Van egy évszázadok óta lankadatlan demográfiai folyamat, ami a posztszocialista országokban drámai következményekkel járhat a közeljövőben: a falvak és városok közötti népességmozgás. A népesség tömeges elvándorlása a kisebb településekről a jobb megélhetést biztosító nagyvárosokba az ipari forradalom idejében kezdődött, és azóta sem maradt abba. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elemzése szerint az elmúlt 25 évben is jelentős népvándorlás történt a vidéki települések irányából a városok felé Európában és a mediterrán régióban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjra kétmilliós nagyváros lesz Budapest húsz év múlvaA vidék viszont elnéptelenedhet, Miskolc lakossága például a harmadával eshet vissza. Ezt jósolja az Európai Bizottság kutatóközpontjának hosszú távú modellje.

A folyamat hátterében nyilvánvalóan a városokban elérhető jobb megélhetési lehetőségek állnak, ami meg is mutatkozik a városi és a vidéki lakosság termelékenységében. Az EBRD úgy becsli, hogy a népsűrűség megduplázódásával öt százalékkal nő az egy főre jutó GDP, ami egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy önmagát erősítő folyamatról van szó. A sűrűn lakott településekre azok költöznek, akik dolgozni vagy vállalkozni akarnak, és a cégek is azokban a városokban igyekeznek megtelepedni, ahol sok motivált munkavállaló közül válogathatnak és a lehető legtöbb potenciális fogyasztót érhetik el. Mindez fejlettebb infrastruktúrával és magasabb innovációs potenciállal párosul a nagyvárosokban, ami tovább növeli azok vonzerejét a vidéki körzetekkel szemben.

Az EBRD eredményei szerint ezek a pozitív hatások felülmúlják a magas népsűrűség nyomán kialakuló zsúfoltság, környezetszennyezés és ingatlanár-robbanás negatív következményeit. A nagyvárosi élet helyi jellegzetességei nyomán persze vannak különbségek az urbanizáció mintázataiban. Az alábbi térképen például jól látszik, hogy például Varsóban inkább a belvárost övező részek vonzzák az emberek, a centrumban az elvándorlás a jellemző (ezt fejezik ki a narancssárga és piros színek), míg Moszkvában egyértelmű a városközpont vonzereje (amit a kék árnyalatai jelölnek).

Forrás: Európai Bizottság, Columbia Egyetem, EBRD

Az elemzés kitér arra is, hogy a városi népesség további növekedésével járó gazdaságélénkülés összességében kedvezően fog hatni a régió országaira. Ugyanakkor az elnéptelenedő vidék helyzete a helyi lehetőségek szűkülésével egyre inkább romlani fog, amit a kormányoknak kezelniük kell –Magyarországon és a régiós országokban ráadásul a népesség természetes fogyása gyorsít a folyamaton.

A fejlesztési bank szakértői szerint a kormányok annyit tehetnek, hogy a helyi egészségügyi és energiarendszer fejlesztésével, valamint oktatási beruházásokkal igyekeznek fékezni az ilyen térségek leszakadását. Az öntözés fejlesztése javíthatja a mezőgazdaság termelékenységét, amire általában is szükség van ezekben a térségekben, különben nem marad más választás, mint a megmaradt lakók nagyvárosokba költözésének segítése.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet demográfia ebrd gdp népsűrűség Olvasson tovább a kategóriában