Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.

Ez az első ismert értékes ingatlan, amelyhez az állam egy tavaly decemberben hozott kormányrendeletnek köszönhetően jutott hozzá. A jogszabály értelmében a világörökségi helyszíneken lévő ingatlanokra elővásárlási joga van az államnak. Ha valaki el szeretné adni az ingatlant, akkor értesítenie kell az államot, amelynek nyolc napja van arra, hogy eldöntse, megveszi-e az épületet vagy sem.

Az ügy előzménye, hogy a csődbe ment magyar légitársaság székházát egy amerikai befektetési alap is meg akarta venni. A Starwood Capital Group a Sof-11 MB Propco Kft. nevű projektcégén keresztül kívánt az ingatlanhoz jutni. A volt Malév-székház adásvételével kapcsolatos bejegyzés tavaly december 14-én került fel a tulajdoni lapra. Ezt a számítást húzta keresztül a kormányrendelet, amely december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és már másnap felkerült az ingatlan tulajdoni lapjára az állam elővásárlási jogosultsága.

Birtokunkba került egy január 18-án kelt levél is, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte az eladó, az Atrium Estate Kft. jogi képviselőjének, hogy az állam élni kíván elővásárlási jogával, és az eredeti vevővel kialkudott áron megveszi az ingatlant. Az épületet az amerikai befektető 8,2 millió euróért, azaz 2,6 milliárd forintért vásárolta volna meg.

Nagy kérdés, hogy mire kell az ingatlan. Az amerikai vevőjelölt motivációja érthető volt, hiszen tavaly novemberben vette meg a Starwood Capital Group a budapesti Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelt. A befektetési alap azért akarta megvenni az egykori Malév-székház épületét, mert az a Sofitel szálloda (az alábbi képen ez a legnagyobb épülettömb) mögött van közvetlenül. A hotelt pedig csak ebbe az irányba lehet bővíteni.

Csak találgatni lehet, hogy az állam mire szeretné használni az épületet. A bejáratot átalakították, egy vasból készült kapun lehet bejutni. Az ingatlant azonban – egy átjáró vagy tetőterasz kialakításával – akár a közelben épülő szálloda üzemeltetője is használhatná. Ennek építtetője a Dorottya 8 Hotel Kft., amelyben korábban 50 százalékos tulajdonrésze volt a Giró-Szász András volt kormányszóvivő résztulajdonában álló Safe Port Project Kft.-nek.^*Giró-Szász András 2015 októberében hagyta ott a céget, majd három hónappal később, 2016 januárjában a Safe Port is kiszállt a Dorottya 8-ból.

Az államnak két lehetősége van az ingatlan hasznosítására: használatba veszi vagy bérbe adja valakinek. Megkerestük a Miniszterelnökséget és az MNV Zrt.-t is, de nem válaszoltak arra, mit akar kezdeni az állam az ingatlannal.

Az állam elővásárlási jogát garantáló rendeletnek van egy másik, visszaélésekre lehetőséget adó tulajdonsága. Az abban szereplő nyolc nap nagyon kevés arra, hogy az állam felmérje az ingatlan állapotát, vagyis kiderítse, mennyire reális a másik vevő által kínált vételár. Ez az idő arra sem elegendő, hogy az állam hatástanulmányt készítsen az ingatlan jövőbeli hasznosításáról.

Jó példa erre a budapesti, Andrássy út 70. alatti ingatlan esete. A Magyar Közlönyben július 10-én jelent meg az a kormányhatározat, amely 4 milliárd forint átcsoportosításáról szól a „világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára.”

Miután megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mire költi ezt a pénzt az állam, egy kormányközeli lapban, a Magyar Időkben megjelent cikk linkjét küldték át válaszul.

Ez arról szólt, hogy, az állam megveszi az Andrássy út 70. alatt fekvő ingatlant. Az eladó a Stena Property Kft., amely egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint június 29-én került az Inga Kettő Kft. bejegyzése széljegyre a Földhivatalban.

Ha az Inga Kettő gond nélkül akarta volna megvenni az ingatlant, akkor az épületet tulajdonló céget kellett volna megvenni, ahogy tette Mészáros Lőrinc, vagy az eladó cég apportálásával, ahogyan azt Schmidt Máriáék bemutatták. Megkerestük az Inga Kettőt és az OTP-t is, de előbbi nem reagált, utóbbi nem kívánta kommentálni az adásvételt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSchmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletetA karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Az OTP leánycégének vezetői ezek szerint nem voltak a helyzet magaslatán, pedig a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: az államnak csak ingatlan-adásvétel esetén van elővásárlási joga, ha az ingatlant tulajdonló céget adják-veszik, akkor nincs.

A rendelet jelenlegi formája azért adhat okot visszaélésekre, mert nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy valaki a piaci ár felett értékesítsen világörökségi helyszínen fekvő ingatlant. Az államnak ugyanis kötelessége elfogadni a potenciális vevővel kialkudott vételárat. Vagyis benne van a lehetőség, hogy kormányközeli szereplők a piaci ár felett adjanak-vegyenek ingatlanokat az adófizetők pénzén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz elővásárlási jog ingatlan Malév-székház világörökség Olvasson tovább a kategóriában