig kétszer annyi látogatót vonz, mint a Városliget. És nincs egyetlen olyan prognózis sem, amely szerint a Liget projekt elkészülte után évi ötmillió többletlátogatót vonzana a parkba – egy-másfél millió a becsült többlet – pedig ezzel csak az ellenzők által oly sokszor jó példaként citált Hyde vagy Central Park használati intenzitását érnénk el. És ne feledjük, a mindennapi parkhasználat leginkább a környékbeliek privilégiuma volt és marad: senki nem fog Kőbányáról vagy Csepelről idejönni csak azért, hogy egy kicsit egy árnyas fa alatt üldögéljen, gyereket sétáltasson vagy kutyát futtasson: e célból mindenki a hozzá legközelebbi parkot keresi meg.

Nem is a csepeliek ellenzik a projektet, hanem a környéken élők.

Ők aztán főleg nem ellenzik. Egyértelmű, hogy a környéken lakók túlnyomó többsége egyre jobban várja a park megújítását: a rendezett és biztonságos környezetet, a játszótereket, a futókört, a sportpályákat és a megújuló és új intézményeket – és nem utolsósorban mindennek köszönhetően a saját ingatlanjaik értékének emelkedését is. Az előkészítő szakaszban több mint száz különböző szervezettel, intézménnyel és csoporttal egyeztettünk, elmondták a véleményüket a biciklisek, kutyások, a futók, az iskolák. Sok száz véleményt és szempontot hallgattunk meg és építettünk be a tervekbe.

Ehhez mégis azt teszik hozzá az itt lakók, hogy a játszótér építésénél nem kérdezték meg őket.

No, ezt a vádat még nem hallottam. És mit mondanak még ezek az ön által idézett, úgynevezett „itt lakók” a vadonatúj nagyjátszótérről? Hogy nem kérdezték meg őket róla, és így csapnivaló is lett, vagy hogy nem kérdezték meg őket, de végül is nem baj, mert szebb lett, mint amit ők el tudtak volna képzelni? A nagyjátszótér ugyanis a maga nemében az ország legkorszerűbb létesítménye és már most, néhány hónaposan az egyik legnépszerűbb, legkedveltebb célpont a Ligetben: családok tízezrei jártak már itt, és jönnek vissza újra és újra, Budapest legtávolabbi szegletéből is. Vajon pont az „itt lakók” tartanák tőle távol magukat? Ugyan, ez komolytalan. Természetesen számos formában megkerestük és megkérdeztük a környékbelieket a játszótérről is, akárcsak például a nemsokára megnyíló sportpályákról.

2014-ben a park rekonstrukcióra szánt összeg 7 milliárd forint, 2017-ben 17 milliárd, az imént említett sok száz milliárdhoz képest nem tűnik soknak. Jó, az élő fa biztos olcsóbb, mint a beton.

Hú, de jól hangzik! De ez a szembeállítás csak a politikai szlogenek szintjén, ott is az alsóbb polcokon létezik. Először is, egy tisztes, elültethető koros fa kimondottan drága. Másfelől ki akar itt betont építeni? Önnek egy kívül-belül gyönyörűen megformált, az embereknek gazdag tartalmat nyújtó kulturális intézmény az beton? Mi egyszerre több zöldet és több kultúrát tervezünk és valósítunk meg a Ligetben. Soha ennyi pénzt még nem költöttek itthon parkrehabiltációra, mint a Liget projekt keretében, amelynek megtervezésére a tájépítész szakmával közösen lebonyolított pályázaton választottuk ki a nyertest, a Szloszjár György vezette Garten Stúdiót, az ország egyik legjobb tájépítész csapatát. És amit említett, azok csak a fejlesztésre szánt pénzek, a parkfenntartásra fordított összeg már most duplája annak, mint ami a főváros által kezelt időszakban volt. És ez nyilván folyamatosan növekedik majd.

Megvan Karácsony Gergely telefonszáma?

Meg, akárcsak neki az enyém.

És hívta már? Kinek kell kit hívni?

Bármelyikünk hívhatja a másikat.

Egy ilyen beruházásnál arra nem lehet bazírozni, hogy majd meglátjuk mi lesz pár év múlva.

Miért is ne lehetne? Volt egykor bármilyen határideje például a Lánchíd vagy az Parlament megépítésének? Egy-két évtizedes vagy akár hosszabb vajúdás, és a Ligeténél sokkal hevesebb – ám azóta rég elfeledett – viták után készültek el és azóta is szolgálnak minket ezek a nagyszerű alkotások. Ha ma megkérdezné, senki nem értené, hogy mi baj lehetett velük, miért akarta bárki is megakadályozni az elkészültüket. Pedig voltak szép számmal, de mára méltán elfeledtük őket.

Mikor engedi el ezt a projektet?

Az teljesen érdektelen, hogy én meddig hiszek a projekt fontosságában. Az a kérdés, hogy a releváns politikai szereplők hogyan viszonyulnak a megvalósításához. Amíg van, aki közülük akarja, addig mindig adott a lehetőség a továbblépésre.

Ön lát ilyen lehetőséget? Például a Biodóm ilyen?

A főváros számára jelen pillanatban egy megemészthetetlen falat a Biodóm: az vagy elkészül, vagy le kell bontani, mert azon kívül, amire tervezték, más funkcióra nem alkalmas. A főváros ebben az ügyben – akárcsak igen sok másikban – egyedül, az állam nélkül nem igazán tud jó megoldást találni. Ráadásul a megvalósítását korábban fővárosi képviselőként és zuglói polgármesterként Karácsony Gergely is megszavazta, szerette és támogatta.

Igen, de az eredeti állapotot támogatta, ami 20 milliárdnál indult, most meg ott tartunk, hogy 63 milliárd és nincs is vége.

Amíg az állam fizette ezt a minden elemében fővárosi hatáskörben és intézményben zajló beruházást, addig Karácsony Gergely a 43 milliárdra emelést is megszavazta, de már főpolgármesterként bekopogott a kormányhoz a plusz húszmilliárdért is. Ekkor az állam azt mondta, hogy köszöni, ezt az ügyet ennyivel tudta támogatni.

Ha a Liget projekt ügyében enged Karácsony Gergely, úgy megbukik. Nem tud elveszni annyira a Városliget védelmének a súlya, hogy bármelyik Habony lap le ne hozná címlapon, hogy Karácsony Gergely eladta a Ligetet.

Ugyan már… Az atlétikai stadion esetében történt kormány-főváros megállapodás után olvasott bárhol valami hasonlót vagy érzékelte, ha nem is a bukás, de csak a megrezdülés bármi jelét? Mert én nem. A „Városliget védelme” nem egy tény, hanem egy politikai szlogen, önmatrica: számtalan érvet tudok felhozni, hogy miért az annak égisze alatt támadott Liget projekt védi és szolgálja a leginkább a Városliget érdekeit. Vagyis, ha lesz a jelenleginél jobb pozíció a városvezetés zöldidentitásának biztosítására, mint a „ligetvédelem”, akkor majd megszűnik a „Városliget megvédésének” politikai fetisizálása és túlértékelése. Kérem, ne becsülje le a főpolgármester urat: biztos vagyok benne, hogy képes egy olyan nagyívű fővárosi zöld víziót a kormány elé tárni, amelynek a kormánnyal közös, a stadion-alkuhoz hasonló, ergo a kormány által finanszírozott megvalósításába minden további nélkül belefér az Új Nemzeti Galéria megépítése is.

Ennek majdani elfogadását és megindoklását minden bizonnyal segíti a tény, hogy a Liget területének olyan egy százalékán tervezzük a Galéria megépítését, ahol szóba se jöhet „a zöldfelület elpusztítása”, vagy a „pihenőpark jelleg elvesztése”, hiszen ott több mint százharminc éven át kiállítási vagy koncertrendezvényi célokra szolgáló épületek álltak. Lám, milyen villámgyorsan eltűnt az atlétikai stadion a kormány-főváros megállapodás után a zajos és feszítő politikai problémák teréből – komolyan, okoz ez ma gondot vagy felindultságot bárkiben? Egy hasonló megállapodás esetén így tűnik el majd el a politikai kommunikáció háborús teréből és veszti el fétis jellegét a Liget projekt is. Akkor már csak be kell fejeznünk, olyan színvonalon, mint az eddig elkészült elemeit.

Nyugodt szívvel örülhetnek majd neki és vehetik birtokba a megújult Ligetet az emberek – érezzék magukénak a politikai színtér bármely oldalát is – és elismerően konstatálják majd, hogy az övéik milyen bölcs döntést hoztak. És ezzel az az utókor is vitathatatlanul egyetértene.

Öt éve azt mondta, 2018-19-ben készen lesz a Liget. Ha tartják, most nincs ez a helyzet.

Igen, visszatekintve túl optimista volt a becslés, de egy ilyen nagyságú és minőségű városfejlesztési program esetén a megvalósulás ténye a fontos, és nem pedig az, hogy hány többletévet kell dolgozni érte. Ellenzők, ellenérdekeltek, elkeseredett viták és az ezekből fakadó turbulenciák szinte mindig hosszabbá teszik a tervezettnél az ekkora léptékű fejlesztéseket – nemcsak nálunk, de mindenütt a világon.

Mondjuk, ha a kezdet kezdetén leülnek az ellenzőkkel, akkor talán nincs csúszás.

A demokrácia egyik erénye, hogy mindent vitathatóvá tesz. És ami vitatható, azt vitatni is fogják – számtalan okból, és ebből nem mindegyik szól ténylegesen az adott dologról. A Liget projekt is jó terep máshonnan táplálkozó motivációk, másutt felgyülemlett feszültségek kisülésére. Ezek nem tudnak igazán megoldódni egy tárgyszerű párbeszédben, bármikor is kezdődjék ez el, mert a vita tárgya csak egy apropó és nem pedig ok a szembenállásra. De nagyon sok olyan civil és szakmai szervezettel is találkoztunk és tárgyaltunk eredményesen, akiknek nem az ellenállás felmutatása, hanem a Liget megújításában megvalósítani szándékozott céljuk volt. volt. Az ő javaslataikból több száz elem beépült a végső változatba.

A ligetvédők nem ezt mondják.

Ők nem, de néha érdemes volna megkérdezni a jószándékú és konstruktív, ámde csendes együttműködőket, és nemcsak a tiltakozó hangosakat. A városligeti zöldfórumokra az úgynevezett ligetvédők is hivatalosak voltak, de gyorsan kereket oldottak – ott jól dokumentáltan mély és korrekt szakmai párbeszéd folyt, és ez nem az ő asztaluk. A helyzet az, hogy már azt is nehéz megmondani, hogy kik is azok az „ligetvédők”. Az önmagukat ebbe a körbe soroló, legkülönbözőbb motivációjú és ambíciójú néhány tucat egyén képtelen volt az elmúlt évek során egy őket képviselő, megjelenítő egyesületet létrehozni, mert ők a Liget projekten kívül leginkább egymással nem értenek egyet. Akik még egymással sem tudnak zöldágra vergődni, egy tárgyalóképes platformot kialakítani, hogyan lennének képesek bármiféle tárgyszerű, konstruktív tárgyalásra? Nem véletlenül tartották magukat távol a felkínált szakmai párbeszédtől, mert a fő tevékenységük már régóta az önmaguk ellenálló nimbuszának fenntartása és fényezése – és az ebből származó kreditek beváltása ott, ahol erre van kereslet.

Önnek van ideje várni?

Van és nemcsak nekem, hanem mindazon több ezer kiváló szakembernek, akik ebben a minden nehézségével együtt felemelő célú folyamatban részt vesznek. Ám legfőképpen az országnak van ideje rá. Ezt nehezen tudjuk most még felfogni, de a Liget projekt egy nemzedékenként egyszer, ha összeálló, világraszóló lehetőség most a kezünkben. Ha megvalósul, akkor az bizonyítja majd a jövőben, hogy képesek voltunk közösen létrehozni egy olyan, történelmi távlatban is kiemelkedő jelentőségű értéket, ami vitathatatlanul az ország javát szolgálja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet baán lászló interjú liget Liget Projekt városliget zrt. Olvasson tovább a kategóriában