Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

A fejlett világ gazdagjainak legnépszerűbb adóelkerülő trükkje a középkori hagyományból induló családi vagyonkezelő alapítvány: az angolszász világban trust, német nyelvterületen Stiftung néven futnak ezek, és számos előnyt nyújtanak azoknak, akik igénybe tudják venni őket. Az adózás kedvezőbb, könnyebb hosszú távon egyben tartani és határok között mozgatni a vagyont, és az öröklés is egyszerűbbé válik. A nemzetközi adórendszer kritikusai szerint az adóparadicsomok mellett ez az az intézmény, ami talán a leginkább hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.

Magyarországon viszont eddig nem élhettek ilyen eszközökkel a vagyonos családok, igaz, a 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amit 2017-ben még kedvezőbbé tettek. De ez még mindig nem ideális, talán azért, mert a magyar üzleti élet szereplői közül sokan túl bizalmatlanok ahhoz, hogy egy külső szereplőre bízzák teljes vagyonukat, vagy annak egy részét.*Nincs sok ismert eset, amikor magyarok éltek volna a bizalmi vagyonkezeléssel. Az egyik ilyen eset Ungár Péter LMP-s politikus volt, aki tavaly decemberben jelentette be, hogy az utóbbi években jelentősen bővülő vagyonának egy kisebb részét, a Budapesti Ingatlan Nyrt. 3 százalékos részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízza.

Ezért nagy feltűnést keltett, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter a Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításáról szóló hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte az MTI tudósítása szerint, hogy az egyetemnél felmerült közcélú, fenntartói feladatok ellátása mellett “magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére” is lehetőséget kínálnak majd a vagyonkezelői alapítványok. Húznak viszont egy vagyoni határt, méghozzá 600 millió forint értékű vagyonnál.

Tehát a vagyonkezelő alapítványokat a Corvinus kiszervezésére hozzák létre, de mellékesen, szinte elrejtve lehetőséget adnak majd a legnagyobb magyar vagyonok alapítványba mentésére is.

Most pedig kikerült a Parlament honlapjára a törvényjavaslat, amelyből részletesen is meg lehet ismerni a szabályozást.

Eszerint az új vagyonkezelő alapítvány olyan célt is megjelölhet az alapító okiratában, mint hogy vagyoni juttatást teljesítsen az ott megjelölt kedvezményezettek számára. Lesz tőkeminimum, méghozzá 600 millió forintnál, de későbbi jogszabály ennél magasabb limitet is adhat. A törvényjavaslat szerint ugyanis ekkora vagyon alatt “aligha” lehetne “megfelelő mértékű” hozamot hajtani a kedvezményezettek javára. De annyiban laza a szabályozás, hogy ennek nem kell feltétlenül pénzből állnia, lehet nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport is (de azért bármit nem lehet bemondani, könyvvizsgálónak fel kell értékelnie a vagyonelemeket). Az alapítvány létrehozhat új cégeket is.

A vagyonelemeket részletesen és beazonosíthatóan fel kell sorolni az alapító okiratban. Szükség van befektetési szabályzatra,*Ezt azonban nem kell az alapító okirat részévé tenni. felügyelő bizottságra, vagyonellenőrre és legalább ötfős kuratóriumra is, de az alapítónak nem szükséges átadni a döntési jogokat a testületnek. Minden másban viszont azok a szabályok vonatkoznak ezekre az új vagyonkezelő alapítványokra, mint a már meglévőkre. Ez azt is jelenti, hogy – legalábbis a törvényjavaslat mostani formája szerint – a bírósági nyilvántartásban megismerhetőnek kell lennie az alapító okiratoknak és az éves beszámolóknak.

Miért van egyáltalán szükség erre? Mint a törvényjavaslat indoklása fogalmaz, “felmerült az igény arra vonatkozóan”,*Arról hallgat a törvényjavaslat szerzője, hogy egészen pontosan kinek a részéről merült fel ez az igény. Később így folytatódik az indoklás: “a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat ennek a jogalkotó által is felismert igénynek a teljesítésére irányul.” hogy bárki létrehozhasson gazdasági tevékenységet, sőt, professzionális vagyonkezelést folytató alapítványokat. Eddig is lehetett ugyan családi alapítványokat létrehozni, de ezek nem végezhettek nyereségcélú, gazdasági tevékenységet. A kormány szerint a külföldi minták is azt mutatják, hogy alapítványi formában “generációkat átívelően” is lehet magánvagyonokat kezelni.

Azt egyelőre nem látni, hogy a kormány ezzel a lépéssel a politika közelében felhalmozódó vagyonoknak igyekezett védelmet adni, vagy úgy általában felemelkedő vállalkozói réteget szeretné segíteni, esetleg külföldi vagyonokat szeretne hatékonyabban Magyarországra csábítani.

Közélet alapítvány bizalmi vagyonkezelés stiftung trust vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.