Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Közélet

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.

Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.

A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.

A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.

Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.

Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.

Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.

Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.

Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.

A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.

 

Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.

 

A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.

Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert

annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.

Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.

Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom.

Közélet európai bizottság kormány uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. október 19. 07:29 Közélet

Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei

Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.

Fabók Bálint
2019. október 18. 13:21 Élet, Közélet

Elsőként Hódmezővásárhelyen lesz ingyenes a tömegközlekedés Magyarországon

Márki-Zay Péter egy Facebook-komment hatására tenné ingyenessé a szinte mindig üres buszok használatát, mivel a jegybevételek a költségek tizedét sem érik el.

Kasnyik Márton
2019. október 17. 17:05 Közélet

Nem a gazdaságról szól a magyar külpolitika türk-kipcsak fordulata

A gazdasági kapcsolataink nem túl erősek, de a politikai berendezkedésünk egyre hasonlóbb, mint a közép-ázsiai országoké.

Fontos

Avatar
2019. október 19. 15:02 Tech

A kínaiak megvették a játékvilágot, és egyre jobban éreztetik hatalmukat

Kína csápjai most már a World of Warcraft Azerothjáig vagy a League of Legends Runeterra nevű világáig is elérnek.

Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Félmillió keleti kamionsofőr jár rendszeresen dolgozni arra a területre, ahol az áruk döntő többségét fuvarozni kell, őket szeretnék lenyelni a nyugat-európai munkaadók.

Stubnya Bence
2019. október 17. 16:30 Vállalat

Trükkösen oldotta meg a versenyhivatal az Emag és az Edigital összeolvadásának feladványát

Jóváhagyták az összeolvadást, és kihozták, hogy nincs külön online kiskerpiac. De ha lenne, az se lett volna baj a versenyhivatal szerint.