Az Európai Bizottságnál arra számítanak, hogy két hónapon belül meg tud egyezni velük a magyar kormány az uniós pénzek ügyében, értesültünk. Az EB szerint ugyanis a magyar fél van lépéskényszerben, miután a brüsszeli bizottság gyakorlatilag felfüggesztette három magyar operatív program kifizetéseit.
Konkrétan az történt, hogy az EB egy figyelmeztető levelet (warnings letter) küldött idén a magyar kormánynak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem fogad be számlákat, és ez most már elég nehéz helyzetbe hozza a magyar kormányt, hiszen megegyezés nélkül elszállhat a költségvetési hiány.
A brüsszeli szigor áldozatául esett a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP), a környezeti és energiahatékonysági (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési operatív program (TOP). Az Európai Bizottságtól úgy tudjuk, hogy hivatalosan nem függesztették fel a programokat. A bizottság arról döntött, hogy addig nem fogadnak be számlákat, amíg a kormány nem reagál a testület észrevételeire.
A bizottság rendszerszintű szabálytalanságokat fedezett fel a magyar pályázati rendszerben. Szúrópróbaszerűen ellenőrzött és azt tapasztalta, hogy alig van szabályosan megvalósított pályázat. A túl sok korrupció- vagy visszaélés-gyanús ügy miatt magyarázatot vár és a pályázati rendszer kijavítását kérte a kormánytól.
Pénz már egy ideje nem érkezik az Európai Uniótól, az uniós támogatásokat emiatt a kormány a költségvetés terhére, lényegében állami forrásból előfinanszírozta az elmúlt időszakban. Csak idén már eddig több mint 1200 milliárd forintnyit. Ez meg is látszik a költségvetésen: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett.
Az EU-s szabályok szerint ha egy tagállam előfinanszírozza az uniós támogatásokat, akkor az erre a célra költött összegek nem számítanak bele az ESA szerinti éves hiányba. Ezt úgy kell érteni, hogy a tagállam megküldte a számlákat Brüsszelbe, de a bizottság még nem fizetett.
Azzal, hogy a bizottság felfüggesztette a három operatív programot, olyan helyzet állt elő, hogy Magyarország nem is küldhet ki több számlát.
Emiatt az az összeg, amit a kormány az uniós pályázatok előfinanszírozására költött idén a felfüggesztést követően (már ha nem lesz fordulat), bele fog számítani a hiányba. És ehhez jön még a támogatás önrészének kifizetése, amely alapszabályként – tehát a felfüggesztéstől függetlenül – beleszámít az ESA szerinti hiánycélba. Magyarul ha nem siker megállapodni, akkor Magyarország könnyen átlépheti a korábban vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
Brüsszelben ezért veszik biztosra, hogy még idén, december elejéig megszületik majd a megállapodás a magyar kormánnyal, mivel a kabinet kényszerpályára került az üres kassza miatt.
Nem hiába bocsátott ki az állam szeptember végén egymilliárd forint értékben euró alapú kötvényt. Pedig a Magyar Nemzeti Bank szakértői előtte egy hónappal, augusztusban megjelent elemzésükben még azt írták, hogy nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra, mert a „lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a forint kötvénypiac megterhelése nélkül a jövőben is fedezetet nyújthat a magas finanszírozási igényre”.
A jegybank elemzése szerint a kormány elképesztő összegeket költött a költségvetésből arra, hogy előfinanszírozza az uniós pályázatokat. Csak az elmúlt két évben (2016-2017-ben) háromezer milliárd forintot, mert késve érkeznek az uniós pénzek. A jegybank elemzése szerint az első félév 1400 milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányának az a legfőbb oka, hogy a kormány 1100 milliárd forintnyi előlegfizetésével szemben az EU csak 170 milliárdot utalt.
Az Európai Bizottság eleve a projektek megvalósulásának üteme alapján küld pénzt. Magyarország pedig elképesztő gyorsasággal osztja el a pénzt. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a 2020-ig járó uniós támogatásoknak már a 110 százalékáról eldöntötte, hogy mire fog menni, de Brüsszel csak 18 százaléknyit utalt.
A magyar kormány azért is igyekszik minél gyorsabban lehívni az uniós pénzeket, mert anélkül sokkal kisebb lenne a gazdasági növekedés. A többi, volt szocialista ország eközben sokkal lassabb ütemben valósítja meg fejlesztési terveit. Úgy tűnik ott nem csak a pillanatnyi gazdasági növekedés számít. Mivel Brüsszelből alig utalnak, a magyar kormány állami forrásból előlegezi meg a beruházások egy részét, amelyet majd később leszámláz az Európai Bizottságnak. Részben emiatt utal kevesebbet Brüsszel.
Gyakorlati jelentősége valójában nincs sok a bizottság döntésének, mert
annyira perverz az uniós támogatási rendszer, hogy lehetetlen pénzt bukni.
Legfeljebb annyi történhet, hogy a kormány utólag nem finanszíroztatja meg az unióval a korrupciógyanús beruházást. A költségeit ilyenkor a magyar államnak kell viselnie. Viszont az arra szánt uniós pénz felszabadul és el lehet költeni más beruházásra. Emiatt írt ki pályázatokat a kormány az uniós támogatási összeg 110 százalékára. Ha azonban a kormány a korrupciógyanús beruházást továbbra is uniós támogatás terhére akarja elszámolni, akkor vissza kell szereznie a pénzt a kivitelezőtől, tehát feljelentést kellene tennie.
Értesülésünk szerint a bizottság két szimbolikus ügyben várja a kormány válaszát: Elios és a négyes metró ügyében. Előbbi A Fideszhez köthető, míg utóbbi a szocialista-szabaddemokrata kormányok ismert korrupciós ügye. A települések lámpakorszerűsítési pályázatai lényegében az Elios Zrt.-re voltak kiírva. Ezt a céget sikerei idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István vezette és egyben birtokolta, mielőtt három milliárd forintért eladta volna részesedését egy kormányközeli építőipari csoportnak. A kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kiveszi az uniós támogatási körből a projekteket, vagy feljelentést tesznek az Elios Zrt. ellen. Hasonló a helyzet a négyes metró esetében is, tehát vagy elveszítjük az uniós pénzt, vagy feljelentést tesznek olyan, a beruházásban részt vevő multik ellen is, mint a Siemens vagy az Alstom.
Közélet
A lerontott 2025-ös várakozásokra alapozva beterjesztik a 2026-os költségvetést
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Egyre többen látják úgy, hogy már a 2 százalékot sem éri el idén a magyar gazdasági növekedés
Elmaradt az év elejére beharangozott fordulat, ráadásul a kereskedelmi háború és a választások előtti költségvetési kiköltekezés is kockázatot jelent.
Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Fontos
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
