Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

A fejlett világ gazdagjainak legnépszerűbb adóelkerülő trükkje a középkori hagyományból induló családi vagyonkezelő alapítvány: az angolszász világban trust, német nyelvterületen Stiftung néven futnak ezek, és számos előnyt nyújtanak azoknak, akik igénybe tudják venni őket. Az adózás kedvezőbb, könnyebb hosszú távon egyben tartani és határok között mozgatni a vagyont, és az öröklés is egyszerűbbé válik. A nemzetközi adórendszer kritikusai szerint az adóparadicsomok mellett ez az az intézmény, ami talán a leginkább hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.

Magyarországon viszont eddig nem élhettek ilyen eszközökkel a vagyonos családok, igaz, a 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amit 2017-ben még kedvezőbbé tettek. De ez még mindig nem ideális, talán azért, mert a magyar üzleti élet szereplői közül sokan túl bizalmatlanok ahhoz, hogy egy külső szereplőre bízzák teljes vagyonukat, vagy annak egy részét.*Nincs sok ismert eset, amikor magyarok éltek volna a bizalmi vagyonkezeléssel. Az egyik ilyen eset Ungár Péter LMP-s politikus volt, aki tavaly decemberben jelentette be, hogy az utóbbi években jelentősen bővülő vagyonának egy kisebb részét, a Budapesti Ingatlan Nyrt. 3 százalékos részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízza.

Ezért nagy feltűnést keltett, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter a Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításáról szóló hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte az MTI tudósítása szerint, hogy az egyetemnél felmerült közcélú, fenntartói feladatok ellátása mellett “magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére” is lehetőséget kínálnak majd a vagyonkezelői alapítványok. Húznak viszont egy vagyoni határt, méghozzá 600 millió forint értékű vagyonnál.

Tehát a vagyonkezelő alapítványokat a Corvinus kiszervezésére hozzák létre, de mellékesen, szinte elrejtve lehetőséget adnak majd a legnagyobb magyar vagyonok alapítványba mentésére is.

Most pedig kikerült a Parlament honlapjára a törvényjavaslat, amelyből részletesen is meg lehet ismerni a szabályozást.

Eszerint az új vagyonkezelő alapítvány olyan célt is megjelölhet az alapító okiratában, mint hogy vagyoni juttatást teljesítsen az ott megjelölt kedvezményezettek számára. Lesz tőkeminimum, méghozzá 600 millió forintnál, de későbbi jogszabály ennél magasabb limitet is adhat. A törvényjavaslat szerint ugyanis ekkora vagyon alatt “aligha” lehetne “megfelelő mértékű” hozamot hajtani a kedvezményezettek javára. De annyiban laza a szabályozás, hogy ennek nem kell feltétlenül pénzből állnia, lehet nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport is (de azért bármit nem lehet bemondani, könyvvizsgálónak fel kell értékelnie a vagyonelemeket). Az alapítvány létrehozhat új cégeket is.

A vagyonelemeket részletesen és beazonosíthatóan fel kell sorolni az alapító okiratban. Szükség van befektetési szabályzatra,*Ezt azonban nem kell az alapító okirat részévé tenni. felügyelő bizottságra, vagyonellenőrre és legalább ötfős kuratóriumra is, de az alapítónak nem szükséges átadni a döntési jogokat a testületnek. Minden másban viszont azok a szabályok vonatkoznak ezekre az új vagyonkezelő alapítványokra, mint a már meglévőkre. Ez azt is jelenti, hogy – legalábbis a törvényjavaslat mostani formája szerint – a bírósági nyilvántartásban megismerhetőnek kell lennie az alapító okiratoknak és az éves beszámolóknak.

Miért van egyáltalán szükség erre? Mint a törvényjavaslat indoklása fogalmaz, “felmerült az igény arra vonatkozóan”,*Arról hallgat a törvényjavaslat szerzője, hogy egészen pontosan kinek a részéről merült fel ez az igény. Később így folytatódik az indoklás: “a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat ennek a jogalkotó által is felismert igénynek a teljesítésére irányul.” hogy bárki létrehozhasson gazdasági tevékenységet, sőt, professzionális vagyonkezelést folytató alapítványokat. Eddig is lehetett ugyan családi alapítványokat létrehozni, de ezek nem végezhettek nyereségcélú, gazdasági tevékenységet. A kormány szerint a külföldi minták is azt mutatják, hogy alapítványi formában “generációkat átívelően” is lehet magánvagyonokat kezelni.

Azt egyelőre nem látni, hogy a kormány ezzel a lépéssel a politika közelében felhalmozódó vagyonoknak igyekezett védelmet adni, vagy úgy általában felemelkedő vállalkozói réteget szeretné segíteni, esetleg külföldi vagyonokat szeretne hatékonyabban Magyarországra csábítani.

Közélet alapítvány bizalmi vagyonkezelés stiftung trust vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Hajdu Miklós
2019. június 22. 17:12 Közélet

A kiszolgáltatottság és a kuncsorgás szinte természetes eleme lett a művészet finanszírozásának

A művészet területén nem csak az alkotók megélhetési lehetőségei rendhagyók, hanem a velük foglalkozó szakma finanszírozása is.

Fontos

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.

Jandó Zoltán
2019. június 20. 06:50 Közélet

Kiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekből

A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.