A választási részvétel furcsa alakulása sem jelez szervezett manipulációt
A választási este egyik rejtélyes történése volt, hogy az utolsó fél órában visszaesett a részvétel. A katasztrofális ellenzéki szereplésen értetlenkedők egy részének is feltűnt a dolog, ezért sokan csalást kiáltottak.
Szerencsére statisztikai módszerekkel a részvétel manipulációját is ki lehet szúrni. Korábban a Fidesz-szavazatok eloszlását, illetve a többi párt, az érvénytelen szavazatok és a csak fideszes szavazatszámlálós bizottságok eredményeinek eloszlását vizsgáltuk, és mindkét esetben arra jutottunk, hogy nem nagy és szisztematikus csalás nem valószínű, hogy történt volna. Most megnézzük azt is, hogy hogyan alakultak a részvételi számok az alapján, amit az NVI jelentett a különböző szavazókörökről.
Készítettünk néhány hisztogramot*A hisztogram téglalapjai azt adják meg, hogy az adott lépésközben hány darab elem található a vizsgált adatokból, tulajdonképpen egy skálázott sűrűségfüggvény, grafikusan jól szemléleti a gyakoriságot. a választási részvételről, hogy megnézhessük, ezek eloszlása eltért-e a normálistól. Az adatbázis a választás.hu adataiból készült, a 10 285 darab szavazókör mindegyikénél megnéztük, hogyan alakult a részvétel minden egyes közölt időpontban.
A következő grafikonon azt követhetjük végig, hogy a két időpontbeli adatközlés között mennyivel változott a választók részvétele. (Tehát ha reggel 7-kor 2 százaléknyi, 9-kor pedig 3 százaléknyi szavazót mutatnak, akkor “50” lesz az érték.) A szavazóköröket pedig megszámoltuk, és 10 százalékos léptékkel összesítettük. A grafikonon jobbra léptetve látszik az egyes időszakok közti változás.
Az első mérési adatokban még nagyon nagyok a megugrások, hiszen nagyon kevés olyan koránkelő volt, aki 6 és 7 óra között ment volna szavazni. De a későbbi időszakokban szép szabályos eloszlásokat láthatunk. Ez még az utolsó fél órára is igaz.
Ahogy haladtunk előre az időben, egyre kevesebb volt a nagy arányú ugrás, ezért a 11 óra utáni adatokról készítettünk egy finomabb, 1 százalékos léptékű hisztogramot is, ezen is szabályos a szavazókörökben a részvétel növekedése.
Az adatok törvényszerűen a természetes eloszlás szerint rendeződnek, ami egy harang alakú függvényt jelent. Akkor lehetne arra gondolni, hogy valami turpisság történt, ha valahol nem várt kiugrások lennének, ilyet azonban nem látni.
A fél hetes utolsó közölt részvételi adatok és a végleges részvételi adatok között még fél százalékos léptékkel is megnéztük, hogyan alakult a részvételi adatok változása, de így sem látni igazán kirívó esteteket. Itt azonban feltűnhet, hogy vannak negatív értékek is, és ezek száma magasabb, mint a normális eloszlás szerint lennie kellene.
Ennek két oka lehet. A megjelentek számát például napközben strigulával húzták. Ez nem teljesen pontos, ezért érthető, ha több olyan körzet is van, ahol a növekedés a vártnál kevesebb. De akkor is gond van, ha több szavazólap kerül az urnába, mint amennyien a szavazókörben megjelentek. Összesen 25 660 szavazatot adtak le nemzeti kisebbségi listákra, és akik a nemzetiségi listára szavaztak, azok nem szavazhattak pártlistára. Ha valahol ők mégis kaptak ilyen szavazólapot is, és emiatt több szavazólap került az urnába, akkor minden egyes párttól levontak egy-egy szavazatot, hiszen nem lehetett tudni, ki adott le rossz voksot.
Ez természetesen az ellenzéki pártoknak rosszabb, hiszen az ő szavazataik a Fidesz szavazatainak sokszorosával csökkentek emiatt. Mivel pár száz esetről lehet szó, ez nem tudott volna még egy képviselői helyet sem eldönteni. Ha az összes kisebbségi szavazatot az ellenzéki pártok kaptak volna az eredményük eloszlása szerint, még akkor sem nyertek volna a listáról újabb képviselői helyet.
Az adatokból azt látszik, hogy az összes szavazókör 29 százalékában, összesen 2682 helyen nem nőtt, hanem csökkent a részvétel az utolsó fél órában, az adatközlése szerint. Ez elég jelentős hiba, már csak azért is, mert az NVI törvényi kötelessége lenne pontosan jelenteni a részvételi adatokat.
Tíz százalék felett viszont csak 91 darab szavazókörben nőtt részvétel az utolsó fél órában, ami az egyik klasszikus választási csalás esélyét szinte a nullára csökkenti. Ez ugyanis a meg nem jelent választók nevében az urnák kitömése szavazatokkal.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
