Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

A cikk a DemNet támogatásával készült el.

A 2000-es évek első évtizedében Kelet-Közép-Európában nagyon divatossá váltak a köz- és magánszféra közötti beruházási megállapodások. Ezek lényegében olyan fejlesztések, amelyeket tipikusan csak az állam szokott megvalósítani, ám a ppp szerződések lehetőséget adtak arra, hogy ne kelljen ezért azonnal fizetni, hanem csak több évtized alatt részletekben, úgynevezett rendelkezésre állási díj fejében.

A konstrukció legnagyobb előnye az volt, hogy így nem kellett hitelt felvenni, és bújtatottan lehetett az államháztartási hiányt emelni. Az utóbbi időszakban azonban szinte minden országban belátták, hogy ez egy nagyon veszélyes beruházási forma, a rendelkezésre állási díjért cserébe az üzemeltetést is vállaló cégek a legtöbb esetben nagyon drágán dolgoztak, és gyakoriak voltak a korrupciós vádak és sejtések is.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor alapos elszámoltatást ígért ppp-fronton. Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem lett, továbbra is alig tudunk valamit ezekről a szerződésekről. Korábbi cikkünkben az M5 és M6 autópályák kapcsán mutattuk be, hogy több ezer milliárd forintos veszteség érhette a magyar államot és az adófizetőket az elhibázott szerződések miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyonSzámításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

A Fidesz sem volt azonban mindig ilyen elutasító a konstrukcióval: a 2009-es választási programjában még az szerepelt, hogy „szabályozott formában a PPP-konstrukciót is alkalmazhatjuk“. Sok ppp szerződést nem is sikerült felbontani, miközben 2011-ben elment közel félmilliárd forint ügyvédi tanácsadásra.

Az autópályás szerződésekről és kifizetésekről viszonylag sok információt sikerült összegyűjtenünk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történt a többi hasonló szerződéssel. E-mailben megkerestük az érintett minisztériumokat*Emmi, PM, ITM, hogy számoljanak be, milyen ppp-s szerződéseik vannak, melyeket sikerült kiváltani, milyen károkat okoztak ezek, de nem kaptunk választ.

Összegyűjtöttük ezért a nyilvánosan elérhető adatok alapján, hogy mekkora kiadásokat jelentett az elmúlt években az autópályákon kívüli ppp szerződések kiváltása és a rendelkezésre állási díjak fizetése. Az általunk megismert adatok valószínűleg nem teljesek, mindenesetre ezek a legfőbb kiadások:

  • a Művészetek Palotájának már évi 11,5 milliárd forint a költsége,
  • a szombathelyi és a tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintba kerül.

A központi költségvetésben azonban a felsőoktatási intézmények fejlesztése, különösen a kollégiumok és új épületek építése nem követhető nyomon. Még ma sincs vége ennek a történetnek: a 2019-es költségvetésben az Emmi számára 2 milliárd forintot különítettek el:

„Az előirányzat biztosítja a forrást a felsőoktatási ágazat legelőnytelenebb és a továbbiakban felsőoktatási célokra nem vagy csak részben hasznosított PPP konstrukcióinak kiváltására, amelynek legfontosabb célja a PPP konstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségek megszüntetése vagy csökkentése“.

Ez sok intézménynek jelent kiemelt gondot, de azért akadnak jó példák is: ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete, amely egyben irodaház is.

A kormány kezdeti lendülete mindenesetre alábbhagyott: 2011-ben még úgy nyilatkozott a kormányzati illetékes, hogy 200 milliárd forint áll rendelkezésre a ppp-s szerződések kiváltására, a fellelhető adatokból viszont az látszik, hogy csak 37 milliárdot költöttek végül erre.

Kevés transzparencia, sok kiadás

Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy az évi 100 milliárdnál is többe kerülő ppp-s autópályákhoz képest jóval kisebb terhet jelent a költségvetésnek a többi hasonló projekt, és már csökkennek is ezek a költségek – feltehetően a kivásárlások miatt.

 

A ppp kiadások a kezdeti emelkedés után 2014-től csökkenni kezdtek, a költségvetési kiadások és a GDP növekedésével pedig még inkább visszaszorult a jelentőségük. 2012-ben minden 333. elköltött forint erre ment el a központi költségvetésből, 2019-ben azonban várhatóan már csak minden 815. (Az alábbi grafikonon a nagyságrendi eltérések miatt vehetők nehezen észre a ppp kiadások, ezek alakulása akkor szembetűnő, ha a „kiadások összesen” szövegre kattintva eltüntetjük azokat az oszlopokat. Újabb kattintással visszahozhatók.)

 

Természetesen más a helyzet, ha a ppp-autópályák idén 110,5 milliárdos tételét is figyelembe vesszük. Ezzel és az említett 2 milliárdos Emmi-irányzattal is számolva azt kapjuk, hogy idén majdnem kereken

130 milliárd forintot költ az állam a 2010 előtt megkötött ppp szerződésekre.

Pénzügyi bilincs a börtönökre

A fellelhető ppp-s szerződések közül érdemes a büntetés-végrehajtás (bv) számára épült tiszalöki és szombathelyi börtön szerződéseit megvizsgálni. Ezekről a közbeszerzési eljárás eredménye fellelhető, a szerződések azonban nem. Az előbbi szerződését 2004-ben 700 férőhellyel, az utóbbiét 2007-ben 800 férőhellyel ítélte oda az állam. Részleteket csak a BVOP éves pénzügyi beszámolóiban sikerült fellelni.

A szombathelyi projekt nyertese az építőipari kivitelezésben működő ZÁÉV és az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Future FM – mindkét cég többmilliárdos árbevételt ér el, és pénzügyi beszámolóikból nem lehet kikövetkeztetni, mennyi jön a börtönbizniszből. A konzorcium tagja még a Mátra Holding Zrt., amelynek a társaságok közül egyedül van telephelye is a börtön címén, ők évi egymilliárd forint körüli árbevételt érnek el. A börtönt még 2011-ben vissza akarta vásárolni a kormány, de minden maradt a régiben.

Ma már Mészáros Lőrinchez tartozik az ZÁÉV, így még az MSZP-SZDSZ korszak ppp-s börtönmegbízása is az első számú NER-vállalkozót gazdagítja.

A tiszalöki börtönt a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építette – ez ma már így nem létezik, ReCons Kft. a neve. Ennek a cégnek már fél évtizede csak néhány tízmillió forint az árbevétele, így biztosan nem ők kapják az évi több milliárd forintot a bv-től. Egy külön projektcégbe szervezték a fegyintézet fenntartását, ez a Szent Adorján Kft. Ennek beszámolója alapján nincsen más tevékenysége, mint a börtön üzemeltetése.

 

Ahogy az autópályás cégeknél is láttuk, messze a piaci átlag feletti profitot lehet ppp-s szerződéssel elérni: a cég működése óta 22,1 milliárd forint árbevételt ért el, az üzemi eredmény 6,2 milliárd forint (28 százalék) volt, míg az adózott eredmény 1,5 milliárd forint, ami 6,8 százaléknak felel meg a bevételekhez képest.

Kevés olyan jól fizető ingatlanépítési-üzemeltetési projekt van, ami másfél évtizeden át stabilan 6,8 százalékos adózott profitot biztosít a befektetőknek.

A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy “…a Szent Adorján Kft. nem csak üzemeltetője, de tulajdonosa is a létesítménynek, így a szolgáltatási díj nem csak az üzemeltetési tevényekségnek az ellenértéke, hanem a létesítmény felépítésének és bérbeadásának költségeit is ellentételezi. Mindezek figyelembe vételével a projekt profitabilitása nem kirívóan magas más, magán megrendelők számára megvalósított ingatlanfejlesztési projektjeinkhez képest.”

Azt azonban nem látható a hivatalos adatokból, hogy kinek a zsebébe vándorol ez a profit. A tulajdonosi háló*A Szent Adorján Kft. tulajdonosa 99,5 százalékban a KÉSZ Holding Zrt. Ennek 91,8 százalékos tulajdonosa a UMC-Vagyonkezelő Kft. – ennek pedig 99,3 százalékos tulajdonosa a PRIORI Vagyonkezelő Zrt., aminek pedig már 100 százalékos tulajdonosa az osztrák alapítvány. végén egy az osztrák jogrendben direkt a valós tulajdonosakat elrejtő intézmény, egy magánalapítvány áll – a VITALIS Privatstiftung. Azonban a sajtóban korábban megjelent információk szerint továbbra is Varga Mihály, a KÉSZ-csoport alapítója ennek a tulajdonosa, amit e-mailben is megeresőítettek megkeresésünkre. Mivel a 2010 előtti időszakban is kapott a cégcsoport bőségesen megrendeléseket – inkább a baloldalra sorolták be. Mára azonban fordult a helyzet: még lehetséges fideszes szegedi polgármesterjelöltnek is felmerült a neve. 

Attól, hogy egy vállalkozó jól járt, még akár az állam is jól járhatna, megnéztük ezért, hogy a 2010 és 2018 között ppp-börtönökre költött összegek milyen viszonyban vannak a bv-re fordított állami kiadásokkal. Ezekben már a beruházások költségei is benne vannak, az utóbbi években pedig jelentős összegű fejlesztések voltak.

 
 

2010 és 2018 között egy férőhely a bv-nél átlagosan évi 3 millió forintba került, ha a költségvetésben szereplő összes kiadási tételt elosztjuk a férőhelyekre. Nem ismert azonban az egyes intézmények telítettség szerinti megbontása, illetve a fogvatartási kategóriák szerint is nagyok a költségkülönbségek, illetve a szombathelyi és tiszalöki intézmény jóval modernebb, mint az országos átlag. Az azonban biztos, hogy saját kivitelezés mellett nem kell külső vállalkozó hasznát fizetni akár évtizedekig. Igaz, a Szent Adorján Kft. szerződése 15 évre szól a szerződés, így 2022-ban kell utoljára fizetni a tiszalöki börtönért.

Cikkünket 2019.08.28-án a KÉSZ-csoporttól érkezett válaszokkal frissítettük.

Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.

Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét, és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és észszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.

A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat.

Közélet börtön Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága művészetek palotája ppp szombathely Tiszalök Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2019. december 13. 11:12 Közélet

Megpróbáltuk a Paks II-t bepasszírozni az európai Green Dealbe, és részben sikerült is

A csehekkel és a franciákkal közösen sikerült elérni, hogy az atomenergia választható lehetőség legyen a zöld célok elérésénél.

Bucsky Péter
2019. december 12. 16:22 Közélet

Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 12. 06:50 Közélet

Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják

Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 14. 07:16 Podcast

Chikán Attila: Ahol az alapvető gazdasági összefüggéseket sem látják, ott csak balhé lehet

A hagyományos értelemben vett közgazdaságtani képzés Magyarországon gyakorlatilag megszűnőben van, az ELTEcon jövő szeptember után már nem indít új évfolyamot. De mi történik a Corvinuson? Pete Péter és Chikán Attila beszélget a G7 Podcast Liveon.

Avatar
2019. december 13. 17:11 Élet

Az oltásellenesek visszaélnek azzal, hogy a többség beoltatja magát

El lehet kerülni egy kicsit kellemetlen élményt, ha a többiek nagy része keresztülmegy rajta. Klasszikus potyautas probléma az oltásellenesség.

Jandó Zoltán
2019. december 13. 06:57 Vállalat

Vajna Tímea túl akart adni öröksége egy fontos részén, de a bíróság közbelépett

Osztatlan közös tulajdont csináltak volna a cégből, de a cégbíróság nem engedte. Közben a vállalat meg is szűnhet, mivel fél éve késik a beszámolójával.