Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. január 18. 06:53 Közélet, Vállalat

Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert

Törekszik arra a kormány, hogy minden évben kapjanak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Gulyás Gergely miniszter a november végi kormányzati tájékoztatón. Ezzel azt igyekezett ellensúlyozni, hogy 2016-tal és 2017-tel szemben decemberben nem küldött a kormány karácsonyi ajándékot az időseknek. (Merthogy tavaly húsvét – és a választások – előtt már megtette.)

Ez a juttatás olyan fontos szerepet kapott a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor is megemlítette, amikor a kormányfő 2017 májusában felkereste Nagygécen „Bözsi nénit” a nemzeti konzultáció keretében. (Ez a felvételen 2 perc 10 másodpercnél hallható.)

Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel // National Consultation with "Bözsi néni"

Közzétette: Orbán Viktor – 2017. május 5., péntek

Ehhez képest nagy fordulat, hogy tavaly december 21-én az utalványokat, illetve a kártyát kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. közölte: január 1-jétől megszünteti mind a papíralapú, mind az elektronikus utalványok kibocsátását. Igaz, akkor már tudni lehetett, hogy a kormány 2019-től megszünteti a legtöbb cafeteriaelem adókedvezményét, így idén sok más mellett az Erzsébet-utalvány után is ugyanakkora közterhet kellett volna befizetni, mint a bér után. Az igazán nagy tömegek által igénybe vett elemek közül csak a SZÉP-kártya adókedvezménye maradt meg, emellett pedig még a sport- és kulturális eseményekre szóló belépők adómentességének fenntartása érdemel említést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormányEmellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.

Ebből azonban még nem következett volna az Erzsébet-utalvány beszántása. A szintén béren kívüli juttatásokkal foglalkozó, de a legjövedelmezőbb cafeteriaelemek forgalmazásától jogszabályokkal távol tartott Edenred Magyarország például nem vonult ki a piacról azt követően sem, hogy nem bocsáthatott ki étkezési utalványokat. Több évig tartott ugyan, míg a jelenleg egyebek mellett ajándékutalványokat forgalmazó cég összeszedte magát a korábbi tevékenységének romjain, de 2017-ben 1,16 milliárd forintos forgalom mellett már 61 milliós adózott nyereséget termelt. Ez nagy fordulat azok után, hogy 2012 és 2016 között összesen 662 milliós veszteség jött össze.

A cég természetesen meglátta a lehetőséget a bevezetése óta stabilan az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számító Erzsébet-utalvány megszüntetésében. Ha most felmegyünk a honlapjára, akkor az „Erzsébet utalvány helyett Edenred!” jelmondatot olvashatjuk a legnagyobb betűkkel. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány akar-e idén utalványokat küldeni a nyugdíjasoknak, de mivel két választás is lesz (tavasszal európai parlamenti, ősszel önkormányzati), nem lenne meglepő, ha valamivel kedveskedni akarna nekik. Erzsébet-utalványt ugyebár már nem küldhet, olyan kártyát pedig praktikus okokból nem, mint amilyet például az OTP Pénztárszolgáltató bocsát ki.

A papírutalványoknál valószínűleg az Edenred a piacvezető, de ironikus lenne, ha ilyeneket küldene a kormány a nyugdíjasoknak. (Persze az is elképzelhető, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó ad majd ki utalványokat direkt erre a célra.) A cég egyike annak a három francia utalványszolgáltatónak, amely alól a kormány 2011 végén kihúzta a jól jövedelmező, akkoriban 200 milliárd forintosra becsült piacot, hogy az űrt az állami-szakszervezeti*a cég tulajdonosa a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, amelyet a kormány és a szakszervezetek alapítottak Erzsébet Utalványforgalmazó tölthesse be.

A francia cégek közül mára egyedül az Edenred maradt a piacon, a Cheque Déjeuner és a Sodexo kivonult. Ettől függetlenül mindegyik megtámadta a Világbank bíróságnak megfelelő vitarendező szervezeténél a magyar államot egy 1987-es államközi, a befektetések védelméről szóló szerződésre hivatkozva. Elsőként az Edenred pere ért véget 2016 decemberében, kamatok nélkül számolva 23 millió eurót, akkori árfolyamon 7,3 milliárd forintot ítéltek meg a vállalatnak. Erre jött rá a kamatokon kívül a perköltség, így Magyarországnak összességében 10,1 milliárd forintot kellett kifizetnie.

A G7 korábbi cikkében bemutatott számítás szerint 

Magyarország összességében várhatóan közel 13 milliárd forintot veszít az utalványrendszer átalakításával.

Közel 6 milliárdos veszteség abból keletkezett, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó 98 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett, mint a francia utalványos cégek azonos idő alatt, emellett pedig a kártérítések és perköltségek már ismert, illetve valószínűsíthető összegével számoltam. A másik oldalon természetesen figyelembe vettem az Erzsébet Utalványforgalmazó hasznát, amelyet nagyobbrészt rászorulók üdültetésére fordított.

A kormány számára ugyanakkor valószínűleg máshogy néz ki a matek, mert a kormánypárti sajtótermékek évekig tömve voltak az Erzsébet-utalvány és az Erzsébet-program*ennek keretében történt a rászorulók üdültetése és étkeztetése hirdetéseivel és PR-anyagaival. A Fidesz számára ez annyira kényes ügynek számított, hogy amikor pár évvel ezelőtt egy bírósági döntés nyomán az a veszély fenyegetett, hogy nyilvánosságra kell hozni a reklámszerződéseket, a parlament ezt egy gyors törvénymódosítással megakadályozta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többe kerül Orbánék elsietett szabadságharcaÚjabb pert vesztett Magyarország az ételutalványok rendszerének átalakítása miatt, ami a G7 számításai szerint közel 13 milliárd forint veszteséget okozhatott.

Az utalvánnyal a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokat is előnyös helyzetbe lehetett hozni, egy ideig ugyanis csak ők kapták meg az elfogadási jogot. A multik előtt csak komoly lobbizás után nyitottak meg ezt a lehetőséget.

Idehaza tehát minden simán ment, nem úgy külföldön. Egy uniós kötelezettségszegési eljárás végén, 2016-ban az Európai Bíróság kimondta: az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya feltételrendszere nem egyeztethető össze az uniós joggal. Nem sokkal később Orbán Viktor erre hivatkozva jelentette be a cafeteriarendszer megszüntetését, erre azonban abban az évben nem került sor. Ráadásul a SZÉP-kártya továbbra is fennmarad, ennek fényében még inkább meglepő, hogy az Erzsébet-utalványt feladta a kormány.

Mit választanak majd a vállalkozások és a dolgozók az Erzsébet-utalvány helyett? Fata László, a Cafeteria Trend szakértője szerint a cégek még keresik a megoldásokat, jellemzően az ajándék utalványokat fogják a kínálatba tenni. Ezekből nemcsak élelmiszert, hanem egyebek mellett ruhát, cipőt, vegyi árut is lehet vásárolni. Persze ezeknek már nincs adózási előnyük a bérhez képest, így a munkáltató dönthet úgy, hogy a szóban forgó összeget hozzácsapja a fizetéshez, azaz megszünteti a béren kívüli juttatást.

Az utalványoknak főleg ott lehet szerepük, ahol a dolgozók választhatnak a különböző cafeteriaelemek közül, és nem tudják vagy akarják a teljes keretösszegét szétosztani a megmaradt adómentes és kedvezményes adózású elemek között.

Az Edenred optimista. „Azt látjuk, hogy ügyfeleink 75 százaléka az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtják őket munkavállalóiknak” – mondta január elején Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

A piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese – még akkor is, ha nem küld majd Edenred-utalványokat a kormány a nyugdíjasoknak. 

A jelek szerint tehát kifizetődik, hogy a másik két földbe döngölt francia szolgáltatóval szemben nem vonult ki a magyar piacról.

Különösen azt is figyelembe véve, hogy a magyar adófizetők 7,3 milliárd forinttal kárpótolták a vállalatot az Orbán-kormány erőszakos piacfoglalása után.

Közélet Vállalat cafeteria Edenred Erzsébet-utalvány kormány Orbán Viktor per Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. augusztus 7. 06:43 Közélet

Túl nagyot álmodott a kormány az évi ezer modern busszal

A mélypontról sikerült elmozdulni, de a kormány olyan merész célokat tűzött ki, amelyek elérése még messze van.

Avatar
2020. augusztus 5. 17:10 Közélet

Versenyképesség: mit látni a jövőből?

Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

Tóth István János
2020. augusztus 6. 06:29 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész

Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?