Múlt héten elfogadták az ENSZ globális migrációs csomagját, amelyről a magyar kormány júliusban azt jelezte, hogy számára a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés, ezért „Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomag elfogadási folyamatából”.

Nem véletlenül fogalmazott így a kormány, a migrációs csomag ugyanis semmilyen kötelező érvényű szabályt nem tartalmaz. Ahogy a megállapodás bevezetője ezt konkrétan le is szögezi: függetlenül attól, hogy egy állam megszavazza vagy sem a migrációs csomagot, az ország szuverenitása nem sérül.

Vagyis, ha Magyarország meg is szavazta volna a csomagot, akkor is szabadon eldönthetné, hogy alkalmazza az abban foglaltakat vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy a migrációs csomag mellett éppen most formálódik egy menekültügyi megállapodás is. A kormány jelezte, hogy ez utóbbit sem támogatja.

A migrációs dokumentum bevezetőjében a diplomácia nyelvén ugyan, de lényegében leírják, hogy a migráció az emberi történelemmel egyidős, összetett jelenség, amelynek hátrányai és előnyei is vannak. A szöveg tele van általánossággal, sok konkrétumot nem lehet kihámozni belőle. Ha el is kezdődik egyfajta együttműködés a migrációs csomag mentén, évtizedekig tartana, míg valamilyen eredményt születne. Önmagában ettől sem csökkenni, sem nőni nem fog a migránsok száma Európában.

Érdemes ugyanakkor feleleveníteni, hogy a migráció gazdasági előnyeit az Orbán-kormány is kihasználta. Amikor a kabinet szerint gond volt a magyar államadósság finanszírozásával, bevezette a letelepedési államkötvény programot. Ennek során pénzért cserébe adtak szabad és élethosszig tartó magyarországi tartózkodási (letelepedési) jogot az EU-n kívüli bevándorlóknak. A program 2013 és 2017 között futott, összesen 20 ezer külföldi kapott magyar papírokat.

De ugyanilyen pragmatikusan hozta meg az Orbán-kormány azt a jogszabályt, ami megkönnyítette a szerb és ukrán munkavállalók hazai foglalkoztatását. Erre a munkaerőhiány miatt volt szükség, miután több százezer magyar vándorolt ki.

Vagyis, ha pénzügyi és gazdasági nehézség akad Magyarországon, akkor a magát a bevándorlás elleni küzdelem élharcosának tekintő Orbán-kormány is kihasználja a migráció előnyeit.

Mivel a kormányzati honlapon nem találtam meg a dokumentum magyar fordítását, ezért a július 11-i véglegesnek szánt angol, de a biztonság kedvéért egy november 4-i – véglegesnek tekinthető – német nyelvű szöveget is átolvastam. A bürokratikus nyelven íródott dokumentum fordítástól függően 32-34 oldal. Megkerestem a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is a magyar fordítás miatt, és kérdéseket is feltettem a dokumentummal kapcsolatban.

A minisztérium azonban érthetetlen módon Szijjártó Péter tárcavezető egy korábbi, MTI-ben megjelent nyilatkozatát küldte át, amely nem tartalmazta a feltett kérdéseimre adott választ.^*Szijjártó Péter: az ENSZ globális migrációs csomagjának célja az illegális bevándorlás legalizálása
Az ENSZ globális migrációs csomagjának célja az illegális bevándorlás legalizálása, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, sérti a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter közölte: a kormány szerint a globális migrációs csomag szélsőségesen és elfogultan bevándorláspárti dokumentum, amely káros és veszélyes. Az ENSZ ugyanazt a hibát akarja elkövetni, mint az Európai Unió, amely a kötelező betelepítési kvótákra akarta alapozni saját migrációs politikáját. Az ENSZ csomagja azonban veszélyesebb, mivel globális kezdeményezés, így nagyobb a hatása a kontinentális politikánál, és az egész világra kockázatot jelent – tette hozzá a miniszter. A fő vitapont a csomaggal kapcsolatban, hogy kötelező vagy sem, mivel azonban a dokumentumban nyolcvan alkalommal szerepel a kötelezettség szó, így az az állítás, hogy csak ajánlásokat fogalmaz meg, hamis – jelentette ki Szijjártó Péter. Példaként elmondta, a dokumentum szerint az országoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy tájékoztatják a migránsokat a migrációs útvonalakról, és tájékoztató kampányokat indítanak azoknak, aki el akarják hagyni az otthonukat. Vállalniuk kell továbbá, hogy megkönnyítik a migránsok családegyesítését, nem vonják felelősségre az embercsempészekkel való együttműködés miatt a migránsokat, még akkor sem, ha határt sértenek, és ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtanak a migránsoknak, mint az adott ország polgárainak – sorolta Szijjártó Péter. Egy jogilag nem kötelező dokumentum nem írná elő nemzeti intézkedési tervek létrehozását, ez alapján a “napnál is világosabb”, hogy a globális migrációs csomag, ugyanúgy mint az eredetileg önkéntesnek induló betelepítési kvóta, hivatkozási ponttá, kötelezővé és a nemzetközi bíráskodás alapjává válik majd – mondta a miniszter. Közölte, ezért döntött úgy Magyarország, hogy már az elfogadási folyamatban sem vesz részt, ezzel is világossá téve, hogy a dokumentumot semmilyen formában és semmilyen mértékben sem tartja magára nézve kötelezőnek. Úgy fogalmazott, Európában is komoly törekvések vannak arra, hogy kevert társadalmak jöjjenek létre, és a nemzetek eltávolodjanak saját identitásuktól kulturálisan, örökségileg, vallásilag. Például mi szeretnénk a karácsonyt továbbra is karácsonynak nevezni, és úgy ünnepelni, ahogy eddig tettük – fogalmazott Szijjártó Péter. Nyolc ország döntött úgy, hogy nem támogatja a csomagot, amelyről – a helyzet jelenlegi állása szerint – az ENSZ-közgyűlésen még idén szavazhatnak, Magyarország pedig nemmel szavaz majd – mondta a miniszter. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva reagált Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter – Nikola Gruevszki volt miniszterelnök ügyében tett – nyilatkozatára, amely szerint Magyarországnak eddig nem volt gondja azzal, hogy bárkit is kiadjon Macedóniának, és soha nem kérdőjelezte meg a macedón igazságügy lépéseit. A miniszter azt mondta, Magyarország mindig tartózkodott más országok belső viszonyainak kommentálásától, kivéve, ha a magyar kisebbségek elleni intézkedésekről vagy Magyarország elleni támadásról volt szó. Így Magyarország nem kommentálta a macedón belpolitikai helyzetet sem, dacára annak, hogy lenne véleménye, és elvárja másoktól is, hogy ugyanígy tartsák tiszteletben a magyar döntéseket – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság legutóbbi, Macedóniáról szóló jelentésében hangot ad annak az aggodalmának, hogy az ott zajló igazságszolgáltatási és bírósági eljárások során a politikai befolyás veszélye fennáll. Az Európa Tanács pedig arról írt, hogy Macedóniában olyan börtönviszonyok vannak, amelyek között nem érvényesülnek az emberi jogok, az egészségügyi ellátás és egyéb napi betevőhöz való hozzáférés pénz kérdése, a körülmények pedig erőszakosak – mondta Szijjártó Péter. Kiemelte, a menekültstátusz megadásáról a döntést nem a kormány hozta, hanem az a hatóság, amelynek ez a dolga, és ezt a kormánytól függetlenül teszi. Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is támogatni fogja a macedónokat az euroatlanti integrációs folyamatában. Szijjártó Péter reagált Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos szerdai Twitter-üzenetére is, amelyben a biztos meglepőnek nevezte, hogy Magyarország támogatja Macedónia uniós tagfelvételét, ugyanakkor nem tartja biztonságos országnak. A miniszter erre azt mondta, Johannes Hahn jobban tenné, ha hallgatna a Nyugat-Balkán ügyében, ugyanis “botrányos” teljesítményt nyújtott biztosként. Az lett volna a feladata, hogy segítse felgyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációs folyamatát, ehhez képest talán 2025-ben kaphat reményt valamelyik ország a csatlakozásra – mondta. Ez az egyik leggyengébb teljesítmény az Európai Bizottságban, így az értetlenkedés helyett jobb lenne, ha a munkájára koncentrálna Johannes Hahn – jelentette ki Szijjártó Péter. Michael Roth, német Európa-ügyi államminiszter kijelentésére, amely szerint a menedékjog nem arra való, hogy “kormányfők osztogassák a büntetés-végrehajtás elől menekülő haverjaiknak”, úgy reagált: “nincs új a nap alatt”, nem volt olyan Magyarországgal kapcsolatos kérdés, amelyről neki ne lett volna “valamilyen fantasztikusan bölcs” véleménye, és most a szokott helyzet szerint elmondja a véleményét olyan ügyekről, amelyekről fogalma sincs. (MTI)

A migrációs csomag 23 pontból áll. A migráns alatt vendégmunkást, letelepedett vendégmunkást, azaz bevándorlót és gazdasági menekültet kell érteni. Magyarországról több százezren vándoroltak ki. Ők is migránsnak számítanak külföldön. De ugyanúgy bevándorlók vagy vendégmunkások a magyar gazdaságban dolgozó külföldiek is, akik egyre többen vannak a súlyos munkaerőhiány miatt.

A dokumentumot megszavazó országok az alábbi vállalásokat tették:

1. Megbízható statisztikai adatokat készítenek, és ezeket megosztják egymással. Itt arról van szó, hogy a csatlakozó államok a lehető legszélesebb információkat gyűjtik össze a munkaerőpiactól a költségvetés helyzetén át a különböző régiók jövedelmi viszonyaiig, demográfiai sajátosságaiig. Így alaposabban lehet a jelenlegi helyzetet elemezni és a jövőbeni migrációs folyamatokat előrevetíteni. Élni lehet a gazdasági előnyökkel kecsegtető folyamatokkal, és fel lehet készülni a negatív trendekre is.

2. Kezelik azokat az okokat, amelyek arra kényszerítik az embereket, hogy elhagyják az otthonukat. Ez a magyar kormány által is fontosnak gondolt pont; Orbán Viktor is azt mondta, hogy a migrációt kiváltó nehézségeket helyben kell megoldani.  Lényegében olyan gazdasági és szociális körülményeket kell teremteni, hogy az emberek ne kényszerüljenek elhagyni az otthonukat. A szöveg külön kitér a természeti katasztrófákra és a klímaváltozás negatív hatásaira is.

3. Aktuális információk publikálása a migráció teljes szakaszában. Ez egy nyílt adatbázis lenne, ahol a lakosok, országok és a migránsok is minden tudnivalót megtalálhatnának egy helyen. Az a cél, hogy mindenki számára kiszámíthatók legyenek a migrációval kapcsolatos fejlemények.

4. A bevándorló valós papírokkal rendelkezzen. Ez jogi védelmet ad az érkezőnek és megfelelő védelmet garantál a befogadó országnak, hiszen ha valósak a személyes adatok (születési hely, házassági anyakönyvi kivonat stb.), akkor megkönnyítik a helyi hatóságok dolgát. Ez a pont éppen az illegális migráció visszaszorítását szolgálja, ami szintén a magyar kormány egyik legfontosabb célja.

5. A jogszerű migráció lehetővé tétele. A biztonságos migráció érdekében arra van szükség, hogy pontos demográfiai és munkaerőpiaci ismereteik legyenek a kibocsátó és a fogadó országról. Az aláíró országok vállalják, hogy megkönnyítik a tisztességes munkavégzés lehetőségét, garantálják a nyugodt családi élethez való jogot, és a bevándorlók számára oktatást biztosítanak.

6. A munkavállalók számára tisztességes helyzetek teremtése. Megvédik a bevándorlókat, vendégmunkásokat a kizsákmányolástól. Tisztességes munkát garantálnak, sem a női-férfi, sem a származás tekintetében nem diszkriminálják a bevándorlókat a munkahelyeken.

7. A bizonytalan helyzetek kezelése és csökkentése. Ebben a pontban a migránsokat védik, vagyis ha úgy döntenek, hogy elhagyják hazájukat, akkor a nemzetközi jog szerinti bánásmódban részesülnek. A gyermekek és a nők esetében még jobban igyekeznek a korábbi nemzetközi sztenderdeket alkalmazni.

8. Az emberi élet védelme és szorosabb nemzetközi együttműködés az eltűntekkel kapcsolatban. Sokan halnak meg és tűnnek el, miután elhagyják hazájukat. Ez a fejezet arról rendelkezik, hogyan javítsanak ezen a helyzeten. Ha valaki meghal, igyekeznek a családnak visszajuttatni a holttestet, eltűnés esetén pedig mentőexpedíciót indítanak a nemzetközi joggal összhangban.

9. Embercsempészet elleni határokon átnyúló küzdelem erősítése. Közös erőfeszítéseket tesznek az embercsempészet ellen. A migránsok áldozatnak tekintendők, őket felmentik a jogi felelősség alól.

10. Az emberkereskedelem megelőzése és megszüntetése. Hatékony hatósági együttműködés az emberkereskedelem megelőzése, leküzdése és felszámolása érdekében. Vállalják azt is, hogy segítenek az emberkereskedelem áldozatává váló migránsokon.

11. Integrált, biztonságos és összehangolt határigazgatás. Szorosabb együttműködés a határőrizetben az illegális migráció megfékezésére. Megerősítik a nemzeti szuverenitást a határőrizetben, akárcsak a bevándorlók emberi méltósághoz fűződő jogait.

12. A megfelelő ellenőrzés érdekében erősíteni kell a migrációs eljárások jogbiztonságát és kiszámíthatóságát. Hatékony együttműködés a bevándorlók egyéni értékelésére és a megfelelő áthelyezési eljárások kialakítására.

13. A bevándorlók őrizetbe vétele, alternatívák keresése. Ebben a pontban szabályozzák a bevándorlókkal kapcsolatos kényszerintézkedéseket. Közös elv, hogy megfelelően képzett szakemberek végezzék a munkát, keressék a megfelelő alternatívákat, és csak végső esetben kerüljön sor a migránsok őrizetbe vételére.

14. A konzuli védelem és segítségnyújtás javítása. A megállapodáshoz csatlakozó országok állampolgárainak olyan helyeken is védelmet és segítséget nyújtanak, ahol nincsen az adott országnak konzulátusa. A migráció miatt érintett tagállamok számára egy hatékony konzuli rendszert építenek ki, amely hatékonyan tud a helyi hatóságokkal együttműködni.

15. A migránsok alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása. Ebben a pontban a diszkrimináció ellen foglaltak állást a megállapodáshoz csatlakozó országok. Jogi és egészségügyi szolgáltatások biztosítása, különösen a gyermekek és nők jogainak védelmében.

16. A bevándorlók beilleszkedésének javítása. Azt szeretnék elérni, hogy a bevándorlók a társadalom aktív és hasznos tagjaivá váljanak. El akarják kerülni a polarizációt, vagyis azt, hogy egy adott társadalomban a szegények még szegényebbek legyenek. A migráció egyik negatív hatása, hogy a bevándorlók nagyon gyakran a társadalom alsó, tehát szegényebb rétegének nagyságát növelik.

17. A diszkrimináció csökkentése, illetve nyílt és tényeken alapuló párbeszéd a bevándorlás okozta nehézségekről. Elítélik a rasszizmust, a faji megkülönböztetést, az erőszakot, az idegengyűlöletet. Emellett a szólásszabadság mellet is kiállnak, hogy szabad vita indulhasson el a migrációval kapcsolatos kérdésekről.

18. Befektetés az oktatásba és a továbbképzésbe, valamint a készségek és kompetenciák kölcsönös elismerésének elősegítése. Olyan innovatív megoldásokat keresnek, amelyek megkönnyítik a bevándorlók helyzetét a munkaerőpiacon. Olyan képzéseket indítanak, amelyekkel meg tudnak felelni a befogadó országban jellemző – visszatérésük esetén az otthoni – munkaerőpiaci kihívásoknak.

19. Olyan feltételek megteremtése, amelyek mellett a bevándorlók minden országban hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez. Ebben a pontban a migráció gazdasági előnyeivel kapcsolatban megemlítik, hogy nemcsak a fogadó, hanem a származási országban is hozzájárul a fenntartható fejlődéséhez.

20. A gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb pénzátutalások megteremtése. A bevándorlók jelentős összegeket küldenek haza a családjuknak. Sok országban ezért rengeteget levonnak tőlük, ezt akarják csökkenteni, illetve a folyamatot egyszerűbbé tenni.

21. A biztonságos és méltóságteljes visszatérés, újrakezdés, valamint az újbóli beilleszkedés lehetőségének megteremtése. Megteremtik azt a keretrendszert, amelynek segítségével a bevándorlók hazatérését könnyítik meg, hogy ott újra be tudjanak illeszkedni, és ne érje őket hátrány a származásuk és nemük miatt, illetve a gyermeket külön védik.

22. A társadalombiztosítási jogosultságokkal kapcsolatos megállapodások. Legyen arra rendszer, hogy kinek, mikortól és milyen jellegű szociális juttatás jár egy adott országban. Azt is szabályozni akarják, hogy mi történik ezekkel a jogosultságokkal, ha egy bevándorló haza- vagy egy másik országba költözik.

23. Megerősítik a migrációval kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Ebben azt deklarálják, hogy minden ország egyszerre kibocsátó és célország is. Emiatt szorosabbra fűzik a kapcsolataikat a legális migráció megkönnyítése érdekében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat bevándorlás letelepedési kötvény migráció Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában