Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

A fejlett világ gazdagjainak legnépszerűbb adóelkerülő trükkje a középkori hagyományból induló családi vagyonkezelő alapítvány: az angolszász világban trust, német nyelvterületen Stiftung néven futnak ezek, és számos előnyt nyújtanak azoknak, akik igénybe tudják venni őket. Az adózás kedvezőbb, könnyebb hosszú távon egyben tartani és határok között mozgatni a vagyont, és az öröklés is egyszerűbbé válik. A nemzetközi adórendszer kritikusai szerint az adóparadicsomok mellett ez az az intézmény, ami talán a leginkább hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.

Magyarországon viszont eddig nem élhettek ilyen eszközökkel a vagyonos családok, igaz, a 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amit 2017-ben még kedvezőbbé tettek. De ez még mindig nem ideális, talán azért, mert a magyar üzleti élet szereplői közül sokan túl bizalmatlanok ahhoz, hogy egy külső szereplőre bízzák teljes vagyonukat, vagy annak egy részét.*Nincs sok ismert eset, amikor magyarok éltek volna a bizalmi vagyonkezeléssel. Az egyik ilyen eset Ungár Péter LMP-s politikus volt, aki tavaly decemberben jelentette be, hogy az utóbbi években jelentősen bővülő vagyonának egy kisebb részét, a Budapesti Ingatlan Nyrt. 3 százalékos részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízza.

Ezért nagy feltűnést keltett, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter a Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításáról szóló hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte az MTI tudósítása szerint, hogy az egyetemnél felmerült közcélú, fenntartói feladatok ellátása mellett “magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére” is lehetőséget kínálnak majd a vagyonkezelői alapítványok. Húznak viszont egy vagyoni határt, méghozzá 600 millió forint értékű vagyonnál.

Tehát a vagyonkezelő alapítványokat a Corvinus kiszervezésére hozzák létre, de mellékesen, szinte elrejtve lehetőséget adnak majd a legnagyobb magyar vagyonok alapítványba mentésére is.

Most pedig kikerült a Parlament honlapjára a törvényjavaslat, amelyből részletesen is meg lehet ismerni a szabályozást.

Eszerint az új vagyonkezelő alapítvány olyan célt is megjelölhet az alapító okiratában, mint hogy vagyoni juttatást teljesítsen az ott megjelölt kedvezményezettek számára. Lesz tőkeminimum, méghozzá 600 millió forintnál, de későbbi jogszabály ennél magasabb limitet is adhat. A törvényjavaslat szerint ugyanis ekkora vagyon alatt “aligha” lehetne “megfelelő mértékű” hozamot hajtani a kedvezményezettek javára. De annyiban laza a szabályozás, hogy ennek nem kell feltétlenül pénzből állnia, lehet nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport is (de azért bármit nem lehet bemondani, könyvvizsgálónak fel kell értékelnie a vagyonelemeket). Az alapítvány létrehozhat új cégeket is.

A vagyonelemeket részletesen és beazonosíthatóan fel kell sorolni az alapító okiratban. Szükség van befektetési szabályzatra,*Ezt azonban nem kell az alapító okirat részévé tenni. felügyelő bizottságra, vagyonellenőrre és legalább ötfős kuratóriumra is, de az alapítónak nem szükséges átadni a döntési jogokat a testületnek. Minden másban viszont azok a szabályok vonatkoznak ezekre az új vagyonkezelő alapítványokra, mint a már meglévőkre. Ez azt is jelenti, hogy – legalábbis a törvényjavaslat mostani formája szerint – a bírósági nyilvántartásban megismerhetőnek kell lennie az alapító okiratoknak és az éves beszámolóknak.

Miért van egyáltalán szükség erre? Mint a törvényjavaslat indoklása fogalmaz, “felmerült az igény arra vonatkozóan”,*Arról hallgat a törvényjavaslat szerzője, hogy egészen pontosan kinek a részéről merült fel ez az igény. Később így folytatódik az indoklás: “a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat ennek a jogalkotó által is felismert igénynek a teljesítésére irányul.” hogy bárki létrehozhasson gazdasági tevékenységet, sőt, professzionális vagyonkezelést folytató alapítványokat. Eddig is lehetett ugyan családi alapítványokat létrehozni, de ezek nem végezhettek nyereségcélú, gazdasági tevékenységet. A kormány szerint a külföldi minták is azt mutatják, hogy alapítványi formában “generációkat átívelően” is lehet magánvagyonokat kezelni.

Azt egyelőre nem látni, hogy a kormány ezzel a lépéssel a politika közelében felhalmozódó vagyonoknak igyekezett védelmet adni, vagy úgy általában felemelkedő vállalkozói réteget szeretné segíteni, esetleg külföldi vagyonokat szeretne hatékonyabban Magyarországra csábítani.

Közélet alapítvány bizalmi vagyonkezelés stiftung trust vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Orbán Krisztián
2021. december 2. 06:35 Közélet

Nincs felzárkózás érdekegyesítés nélkül

A GDP-növekedéséből a többség semmit nem érzékel. A felzárkózást a társadalom nagy része számára kifizetődővé kell tenni – írja Orbán Krisztián közgazdász.

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.