Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Közélet, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Elképesztő összegek érkeztek Magyarországra az Európai Uniótól. Hazánk két ciklusban összesen 51 milliárd eurót*2007-2013 között 25 milliárd eurót kaptunk, míg 2014-2020 között 26 milliárd euró érkezik az Európai Uniótól. kapott, illetve kap az EU-tól. Magyarország az EU második legnagyobb haszonélvezőjének számít a lakosságszám arányában.

 

A pénzeket azonban nem sikerült hatékonyan felhasználni – derült ki az európai uniós támogatások hasznosságáról, gazdasági életképességéről szóló tegnapi konferencián, amit a Transparency International Magyarország, a holland nagykövetség és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF rendezett.

Amit tudni lehet, hogy az uniós pénzeső tovább mélyítette a hazai korrupciót. Martin József Péter, a Transparency International vezetője szerint a legóvatosabb becslések szerint is 25 százalékos volt az uniós közbeszerzések túlárazása.

Voltak azonban olyan projektek, amelyeket 300-400 százalékkal áraztak túl a normál piaci árhoz képest.

Az EU-átlagot meghaladó mértékben fordul elő Magyarországon az, hogy egyetlen pályázó vesz részt a közbeszerzésen. Emellett a hirdetmény nélküli beszerzésekben is az uniós átlag felett teljesítünk. Igazi magyar hungarikum a három-négy ajánlatos látszatverseny – hivatalos nevén keretközbeszerzés – amikor előre kiválasztanak cégeket, és ők „versenyeznek” a későbbiek folyamán egymás között az éppen aktuális munkákért.

Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a pályázatokon nem a legjobb, legversenyképesebb cégek nyernek, hanem a politika által támogatottnak titulált vállalkozói körök.

Ennek egyik legszembetűnőbb példája Mészáros Lőrinc, aki a mesés gazdagodását 80 százalékban uniós pénzeknek köszönheti.

Azzal, hogy a kormány kiiktatta a versenyt az állami és uniós közbeszerzések piacáról, hatékonytalanná tette a forrásfelhasználást. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Corvinus Egyetem tanára is arra hívta fel a figyelmet, hogy valami nem stimmel az uniós pénzek felhasználásával. Szerinte eleve a kiválasztással is gondok vannak.

Mivel a kormány a gyors pénzlehívásban érdekelt, ezért nem feltétlenül a legjobb beruházási ötlet kap támogatást. Azt lehet látni, hogy az uniós pályázatok egyik feltétele – az új állások létrehozása – teljesül, de nem nő a vállalkozás termelékenysége. Pedig hosszú távon ez kellene ahhoz, hogy fenntartható módon nőjön az életszínvonal idehaza.

A kormány csak a kereslet generálására koncentrál, és nem érdeki a kínálati oldal. Ez azt jelenti, hogy minél gyorsabban akarja elkölteni a pénzt, de az már nem érdekli, mi valósul meg belőle, hatékonyan használják-e fel a pénzt.

OLAF-tapasztalatok

A konferencián részt vett Maria Ntziouni-Doumas, az OLAF igazgatójának tanácsadója is. Elvileg az OLAF ellenőrzi, hogy a tagállamok jogszabályszerűen használják fel az uniós támogatásokat. Tavaly az egész EU-ban az OLAF 197 vizsgálatot zárt le, ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró visszafizettetésére tett javaslatot, és 309 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára.

Magyarország Románia után a második helyen végzett, és csak egy üggyel maradt el keleti szomszédunktól. Mivel azonban Románia több forrásra jogosult, arányaiban hazánkban csalnak a legtöbbet az uniós pénzekkel. Maria Ntziouni-Doumas szerint a tavalyi adatok azt mutatják, hogy sok dolga volt az OLAF-nak Magyarországon, és az ellenőrzések kétharmadában találtak is visszaélésre utaló jeleket.

Az OLAF hiába tárja fel a csalásokat, nem tehet semmit ellenük azon kívül, hogy a támogatás megvonását javasolja az Európai Bizottságnak. A tagállamok hatóságainak figyelmét hívhatja fel, de az utóbbiak döntik el, hogy nyomozást indítanak-e a visszaélések miatt vagy sem. A magyar ügyészség nem arról híres, hogy ilyen ügyekben nyomozást rendeljen el, vagy ha mégis, akkor ennek komolyabb következménye legyen. A szakember reményét fejezte ki, hogy Magyarország is csatlakozni fog előbb-utóbb az európai ügyészséghez, amit eddig 22 ország már megtett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk500 milliárdot is bukhat Magyarország az ellenőrizetlenül hagyott uniós programok miattAnnál is súlyosabb a helyzet, mint ami korábban kiszivárgott. A kormány azt tervezi kommunikálni, hogy a bevándorláspártiak bosszújáról van szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdos szabálytalanságok, amelyeket a kormányzat szerint is nehéz lesz kimagyarázniA kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót.

Közélet Pénz korrupció OLAF Transparency International uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.