Miután a Gazdasági Versenyhivatal július 24-én jóváhagyta a tranzakciót, Nyerges Zsolthoz került Simicska Lajos jóformán minden üzleti érdekeltsége. (A vételárat nem árulták el.) A következmények a médiában voltak a leglátványosabbak, augusztus 1-jén pár óra alatt kormánypártivá alakították az utóbbi három évben ellenzéki hangvételű Hír TV-t, két nappal később pedig beszántották a Heti Választ.

Az agráriumban nem voltak ilyen drámai fejlemények, július 25-én a Simicska agrárérdekeltségeinek zömét összefogó Mezort Zrt. elnöki posztján Nyerges váltotta Vida Ildikót, Simicska pedig távozott a cég felügyelőbizottságából. Ez a tulajdonosváltás azt is jelenti, hogy az eddig Simicska-Nyerges-birodalomként emlegetett méretes agrárcsoport egésze Nyerges Zsolté lett. Simicska kizárólag a nem túl jelentős Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t tartotta meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzt az egy céget nem adja Simicska LajosA juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen cég, amelyet nem adott el Simicska Lajos Nyerges Zsoltnak.

Ez átrajzolja az erőviszonyokat az agráriumban, ahol Nyerges a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosaként eddig is jelentős szereplőnek számított, a Mezort átvételével azonban előrelépett a rangsorban.

De mit is lehet rangsorolni? Bár a hasonló listák készítői időnként földbirtokosokról írnak, ez megtévesztő. A törvények szerint idehaza egy magánszemély legfeljebb 300 hektár termőföldet birtokolhat, cégek (jogi személyek) pedig semennyit, csak bérelhetnek. Így azt lehet sorba állítani, hogy egy-egy üzletember érdekeltségei mekkora bérelt területen gazdálkodnak.

Az ilyen értelemben vett birtoknagyságra éveken keresztül úgy volt a legegyszerűbb következtetni, hogy az egy agrárvállalati csoportnak egy évben folyósított uniós területalapú támogatások összegét elosztották az egy hektárra jutó összeggel. Így becsülte meg például a K-Monitor a Csányi Sándor, valamint a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek birtoknagyságát.

2015-től azonban új uniós támogatáselosztási rendszer lépett életbe, a több mint 1200 hektárt használó társaságok a küszöb fölött már nem kapnak területalapú támogatást. Sok egyéb módosítás is történt, és ezek összességében használhatatlanná tették a korábbi módszertant. Bár az úgynevezett zöldítési támogatás alapján is készült becslés, de az ilyesmi torz eredményekhez vezet. Mi most céges honlapok, vállalati beszámolók és – ahol nem állt rendelkezésre más – sajtóhírek alapján gyűjtöttük össze a legnagyobb területeken gazdálkodó csoportokat.

1. Csányi Sándor

Az OTP-vezér saját agrárérdekeltségeinek döntő részét felölelő Bonafarm-csoport adta meg a G7-nek, hogy a hozzá tartozó mezőgazdasági vállalkozások összesen 35 ezer hektár bérelt területen gazdálkodnak. (Ez 350 négyzetkilométer, Budapest területének kétharmada; az országban 5,35 millió hektáron folyik mezőgazdasági termelés.) Csányinak vannak ugyan olyan agrárérdekeltségei is, amelyek nincsenek betagozódva a Bonafarmba, de ezek a termőföld szempontjából nem jelentősek. Ilyen a mohácsi vágóhíd és a frissen megvásárolt Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. A gazdálkodói integrációt működtető KITE Zrt. sem használ sok területet, azt is külső tulajdonosokkal közösen.

A 35 ezer hektár meghatározó része három cégből jön össze. A régóta a csoportba tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt. 14 748, a Dalmandi Zrt. 10 667 hektár állami területet bérel. Valószínűleg még jó sokáig, mert az előbbi bérleti szerződése 2051-ig, az utóbbié 2029-ig tart. Az eltérés magyarázata, hogy a bólyi annak a 12 állami gazdaságnak az egyike volt, amelyet még az első Orbán-kormány privatizált. Formailag a menedzsmentnek, jó részük azonban nem sokkal később nagybefektetőknél kötött ki, ezért aztán ez a magánosítás kiérdemelte a piszkos 12 elnevezést. (Nyerges Zsolt mellesleg ügyvédként több cég privatizációjában is közreműködött.) A 2001-ben eladott cégek 50 évre megkapták az állami földeket tartós bérletbe.

A Medgyessy-kormány sem akart lemaradni, kilenc állami gazdaságon adott túl, azzal a különbséggel, hogy a szerződések csak 25 éves bérleti jogot garantáltak. A dalmandi ebben a körben került magánkézbe. Bóly és Dalmand abból a szempontból különleges, hogy a harmadik Orbán-kormány mintagazdasággá nyilvánította, így ezeket az állami földeket nem hirdették meg a földárverések során.

A harmadik nagy Bonafarm-gazdaságra, a pápai Agroproduktra nem vonatkozik ez a mentesség. Ez viszonylag friss szerzemény, tavaly vette meg a Bonafarm a társaságot 2001-ben privatizáló Mádl Istvántól. Ahogy a dátumból sejthető, földjeit 2051-ig használhatja, de az árverések ezek egy részét már nem kerülték el. Igaz, az új tulajdonosok egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy emelhetik a földbérleti díjakat.

Az Agroproduktról a Bonafarm oldala azt írja, hogy közel 8000 hektáron folytat növénytermesztést. A Csányi Pincészetre a csoport oldala 375 hektárt ad meg. Korábban a Bonafarmot irányító Csányi Attila – Csányi Sándor fia – a Portfoliónak azt nyilatkozta, hogy a bólyi és a dalmandi gazdaság 27 ezer hektáron gazdálkodik (az állam mellett környékbeli magánszemélyektől is bérelhet területeket). Némi kerekítéssel így jön tehát ki a 35 ezer hektár Csányiéknál.

2. Nyerges Zsolt

A DPMG a 2017-es beszámoló kiegészítő mellékletében pontosan megadta az általa használt terület nagyságát: 10 736 hektár. A társaság a 2001-es körben került magánkézbe, azaz 2051-ig használhatja a területeit.

A korábban Simicska Lajoshoz tartozó cégek hálózata ugyan viszonylag összetett, de a holdingvállalat, a Mezort Zrt. közölt konszolidált adatot. Mint a kiegészítő mellékletben írják, a leányvállalatok közül a Sárvári Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. többségében hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkozik, közel 17 500 hektáron folytat növénytermesztést. Nyerges Zsolt tehát együttesen mintegy 28 200 hektár fölött diszponálhat. Nem mellesleg mindhárom nevezett cég 2001-ben privatizált állami gazdaság, 2051-ig szóló földhasználati jogokkal.

3. Mészáros Lőrinc és családja

Nehezebb átlátni az utóbbi pár évben az agráriumban is szédületes sebességgel terjeszkedő Mészáros Lőrinc birodalmát. Őt és családját már magánszemély földbirtokosként is számon kell tartani, az Átlátszó gyűjtése szerint a tágabb família 1550 hektár földet vásárolt össze az árveréseken.

Legrégebbi mezőgazdasági cége, a Búzakalász 66 Kft. 1200 hektár állami tulajdonban lévő földet bérel, igaz, egy másik cikk arról tudósít, hogy a vállalkozás 1030 hektáron gazdálkodik. (Az utóbbi cikket már csak azért a képért is érdemes megnézni, amelyen Mészáros Beatrix és testvére, ifjabb Mészáros Lőrinc egy kukoricaföldön állva szemléli a határt, háttérben egy traktorral.) Ráadásul elképzelhető, hogy ezek a földek csak korábban voltak állami tulajdonban, most már a korábban említett 1550 privatizált hektár foglalja őket magában.

A Búzakalász 66 honlapja még készül, az Aranykorona Zrt. esetében viszont megtudhatjuk róla, hogy a cég 1560 hektáron gazdálkodik. További közel 4000 hektárra akkor tett szert Mészáros Lőrinc és felesége, amikor a Zsámbéki-medencébe az előző évtizedben közép-európai Szilícium-völgyet álmodó Kenyeres Sándortól megvásárolták egyebek mellett az Agrosystem Zrt.-t. Ez nem más, mint a 2001-ben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság utódja. Bár közben a 3960 hektár állami föld egy része magánkézbe került – részben Mészárosék vették meg –, de ettől még 2051-ig használhatja a cég.

Két Békés megyei agrárvállalkozás a bedőlt Buda-Cash pénzügyi csoport hagyatékából került Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé. A termőföld szempontjából a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. a jelentősebb, amely a piszkos 12 körben került magánkézbe, azaz területhasználati joga 2051-ig szól. Saját honlapján azt írja, hogy a saját, bérelt és integrált területekkel együtt több mint 3000 hektáron gazdálkodik. Az integrált területeket (amelyen másvalaki gazdálkodik, de a Hidashát látja el a szükséges anyagokkal és/vagy a művelést végzi gépeivel) ugyan nem vesszük figyelembe az összeállításnál, de korábbi információk alapján úgy tűnik, hogy enélkül is számolhatunk 3000 hektárral.

A másik békési agrárcég, a Csabatáj Zrt. a tőzsdén jegyzett Opus portfóliójának részeként került Mészárosék többségi tulajdonába. A tojástermelésben is erős Csabatáj honlapja szerint 930 hektáron gazdálkodik.

A balatoni borrégióban működő Canter Borházhoz 110 hektár, a tokaji borvidéken lévő Dereszlához 30 tartozik. A legutóbb megszerzett mezőgazdasági cégnél, a Kunhalom Agráriánál körülbelül 1500 hektárral érdemes számolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédültMészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.

Összességében, ha jelentősebb átfedést feltételezünk a család által magánszemélyként birtokolt és a Búzakalász 66 Kft. által használt területek között, akkor körülbelül 13 ezer hektár sorolható Mészárosék érdekeltségébe.

Ez egyelőre a harmadik helyre elég, de ha valóra válna az a forgatókönyv, miszerint Simicska Lajos korábbi érdekeltségei Nyerges Zsolttól Mészáros Lőrinchez kerülnek, akkor helyet cserél a második és harmadik helyezett. Ha pedig esetleg a DPMG is átkerülne Mészároshoz, akkor Csányi Sándort is leelőzné.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Nyerges lesz a Simicska-cégek végállomásaInformációink szerint átmeneti időre kerülhet csak Nyerges Zsolt nevére a teljes Simicska-birodalom. Még mindig tízmilliárdokat ér a csoport, amiből 60 milliárdot szedtek ki 2010 óta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat állami gazdaság Csányi Sándor Mészáros Lőrinc nyerges zsolt piszkos 12 simicska lajos termőföld Olvasson tovább a kategóriában