Nemcsak magukról az építkezésekről, hanem a hozzájuk kapcsolódó sporteseményekről is szól a budapesti óriás sport-beruházások esetleges leállítása. A fővárosban az önkormányzati választások után az egyik legérdekesebb kérdés az lett, hogy mi lesz a sorsa az olyan vitatott több tízmilliárdos fejlesztéseknek, mint a Liget-projekt, a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok, vagy az egy évvel későbbre tervezett atlétikai világbajnokság stadionja.
Ezeket és a többi hasonló projekteket a kormány eddig erőből átnyomta, az új főpolgármester kampányának azonban az egyik legfontosabb eleme volt, hogy leállítja a sokat kritizált beruházásokat. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a Liget Projekt esetében miért nem annyira egyszerű ezt az ígéretet betartani.
A sportberuházásoknál kicsit más a helyzet. Itt még nem költöttek el annyi pénzt, hogy ne lehetne gondolkodás nélkül eldobni a fejlesztéseket. Ezzel azonban azokat a sporteseményeket is bukhatja Budapest, amelyek miatt ezek a létesítmények felépülnének. Utóbbit jó eséllyel kudarcként élnék meg a kormányzat felső köreiben, de az is biztos, hogy van forgatókönyve a Fidesz kommunikációs gépezetének egy ilyen kimenetelre is.
Százmilliárdos csarnok nélkül is lehet Eb
A 2022-es kézilabda Eb-re szánt csarnok valószínűleg már akkor sem készülne el határidőre, ha csak néhány hétre akasztanák meg az építkezést. Korábban írtunk már róla, hogy a projekt nagyon ki van centizve, ezért zavarták le rendkívül gyorsan a közbeszerzést, és kezdtek bele a munkába gőzerővel közel két hónappal ezelőtt. A százmilliárdos komplexum felhúzásáról szóló szerződésben ennek megfelelően elég hangsúlyosan szerepel a határidők betartása és komoly szankciókat is kilátásba helyeztek, ha megcsúszik a munkát elnyerő Market Zrt. A miniszterelnök túravezetőjeként emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető építőipari cégnek folyamatosan tájékoztatnia kell az állami megrendelőt, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját (KKBK) arról, hogyan áll a munka. Ha ezt nem teszi meg, és késik a projekt, akkor elvileg a szerződést is felmondhatja a KKBK.
Csak úgy azonban a szerződés alapján ezt nem teheti meg, legalábbis a megállapodás – szemben például a Liget-projektesekkel – erre nem tér ki. A dokumentumban kizárólag arról van szó, hogy szerződésszegés esetén milyen lehetőségei vannak a KKBK-nak, a rendes felmondásról semmi nincs benne. Persze ez nem jelenti az, hogy erre nincs mód, valószínűleg ugyanúgy,
ahogy a Városligetben, itt is a felmondásig elvégzett munkát kell kifizetnie a megrendelőnek.
A KKBK-t kerestük kérdéseinkkel, szerettük volna megtudni, hogy szerintük milyen következményei és költségei lennének, ha a megállapodást felbontanák, de nem kaptunk válaszokat.
Munkák a jövőbeli csarnok helyén szeptember közepén.
Más kérdés, hogy minden költséggel ők sem biztos, hogy tisztában vannak. Valószínűleg annak is lenne anyagi vonzata, ha a beruházás törlése miatt az Eb-rendezéstől is el kell állnia az országnak. Sőt, ebben az esetben a pénzügyi mellett egyéb, például sportszakmai szankciókat is kiszabhatna az Európai Kézilabda-szövetség (EHF). A hollandokat már tiltották el korábban hasonló okból nemzetközi versenyek szervezésétől, ami nálunk azért problémás, mert elvileg 2024-ig minden évben Budapesten lenne a női kézilabda bajnokok ligájának négyes döntője. Ezekben a kérdésekben azonban már nem a KKBK, hanem a Fidesz frakcióvezetőjeként is ügyködő Kocsis Máté vezette hazai szövetség az illetékes.
Viszont pont ezek miatt a szankciók miatt nem valószínű, hogy az ország és a magyar szövetség kapásból eláll a rendezéstől, ha az új budapesti vezetés úgy dönt, ne épüljön meg a százmilliárdos multifunkcionális csarnok.
A magyarországi, illetve a budapesti meccseket ugyanis meg lehet rendezni máshol is.
Sőt, az eredeti pályázatban nem is egy új csarnok szerepelt, hanem a Papp László Sportaréna: a fővárosi mérkőzéseket, köztük a döntőt is ebben rendezték volna. Az új létesítmény azért került egyáltalán szóba, mert a Papp László kapacitását a fináléra kevesellte az EHF, a magyar fél pedig ahelyett, hogy elkezdett volna alkudozni, inkább bevállalt egy újabb gigaprojektet.
Pedig a pályázati gyakorlatot ismerő forrásunk szerint valószínűleg már akkor is tárgyalni lehetett volna az EHF-el a régi csarnokról. Ez egyébként még most sem lehetetlen küldetés, igaz, valószínűleg nem lesz könnyű kör, és egész biztosan kellemetlen helyzetbe kerülnek a magyar fél képviselői. Pedig egyébként hosszabb távon üzleti szempontból is lehet, hogy jobb döntés lenne az eredeti koncepció, két hasonló létesítményt ugyanis a budapesti piac nem tud eltartani. Még akkor sem, ha most egyébként kifejezetten zsúfolt a Papp László naptárja.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy Market egyelőre az előlegen kívül nem kapott pénzt a multifunkcionális csarnokért. A szerződés értelmében ahogy a Liget-projekt fejlesztéseinél, itt is havonta fizetnek az elkészült munka arányában, de az első ilyen kifizetés elvileg csak 2020 májusában jönne.
Visszatérhetnek az álomgyilkosok
Az atlétikai világbajnokság, illetve az arra szánt új stadion esetében a kézi Eb-re készülő csarnoknál egy fokkal komplikáltabb a helyzet. Még úgy is, hogy itt még egy kapavágás sem történt, a terveknél, és a kiszemelt területen lévő épületek bontásánál tart a folyamat, de másfél hónapja még ez sem kezdődött el. Azaz itt aztán tényleg nem lehet azzal érvelni, hogy költséges lenne az építkezés leállítása, vagy már túl sok pénzt öltek a kivitelezésbe.
Igen ám, de
az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz.
Ezt az eseményt pedig még annyira sem lehet visszamondani, amennyire kézi Eb-t. És nem azért, mert a foci vb és olimpia után ez a harmadik legnézettebb sportrendezvény a világon, és így igen kellemetlen lenne a dolog, hanem mert a szerződés alapján állítólag nagyon komoly anyagi következményei is lennének egy ilyen lépésnek. Arról nem is beszélve, hogy a jövőben sokkal nehezebben kapna hasonló gigaeseményeket Magyarország.
A Budapestre tervezett atlétikai stadion látványterve. Forrás: Napur Architect
Ennek nem örülne a sportra kiemelt “ágazatként” tekintő kormányzat, amely pénzügyi garanciát is vállalt a 2023-as atlétikai világbajnokság esetleges budapesti megrendezésére. Ezért szinte biztos, hogy a Fidesz kommunikációja alapvetően erre lesz kihegyezve, és ha bukja az ország a rendezést, akkor ismét előkerülnek az olimpiai pályázat visszaadását követően emlegetett álomgyilkosok.
Egyébként a maga a vb mellett az elmúlt napokban több atléta is kiállt. Először Baji Balázs Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó érvelt érzelmes posztban az esemény mellett, majd a szintén gátfutó Kozák Luca és Márton Anita olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes súlylökő is ugyanígy tett.
Más kérdés, hogy valószínűleg
akkor sem kellene feltétlenül lemondani a vb-t, ha az új budapesti vezetés elkaszálja a stadiont.
A világbajnokságnak ugyanis nem kell törvényszerűen a fővárosban lennie, és jó eséllyel van néhány fideszes vezetésű település, amelyik szívesen beugrana Budapest helyére. Adja magát például Székesfehérvár, ahol van is múltja a nemzetközi atlétikaversenyeknek.
Persze új stadiont az esetleges másik helyszínen is kellene építeni, az pedig még egy támogató önkormányzattal is erősen kérdéses, hogy erre lesz-e elég idő. Éppen ezért
az sem elképzelhetetlen, hogy a kormány ilyen lehetőséggel egyáltalán nem számol, hanem egyszerűen elengedik a vb-t, ha Budapest a stadionprojekt törlése mellett dönt.
Ez esetben azonban szinte biztos, hogy a teljes kommunikációs arzenál azon fog dolgozni, hogy az ellenzékre verje a következményeket.
Az eldugott sok tízmilliárdos projekt
Bár eddig csak az atlétikai stadionról és a multifunkcionális csarnokról beszéltek a politikai szereplők, azért akadnak még más sportprojektek is a fővárosban. Ilyen például az az egykori Taurus-gyár helyére, a nyolcadik kerületbe megálmodott komplexum, ami eredetileg az Európai Maccabi Játékokra (EMG) készült volna el 30 milliárd forintból. Bár a projekt elakadt a bontásnál, így az EMG-t végül más helyszínen rendezték meg, korábban is voltak hírek arról, hogy magáról a komplexumról nem mondott le a kormányzat, illetve az MTK, amelynek a nemzetközi sporteseményt követően beígérték a létesítmény-együttest.
A Maccabi Játékok tervezett helyszíne néhány hónappal az esemény előtt
A fejlesztésnek azonban sok értelme nincs, hiszen a helyszíntől 2-3 kilométerre épül a Fradi város, ami funkcióját tekintve egészen hasonló. A 30 milliárdos költségbecslés a mostaninál jóval kedvezőbb építőipari árak mellett készült, így jelenleg egész biztosan nem állna meg ennyinél a projekt. Az EMG előtt részben pont azért döntöttek a beruházás törlése (vagy elhalasztása) mellett, mert a folyamat annyira elhúzódott, hogy ha sikerül is befejezni, akár kétszer háromszor is többe került volna.
Közélet
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
