Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

A fejlett világ gazdagjainak legnépszerűbb adóelkerülő trükkje a középkori hagyományból induló családi vagyonkezelő alapítvány: az angolszász világban trust, német nyelvterületen Stiftung néven futnak ezek, és számos előnyt nyújtanak azoknak, akik igénybe tudják venni őket. Az adózás kedvezőbb, könnyebb hosszú távon egyben tartani és határok között mozgatni a vagyont, és az öröklés is egyszerűbbé válik. A nemzetközi adórendszer kritikusai szerint az adóparadicsomok mellett ez az az intézmény, ami talán a leginkább hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.

Magyarországon viszont eddig nem élhettek ilyen eszközökkel a vagyonos családok, igaz, a 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amit 2017-ben még kedvezőbbé tettek. De ez még mindig nem ideális, talán azért, mert a magyar üzleti élet szereplői közül sokan túl bizalmatlanok ahhoz, hogy egy külső szereplőre bízzák teljes vagyonukat, vagy annak egy részét.*Nincs sok ismert eset, amikor magyarok éltek volna a bizalmi vagyonkezeléssel. Az egyik ilyen eset Ungár Péter LMP-s politikus volt, aki tavaly decemberben jelentette be, hogy az utóbbi években jelentősen bővülő vagyonának egy kisebb részét, a Budapesti Ingatlan Nyrt. 3 százalékos részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízza.

Ezért nagy feltűnést keltett, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter a Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításáról szóló hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte az MTI tudósítása szerint, hogy az egyetemnél felmerült közcélú, fenntartói feladatok ellátása mellett “magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére” is lehetőséget kínálnak majd a vagyonkezelői alapítványok. Húznak viszont egy vagyoni határt, méghozzá 600 millió forint értékű vagyonnál.

Tehát a vagyonkezelő alapítványokat a Corvinus kiszervezésére hozzák létre, de mellékesen, szinte elrejtve lehetőséget adnak majd a legnagyobb magyar vagyonok alapítványba mentésére is.

Most pedig kikerült a Parlament honlapjára a törvényjavaslat, amelyből részletesen is meg lehet ismerni a szabályozást.

Eszerint az új vagyonkezelő alapítvány olyan célt is megjelölhet az alapító okiratában, mint hogy vagyoni juttatást teljesítsen az ott megjelölt kedvezményezettek számára. Lesz tőkeminimum, méghozzá 600 millió forintnál, de későbbi jogszabály ennél magasabb limitet is adhat. A törvényjavaslat szerint ugyanis ekkora vagyon alatt “aligha” lehetne “megfelelő mértékű” hozamot hajtani a kedvezményezettek javára. De annyiban laza a szabályozás, hogy ennek nem kell feltétlenül pénzből állnia, lehet nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport is (de azért bármit nem lehet bemondani, könyvvizsgálónak fel kell értékelnie a vagyonelemeket). Az alapítvány létrehozhat új cégeket is.

A vagyonelemeket részletesen és beazonosíthatóan fel kell sorolni az alapító okiratban. Szükség van befektetési szabályzatra,*Ezt azonban nem kell az alapító okirat részévé tenni. felügyelő bizottságra, vagyonellenőrre és legalább ötfős kuratóriumra is, de az alapítónak nem szükséges átadni a döntési jogokat a testületnek. Minden másban viszont azok a szabályok vonatkoznak ezekre az új vagyonkezelő alapítványokra, mint a már meglévőkre. Ez azt is jelenti, hogy – legalábbis a törvényjavaslat mostani formája szerint – a bírósági nyilvántartásban megismerhetőnek kell lennie az alapító okiratoknak és az éves beszámolóknak.

Miért van egyáltalán szükség erre? Mint a törvényjavaslat indoklása fogalmaz, “felmerült az igény arra vonatkozóan”,*Arról hallgat a törvényjavaslat szerzője, hogy egészen pontosan kinek a részéről merült fel ez az igény. Később így folytatódik az indoklás: “a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat ennek a jogalkotó által is felismert igénynek a teljesítésére irányul.” hogy bárki létrehozhasson gazdasági tevékenységet, sőt, professzionális vagyonkezelést folytató alapítványokat. Eddig is lehetett ugyan családi alapítványokat létrehozni, de ezek nem végezhettek nyereségcélú, gazdasági tevékenységet. A kormány szerint a külföldi minták is azt mutatják, hogy alapítványi formában “generációkat átívelően” is lehet magánvagyonokat kezelni.

Azt egyelőre nem látni, hogy a kormány ezzel a lépéssel a politika közelében felhalmozódó vagyonoknak igyekezett védelmet adni, vagy úgy általában felemelkedő vállalkozói réteget szeretné segíteni, esetleg külföldi vagyonokat szeretne hatékonyabban Magyarországra csábítani.

Közélet alapítvány bizalmi vagyonkezelés stiftung trust vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Tóth István János
2019. október 22. 17:13 Közélet

A piaci versenyt is porig rombolja a korrupció

Ahogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

Bucsky Péter
2019. október 22. 06:44 Közélet

A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester

Az utóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármester botrányában.

Kasnyik Márton
2019. október 20. 16:56 Adat, Közélet

Térképre raktuk Berki Krisztián és Puzsér Róbert szavazótáborát

Budapest nagyon változatos város, ennek megfelelően a négy főpolgármester-jelölt legerősebb körzetei erősen különböznek egymástól. De ezek sokat elmondanak a szavazótáborukról.

Fontos

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.