Olyan kvázi-adóparadicsomokat előz Magyarország, mint Írország, Ciprus vagy Málta egy friss felmérés szerint: nálunk csak 7,5 százaléknyi adót fizettek a multik. Magyarország abban is kiemelkedik, hogy csak a Benelux országokban kapnak a kormányoktól nagyobb kedvezményeket a nemzetközi cégek, mint nálunk. Az alacsony adókulcs nem jelent egyébként gazdasági fejlettséget: Luxemburg mellett a legszegényebb uniós tagállamokban fizetik a nemzetközi nagyvállalatok a legkevesebb adót.
A prágai Károly Egyetem professzora, Petr Janský az Orbis cégadatbázis adatait dolgozta fel a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. Az eredmény nem meglepő: a multik a törvényesen meghatározott adókulcsokhoz képest jóval kevesebb adót fizetnek. Ráadásul minél nagyobb egy nemzetközi nagyvállalat, annál kevesebb adót fizet.
Hazánkban sincsen ez másként: korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a 30 legnagyobb multinacionális vállalat a profitjára vetítve csupán 3,2 százaléknak megfelelő adót fizetett 2017-ben, ezzel több tízmilliárdos kárt okozva az országnak.
A cseh kutató a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti frakciójának felkérésére végezte el az elemzést a 2011 és 2015 közötti időszakra. A legkevesebb adót, csupán 2,2 százaléknyit Luxemburgban kell a cégeknek fizetni. Magyarországon 7,5 százalékos a tanulmány szerint a multik által fizetett adó 2015-ben, de a mi számításaink alapján 2017-re ez 3,2 százalékra csökkent a legnagyobbaknál. Európai összehasonlításban tehát valószínűleg közelebb lépett hazánk az adóztatást leginkább kerülő Luxemburghoz.
Az elemzésben azt vizsgálták meg, hogy mekkora volt a társasági adó törvényileg előírt kulcsa, és mennyi adót fizettek a társasági adóalaphoz képest a multik a vizsgált időszakban – ez utóbbit hívják effektív adórátának. A társasági adó alapjához képest a cégek csökkentő és növelő tételeket is igénybe vehetnek, például kutatás-fejlesztésre vagy egyéb számviteli megfontolásokból. Ahogy az eredmény is mutatja, a nemzetközi nagyvállalatok általában sokkal inkább ki tudják ezeket használni, míg a helyi cégek a megfelelő szaktudás, know-how és nemzetközi háttér hiányában nem élhetnek ezzel, és ezért arányaiban több adót fizetnek.
Ahogy a lenti grafikonon látható, Magyarország esetében még 19 százalékos társasági adókulcs szerepelt, ami 2010 és 2016 között volt érvényben – az 500 millió forint árbevétel alatti cégek azonban csak 10 százalékot fizettek. 2017-től már egységesen 9 százalék a társasági adó kulcsa.
Magyarország nemcsak abban került vezető helyre, hogy milyen kevés adót fizetnek a multik, hanem a helyi és a külföldi cégek közötti különbségben is: csak a Benelux országokban kaptak a multik arányaiban nagyobb kedvezményt a 2011 és 2015 közötti években.
Ez bizonyos szempontból nem meglepő, főleg Luxemburg esetében. Az ország az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége alatt számos igen vitatott, az adóelkerülést aktívan segítő megállapodást kötött multinacionális nagyvállalatokkal. Az Európai Néppártban a Fidesszel közösen politizáló Juncker vitatott ügyeit a magyar kormánypárti média is megírta.
A multinacionális cégek adózása átláthatatlan Európában, csak az biztos, hogy a legtöbbjük a legalitás határait legalábbis súroló módon nagyon alacsonyan tartja az adóköltségeit. A cégek gazdasági adataihoz nehéz hozzáférni, az adózási megállapodások részletei általában titkosak. Az Európai Bizottság 2016-ban kezdeményezett egy olyan javaslatot, hogy a 750 millió euró (kb. 240 milliárd forint) európai uniós árbevétel feletti cégek tegyék közzé országonként a legfőbb pénzügyi adataikat, amiből látható, hol és mennyi adót fizettek. Az Európai Parlament is felkarolta az ügyet, de a törvényalkotás kisiklott, a nagyvállalati lobbiknak sikerült levetetni a napirendről a kérdést.
Ez igencsak érdeke lenne Magyarországnak és az unió majd minden országának: jelenleg adóverseny van a nagy cégekért, amelyek egyre nagyobb kedvezményeket kapnak a tagállamoktól. Magyarország főként az autóipari és összeszerelő cégeknek adóparadicsom, eközben az írek és hollandok az amerikai technológiai cégek adóelkerülését segítik. Végül majdnem mindenki veszít, mert összességében kevesebb adóhoz jutnak a tagállamok. (Bár azért egy-két esetben, például Írországnál így is pozitív lehet a mérleg.) Korábbi becslésünk szerint csak a Google és a Facebook hat év alatt 17 milliárd forinttal rövidítette meg Magyarországot.
Közélet
Álmodozásban évek óta erősebb a magyar gazdaságpolitika, mint a növekedés előrejelzésében
Egyre bátrabbak a kormányzati tervek, miközben az előző években az előrejelzések a valóság közelébe se értek.
Jövőre magasabb fokozatra kapcsol az ingatlanpiac fűtésében a kormány
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Fontos
Ez van az ingyenes padlásfödém-szigetelés ajánlatok mögött
Nem átverés az ingyenes vagy majdnem ingyenes ajánlat, de érdemes megérteni a dolog hátterét is - hívja fel írásában a figyelmet a Green Policy Center szakértője.
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
