Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 22. 12:04 Közélet

Magyarország lassan tényleg adóparadicsom lesz

Olyan kvázi-adóparadicsomokat előz Magyarország, mint Írország, Ciprus vagy Málta egy friss felmérés szerint: nálunk csak 7,5 százaléknyi adót fizettek a multik. Magyarország abban is kiemelkedik, hogy csak a Benelux országokban kapnak a kormányoktól nagyobb kedvezményeket a nemzetközi cégek, mint nálunk. Az alacsony adókulcs nem jelent egyébként gazdasági fejlettséget: Luxemburg mellett a legszegényebb uniós tagállamokban fizetik a nemzetközi nagyvállalatok a legkevesebb adót.

A prágai Károly Egyetem professzora, Petr Janský az Orbis cégadatbázis adatait dolgozta fel a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. Az eredmény nem meglepő: a multik a törvényesen meghatározott adókulcsokhoz képest jóval kevesebb adót fizetnek. Ráadásul minél nagyobb egy nemzetközi nagyvállalat, annál kevesebb adót fizet.

Hazánkban sincsen ez másként: korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a 30 legnagyobb multinacionális vállalat a profitjára vetítve csupán 3,2 százaléknak megfelelő adót fizetett 2017-ben, ezzel több tízmilliárdos kárt okozva az országnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multiHa csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

A cseh kutató a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti frakciójának felkérésére végezte el az elemzést a 2011 és 2015 közötti időszakra. A legkevesebb adót, csupán 2,2 százaléknyit Luxemburgban kell a cégeknek fizetni. Magyarországon 7,5 százalékos a tanulmány szerint a multik által fizetett adó 2015-ben, de a mi számításaink alapján 2017-re ez 3,2 százalékra csökkent a legnagyobbaknál. Európai összehasonlításban tehát valószínűleg közelebb lépett hazánk az adóztatást leginkább kerülő Luxemburghoz.

Az elemzésben azt vizsgálták meg, hogy mekkora volt a társasági adó törvényileg előírt kulcsa, és mennyi adót fizettek a társasági adóalaphoz képest a multik a vizsgált időszakban – ez utóbbit hívják effektív adórátának. A társasági adó alapjához képest a cégek csökkentő és növelő tételeket is igénybe vehetnek, például kutatás-fejlesztésre vagy egyéb számviteli megfontolásokból. Ahogy az eredmény is mutatja, a nemzetközi nagyvállalatok általában sokkal inkább ki tudják ezeket használni, míg a helyi cégek a megfelelő szaktudás, know-how és nemzetközi háttér hiányában nem élhetnek ezzel, és ezért arányaiban több adót fizetnek.

Ahogy a lenti grafikonon látható, Magyarország esetében még 19 százalékos társasági adókulcs szerepelt, ami 2010 és 2016 között volt érvényben – az 500 millió forint árbevétel alatti cégek azonban csak 10 százalékot fizettek. 2017-től már egységesen 9 százalék a társasági adó kulcsa.

 

Magyarország nemcsak abban került vezető helyre, hogy milyen kevés adót fizetnek a multik, hanem a helyi és a külföldi cégek közötti különbségben is: csak a Benelux országokban kaptak a multik arányaiban nagyobb kedvezményt a 2011 és 2015 közötti években.

Ez bizonyos szempontból nem meglepő, főleg Luxemburg esetében. Az ország az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége alatt számos igen vitatott, az adóelkerülést aktívan segítő megállapodást kötött multinacionális nagyvállalatokkal. Az Európai Néppártban a Fidesszel közösen politizáló Juncker vitatott ügyeit a magyar kormánypárti média is megírta.

A multinacionális cégek adózása átláthatatlan Európában, csak az biztos, hogy a legtöbbjük a legalitás határait legalábbis súroló módon nagyon alacsonyan tartja az adóköltségeit. A cégek gazdasági adataihoz nehéz hozzáférni, az adózási megállapodások részletei általában titkosak. Az Európai Bizottság 2016-ban kezdeményezett egy olyan javaslatot, hogy a 750 millió euró (kb. 240 milliárd forint) európai uniós árbevétel feletti cégek tegyék közzé országonként a legfőbb pénzügyi adataikat, amiből látható, hol és mennyi adót fizettek. Az Európai Parlament is felkarolta az ügyet, de a törvényalkotás kisiklott, a nagyvállalati lobbiknak sikerült levetetni a napirendről a kérdést.

Ez igencsak érdeke lenne Magyarországnak és az unió majd minden országának: jelenleg adóverseny van a nagy cégekért, amelyek egyre nagyobb kedvezményeket kapnak a tagállamoktól. Magyarország főként az autóipari és összeszerelő cégeknek adóparadicsom, eközben az írek és hollandok az amerikai technológiai cégek adóelkerülését segítik. Végül majdnem mindenki veszít, mert összességében kevesebb adóhoz jutnak a tagállamok. (Bár azért egy-két esetben, például Írországnál így is pozitív lehet a mérleg.) Korábbi becslésünk szerint csak a Google és a Facebook hat év alatt 17 milliárd forinttal rövidítette meg Magyarországot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat év alatt 17 milliárd forinttól szabadította meg a Google és a Facebook a magyarokatDe a teljes kár a harmincmilliárdot is meghaladhatta. Valamiért úgy gondolják, hogy nem kell adót fizetniük Magyarországon, és olyan az uniós rendszer, hogy ezt senki nem kéri számon.

Közélet adóelkerülés európai bizottság Európai Néppárt Jean-Claude Juncker Zöldek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2022. október 1. 08:05 Közélet, Tech

Vízpartokat takarító robotok, zúgolódó tanárok és nukleáris reneszánsz

A múlt héten indult el G7 Reggel néven az új hírlevelünk, amely heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel jelenik meg. 

Gyarmathy Éva
2022. szeptember 28. 18:03 Élet, Közélet

„A munka világa is kreatív agyakért kiált”

A 21. század a gyorsan reagáló gerilláké, a kreatívoké. Más kérdés, hogy az oktatás ezt nem nagyon akarja meghallani.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. október 1. 16:53 Adat, Pénz

Többet drágult idén 19 élelmiszer, mint az előző 20 évben összesen

A kenyérnek, a tejnek, a tejfölnek, a csirkehúsnak, a kávénak és az ásványvíznek is többet emelkedett az ára az elmúlt egy évben, mint az előtte lévő húszban.

Stubnya Bence
2022. október 1. 04:34 Podcast

Nem kell csődhullámra számítani jövőre a magyar gazdaságban

Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta Becsey Zsolt a G7 Podcastban.

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.