Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Rovana Plumb román szociáldemokrata politikust jelölte a közlekedési ügyek új felelősének. Valószínű, hogy a nyugat-európai piacra szakosodott, de keleti, köztük magyar fuvarozók pezsgőt bontottak, amikor ezt a hírt meghallották. Ez ugyanis azt jelenti, hogy bejött az elmúlt hónapok taktikázása, Plumb minden bizonnyal megértőbb lesz a keleti fuvarosokkal szemben, mint elődje.
Az uniós közúti szállításban (gyakorlatilag a kamionozásban) dúló kelet-nyugati háborút nemrég két részletes cikkben mutattuk be (itt és itt). A dolog lényege dióhéjban az, hogy a keleti cégek kormányzati hátszéllel olyan alacsonyra nyomott költségszerkezettel versenyeznek, amelyet a nyugatiak nem tartanak tisztességesnek, de olyan protekcionista intézkedéseket védik magukat, amelyeket viszont a keletiek tartanak tisztességtelennek.
A háború végkimenetelét az úgynevezett mobilitási csomag fogja meghatározni. Ez egy olyan, sok elemből álló új jogszabályi környezet tervezete, amely évek óta formálódik az uniós döntéshozatali mechanizmusban. A folyamat annyira bonyolult és jogi huzavonával teli, hogy a szakpolitikusokon kívül szinte senki sem képes követni, de a mostani változások tükrében három fontos jellemzőjét emelnénk ki:
Plumb jelölése azt jelenti, hogy ennek a nagy sakkjátszmának az egyik főszereplőjét, a Bizottság közlekedési biztosát, azaz Violeta Bulcot sikerül kiütni.
Bulc nagyon szerette volna, ha biztosi mandátuma alatt sikerül tető alá hoznia egy európai megegyezést, ám ebben a szándékában jórészt az akadályozta meg, hogy a keleti országok taktikusan húzták az időt a különféle brüsszeli testületekben.
Az Európai Parlamentben például a szakbizottságnak kellett többször is megszavaznia az egyes kérdéseket, ám két politikai tömörülés, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), illetve az Európai Néppárt (EPP) is olyan koordinátort jelölt ki (egy litván és egy román képviselő személyében), akik úgy húzták az időt, ahogy tudták. Arra ugyanis már számítani lehetett, hogy a közlekedési biztosi posztot egy kelet-európai jelölt fogja megkapni szeptemberben.
Bulcnak most már ketyeg az óra, ha ugyanis a biztosi jelölteket menetrend szerint meghallgatja és megszavazza a Parlament, akkor november 1-től már Plumb veszi át az ügy kezelését.
Az Európai Parlament által tárgyalásra delegált képviselők között továbbra is többségben vannak a nyugatiak, a német Ismail Ertug és a finn Henna Virkkunen inkább amellett van, hogy a keletről érkező bérnyomás tönkreteszi az európai fuvarozást. Így valószínűleg csak a harmadik tárgyalónak, a cseh Katarina Konecnának dobban meg a szíve a keleti cégek érdekében.
A harmadik tárgyalófél az Európa Tanács, amelyet az egyes országok szakminiszterei alkotnak (de gyakran a delegáltjaik végzik a szakpolitikai munkát), és az elnök a szabályok szerint ebben a fél évben még finn, vagyis Sanna Marin közlekedési miniszter, akinek erős befolyása lehet az ügy kimenetelére.
A kompromisszum esélye soha nem látszott ebben a vitában, és ebben nincs változás. A keleti országok annyira elfogadhatatlannak tartják a nyugatiak többnyire sikeresebb érdekérvényesítő lobbiját, hogy korábban többször felszólították a Parlamentet és a Bizottságot, hogy teljesen új javaslatokkal álljon elő. A Bizottság ezt mindig határozottan visszautasította, és most sem látszik esélyesnek, hogy a csomagot teljesen meg lehetne fúrni, de az biztos, hogy ha Bulc székébe Plumb ül, több ajtó nyílik meg a kelet-európai lobbisták előtt.
Közélet
Fontos