Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. december 25. 12:48 Közélet, Világ

Az ország, amely még gyorsan maga alá gyűri Kelet-Európát, mielőtt elnéptelenedik

Nemrég mi is írtunk róla, hogy az Eurostat egyik friss adatbázisa szerint a magyarok jóléte másfél évtizede nem közeledett az uniós átlaghoz a háztartások fogyasztása alapján. Míg a régiós országok jellemzően jelentős lépést tettek a felzárkózás felé, Magyarország már csak egy uniós országot előz meg, Bulgáriát.

A statisztika másik szembetűnő adata Litvániáé, amely a leglátványosabban fejlődött a kelet-európai tagállamok közül az elmúlt több mint húsz évben. A jelenlegi EU-tagállamok közül 1995-ben még csak három országot előzött meg Litvánia a háztartások fogyasztása alapján, 2017-re azonban már tizenhármat. A térség hagyományos éllovasai, Szlovénia és Csehország mellett Portugáliát is legyűrte, és lényegében Spanyolországot is utolérte.

 

A háztartások tényleges fogyasztása kevésbé bevett a jólét mérésére, általában az egy főre jutó GDP-t veszik figyelembe. A tényleges fogyasztás azonban jobban tükrözi a fogyasztók jólétét, hiszen konkrétan azt mutatja, mennyit fogyasztanak*A mutatóban benne vannak a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások, illetve a háztartások számára a nonprofit intézmények és az állam által nyújtott szolgáltatások is, mint például az egészségügy és az oktatás.. A háztartások egy főre eső fogyasztása Litvániában – az árszínvonalbeli különbségeket kiszűrve – az uniós átlag 88 százalékát teszi ki, ez pontosan 50 százalékpontos növekedés 1995 óta. Magyarország 1995-ben még jelentősen Litvánia előtt állt ebben a mutatóban, de az 50 százalékpontos litván növekedéssel szemben mindössze nyolcra volt képes, arra is 95 és 2003 között.

 

Ha a jóval általánosabban használt, egy főre jutó GDP-ből indulunk ki, hasonlóan látványos a litván gazdaság fejlődése. Bár ennél a mutatónál a tízzel szemben csak hét országot előzött meg, példátlan sebességgel közelíti az uniós átlagot. 1995-ben az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson (tehát az árszínvonalbeli különbségeket szintén kiszűrve) az uniós átlag 33 százalékán állt, tavaly viszont már 78 százalékon. Magyarország 51 százalékról indult és 68 százalékig jutott, Litvánia tehát háromszoros sebességgel közelítette az uniós átlagot.

 

A gazdasági válság ugyan komolyan sújtotta Litvániát (2009-ben 17 százalékkal csökkent a GDP-je), de aztán az egyik leglátványosabb felépülést mutatta be Európában. Az OECD tagországai közül mindössze Írország és Törökország egy főre jutó GDP-je bővült nagyobb mértékben 2010 óta. Hét év alatt több mint negyven százalékkal nőtt ez a mutató Litvániában. Ebben már Magyarország is az OECD felső negyede körül mozog, a 20 százalék körüli növekedés azonban így is csak a litván fele volt.

A litván gazdaság sikere mögött a fejlett bankszektor és a diverzifikált ipar áll, amelyeknek jó alapot ad az alacsony államadósság és az elmúlt években többlettel záró költségvetés. A litván gazdaság kifejezetten nyitott és vállalkozásbarát, viszont Magyarországgal ellentétben kevés a külföldi beruházás, több szektorban inkább az állami vállalatok a meghatározóak. A 2010-ben még 18 százalékos munkanélküliség hét százalékra esett. Ebben szerepe volt egy tavaly elfogadott reformcsomagnak (az Új Társadalmi Modellnek) is, amely jóval rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot, de a munkanélkülieknek és a nyugdíjasoknak is védelmet nyújt.

 

Az OECD szerint azonban a litván gazdaság így is számos kihívással néz szembe. Az egyik a termelékenység, amely csak az OECD-átlag 75 százalékát éri el. A többi kelet-európai országhoz képest azonban így viszonylag jó ütemben növekszik, Litvánia a többi balti országot és Magyarországot is megelőzi ebben a tekintetben. Egyedül Románia mutatója javul gyorsabban, de az alacsonyabb bázis miatt ez kevésbé meglepő.

A másik jelentős probléma a népességcsökkenés. Az OECD szerint főleg az elvándorlás, kisebb részben pedig az elöregedés miatt évi egy százalékkal csökken a munkaerőpiac mérete. Az elvándorlás részben a magyarországinál komolyabb vagyoni egyenlőtlenségek miatt magas. Az alapból alacsony népsűrűségű Litvánia vidéki pusztulásáról az Indexen jelent meg galéria nyáron.

 

2000 óta Litvánia lakossága közel húsz százalékkal csökkent, ami a legmagasabb arány a világon a Világbank adatai alapján (egyedül az Egyesült Államok társult államának számító Északi-Mariana-szigeteken volt némileg nagyobb a népességfogyás aránya). A 3,5 milliós lakosság közel 700 ezer emberrel csökkent. Az ENSZ szerint 2050-re mindössze 1,5 millió ember marad Litvániában.

Közélet Világ Baltikum Európai Unió háztartások fogyasztása jólét Litvánia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

Torontáli Zoltán
2020. február 20. 07:01 Adat, Világ

Megdöbbensz, ha megnézed, ki mennyit nyer az uniós költségvetésen

Fejenként évi félmillió forint lehet a magyar állampolgárokra jutó előny a következő hét évben. De mennyit nyernek a csehek és a szlovákok, esetleg az írek vagy a görögök? Sok ez vagy kevés?