Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Közélet

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.

Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.

A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.

A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.

Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.

Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.

Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.

Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.

Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.

A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.

 

Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.

 

A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.

Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert

annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.

Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.

Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom.

Közélet európai bizottság kormány uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2021. január 27. 09:39 Közélet, Vállalat

Négymilliárd forintért rendez 2023-ban MotoGP-futamot Magyarország

A nemzetközi gyakorlatban megszokott összegnek megfelelő jogdíjat kér a magyar versenyszervezőtől is a spanyol jogtulajdonos.

Bucsky Péter
2021. január 26. 06:34 Adat, Közélet

Visszaesett a bevándorlás Magyarországra a koronavírus-járvány miatt

Az új munkavállalási engedélyek száma 8 százalékkal csökkent, de a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Az itt tanuló diákok száma viszont közel ötödével eshetett.

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. január 26. 13:24 Vállalat

Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul

Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan.

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.