Olyan kvázi-adóparadicsomokat előz Magyarország, mint Írország, Ciprus vagy Málta egy friss felmérés szerint: nálunk csak 7,5 százaléknyi adót fizettek a multik. Magyarország abban is kiemelkedik, hogy csak a Benelux országokban kapnak a kormányoktól nagyobb kedvezményeket a nemzetközi cégek, mint nálunk. Az alacsony adókulcs nem jelent egyébként gazdasági fejlettséget: Luxemburg mellett a legszegényebb uniós tagállamokban fizetik a nemzetközi nagyvállalatok a legkevesebb adót.
A prágai Károly Egyetem professzora, Petr Janský az Orbis cégadatbázis adatait dolgozta fel a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. Az eredmény nem meglepő: a multik a törvényesen meghatározott adókulcsokhoz képest jóval kevesebb adót fizetnek. Ráadásul minél nagyobb egy nemzetközi nagyvállalat, annál kevesebb adót fizet.
Hazánkban sincsen ez másként: korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a 30 legnagyobb multinacionális vállalat a profitjára vetítve csupán 3,2 százaléknak megfelelő adót fizetett 2017-ben, ezzel több tízmilliárdos kárt okozva az országnak.
A cseh kutató a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti frakciójának felkérésére végezte el az elemzést a 2011 és 2015 közötti időszakra. A legkevesebb adót, csupán 2,2 százaléknyit Luxemburgban kell a cégeknek fizetni. Magyarországon 7,5 százalékos a tanulmány szerint a multik által fizetett adó 2015-ben, de a mi számításaink alapján 2017-re ez 3,2 százalékra csökkent a legnagyobbaknál. Európai összehasonlításban tehát valószínűleg közelebb lépett hazánk az adóztatást leginkább kerülő Luxemburghoz.
Az elemzésben azt vizsgálták meg, hogy mekkora volt a társasági adó törvényileg előírt kulcsa, és mennyi adót fizettek a társasági adóalaphoz képest a multik a vizsgált időszakban – ez utóbbit hívják effektív adórátának. A társasági adó alapjához képest a cégek csökkentő és növelő tételeket is igénybe vehetnek, például kutatás-fejlesztésre vagy egyéb számviteli megfontolásokból. Ahogy az eredmény is mutatja, a nemzetközi nagyvállalatok általában sokkal inkább ki tudják ezeket használni, míg a helyi cégek a megfelelő szaktudás, know-how és nemzetközi háttér hiányában nem élhetnek ezzel, és ezért arányaiban több adót fizetnek.
Ahogy a lenti grafikonon látható, Magyarország esetében még 19 százalékos társasági adókulcs szerepelt, ami 2010 és 2016 között volt érvényben – az 500 millió forint árbevétel alatti cégek azonban csak 10 százalékot fizettek. 2017-től már egységesen 9 százalék a társasági adó kulcsa.
Magyarország nemcsak abban került vezető helyre, hogy milyen kevés adót fizetnek a multik, hanem a helyi és a külföldi cégek közötti különbségben is: csak a Benelux országokban kaptak a multik arányaiban nagyobb kedvezményt a 2011 és 2015 közötti években.
Ez bizonyos szempontból nem meglepő, főleg Luxemburg esetében. Az ország az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége alatt számos igen vitatott, az adóelkerülést aktívan segítő megállapodást kötött multinacionális nagyvállalatokkal. Az Európai Néppártban a Fidesszel közösen politizáló Juncker vitatott ügyeit a magyar kormánypárti média is megírta.
A multinacionális cégek adózása átláthatatlan Európában, csak az biztos, hogy a legtöbbjük a legalitás határait legalábbis súroló módon nagyon alacsonyan tartja az adóköltségeit. A cégek gazdasági adataihoz nehéz hozzáférni, az adózási megállapodások részletei általában titkosak. Az Európai Bizottság 2016-ban kezdeményezett egy olyan javaslatot, hogy a 750 millió euró (kb. 240 milliárd forint) európai uniós árbevétel feletti cégek tegyék közzé országonként a legfőbb pénzügyi adataikat, amiből látható, hol és mennyi adót fizettek. Az Európai Parlament is felkarolta az ügyet, de a törvényalkotás kisiklott, a nagyvállalati lobbiknak sikerült levetetni a napirendről a kérdést.
Ez igencsak érdeke lenne Magyarországnak és az unió majd minden országának: jelenleg adóverseny van a nagy cégekért, amelyek egyre nagyobb kedvezményeket kapnak a tagállamoktól. Magyarország főként az autóipari és összeszerelő cégeknek adóparadicsom, eközben az írek és hollandok az amerikai technológiai cégek adóelkerülését segítik. Végül majdnem mindenki veszít, mert összességében kevesebb adóhoz jutnak a tagállamok. (Bár azért egy-két esetben, például Írországnál így is pozitív lehet a mérleg.) Korábbi becslésünk szerint csak a Google és a Facebook hat év alatt 17 milliárd forinttal rövidítette meg Magyarországot.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
