Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.

A Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint Magyarország nem bukott a letelepedési kötvényprogramon, hanem ellenkezőleg, nyert rajta. Az abszolút nyereség az ÁKK szerint 3 milliárd forint volt. Óriási a különbség a mínusz 21 milliárd és a plusz 3 milliárd forintos végeredmény között.

Mégis hogyan lehet az, hogy két ennyire eltérő eredmény jön ki ugyanabban a témában?

A rövid válasz az, hogy a kormány az almát hasonlította a körtéhez: előbbi a Letelepedési Magyar Államkötvény (LMÁK), utóbbi pedig a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP).

A két teljesen más tulajdonságokkal felruházott állampapír egy dologban hasonlít egymásra: mindkettőt euróban bocsátották ki. Ezenkívül semmilyen hasonlóság nincs a két kötvény között, emiatt nem is lehet összehasonlítani egymással.

1. Az PEMÁP futamideje három év, az LMÁK-é öt év.
2. A PEMÁP-ot csak a belföldi és külföldi magánszemélyek vásárolhatják meg, intézményi befektetők nem. Az LMÁK-ot csak a kötvényjegyzésre engedélyt kapott vállalkozások jegyezhették le.
3. A PEMÁP utáni kamatbevétel adóköteles, kamatjövedelem után az adó mértéke jelenleg 15 százalék, az LMÁK utáni kamatbevétel nem adóköteles.
4. A PEMÁP-ot arra találták ki, hogy ösztönözze a magyar lakosság állampapír-vásárlását. Emiatt 1 százalékpontos kamatfelárat ad az állam az eurózóna inflációja felett, vagyis mesterségesen nagyobb a kamat. A kormány célja az volt, hogy a magyar államadósság egyre nagyobb hányada legyen belföldi szereplők kezében. Ezáltal – bár nem olcsóbb a finanszírozás – biztonságosabb az adósság szerkezete, mert a lakossági szereplők válság esetén nem adják el hirtelen és tömegével az állampapírokat.
5. Az LMÁK-ot azért vásárolták meg a többségében offshore-nak tekinthető közvetítő cégeken keresztül a külföldiek, hogy letelepedési engedélyt kapjanak a magyar államtól. Nem érdekelte őket a kamat, nem is érdekelhette, mert a kamatot a közvetítő cégek kapták, hiszen ők voltak a kötvény tulajdonosai.

Emellett van két nagyon fontos dokumentum. A vonatkozó jogszabály szerint az LMÁK hozama másfél százalékponttal alacsonyabb, mint az 5 éves magyar eurókötvény másodpiaci hozama, de minimum két százalék.

Ezt pontosítja a nemzetgazdasági miniszter 2013-as rendelete, amely szerint másodpiaci hozamnak a Bloomberg Finance L.P. által működtetett információs rendszer, a Bloomberg Generic Price oldalán megjelenő eladási hozamokat kell tekinteni.

A G7 is a Bloomberg adatait használta, amikor kiszámoltuk a 21 milliárd forintos veszteséget.

Az ÁKK nem tudni, mi alapján számolt, egyáltalán mi alapján hasonlította össze a prémium magyar állampapírt a letelepedési kötvénnyel.

A munka színvonalát jelzi a kormány.hu oldalon található hír címe is: „Soros György veszített a magyar kötvényprogramon – ez a Transparency kritikájának valódi oka”

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz Államadósság Kezelő Központ bloomberg letelepedési kötvény Olvasson tovább a kategóriában