A korábbinál jelzettnél is gyorsabban, éves összevetésben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben. Ilyen gyors éves növekedést 2005 óta nem látott az ország. Negyedéves alapon is csak alig észrevehető mértékben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme, az első negyedéves 1,2 százalékról 1,0 százalékra – ez ugyan lassabb 2016 utolsó negyedéve óta az összes adatnál, de nagyságrendileg nem visszaesés.
Mi hajtja ennyire a magyar gazdaságot? A legtöbbet a belső keresletre érzékeny szolgáltatások adták az éves GDP-növekedéshez, de az építőipar is az utóbbi években megszokott mérték feletti bővül. A felhasználási oldalon erős maradt a fogyasztás, de éppen az utóbbi negyedévben a beruházások is növekedtek, feltehetően az uniós források költésvetési előfinanszírozása miatt.
Továbbra is kegyelmi helyzetben van az ország: miközben nőnek a bérek és érkeznek be az uniós források, a vállalati eladósodottság még mindig alacsony, addig a külkereskedelmi egyenleg is vastagon pozitív maradt, mivel az import nem élénkült annyira. Ezért a növekedést valójában túlfűtöttnek vagy fenntarthatatlannak sem lehet nevezni.
A magyar gazdasági termelésének szerkezete, ahogyan az a GDP-adatokból kirajzolódik, nem változott sokat az utóbbi években.
Az utóbbi években legfeljebb a feldolgozó- és az építőipar, illetve az állam súlyának néhány százalékpontos növekedése, illetve a pénzügyi és informatikai ágazatok jelentőségének hasonló mértékű visszaszorulása lehet feltűnő.
