82 ezer gyermeket, a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye az iskolákban az Oktatási Hivatal legutóbbi kutatása szerint.
Arányaiban a legtöbb tanulót Nógrádban fenyegeti a korai iskolaelhagyás, ahol 19 százalékuk érintett, míg a legkevesebbet Budapesten, ahol 7 százalékuk veszélyeztetett. Az, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, éppen ezeknek a diákoknak az esélyeit és jövőbeni kilátásait rontja.
Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Az Oktatási Hivatal éppen a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából kezdte el felmérni az előző tanév második félévétől, hogy hányan vannak azok a diákok, akiket ez a veszély fenyeget. Ezentúl minden félévben elkészül majd a felmérés, az általunk közölt adatok pedig az idei tanév első félévére vonatkoznak. Az adatok megyei és járási, illetve oktatási szintenként vett bontásban is elérhetőek a hivatal köznevelés információs rendszerének (KIR) honlapján.
Az országban összesen a diákok 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, ám a probléma Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban ennél jóval komolyabb, ezekben a megyékben 17-19 százalék között van ez az arány. Az országos átlagnál magasabb az érintett tanulók aránya további nyolc megyében is.
Oktatási szintenként nézve a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskoláknak hívták őket) a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanulók korán elhagyják az iskolapadot. Ezek az iskolák az Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak, és szakképzési centrumok alá tartoznak, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tesznek, és ha akarnak, utána egy két éves képzés után le is érettségizhetnek. Ezekben a sulikban a diákok 21 százaléka lemorzsolódással veszélyeztetett, de Szabolcsban és Zalában közel 30 százalék ez az arány.
A szakgimnáziumokban (2016 előtt ezeket hívták szakközépiskolának), ahol a gimnazisták 40 százaléka tanul, szintén jelentős a lemorzsolódás veszélye, a diákok 14 százalékát fenyegeti a lemaradás. A legmagasabb Zalában és Nógrádban a lemorzsolódási arány, ahol 22, illetve 23 százalék, de Veszprémben és Fejér megyében is közel minden ötödik tanuló érintett.
Az általános iskolai tanulók 12 százalékát fenyegeti a veszély, hogy lemaradnak a tanulmányaikban. Ám a leghátrányosabb helyzetű megyékben, Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban a ráta 20 százalék felett van.
A gimnáziumokban a legalacsonyabb a lemorzsolódás veszélye, országos átlagban a gimiseknek csak 3 százalékuk érintett. Az adatokból kitűnik, hogy a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei gimnazisták milyen jól tanulnak: náluk 1 százalék vagy az alatt van a lemorzsolódásnak kitett diákok aránya. A budapesti gimikben ez az arány valamivel több mint 3 százalék, míg a legmagasabb Szabolcsban, ahol közel 5 százalék.
Járási szinten az eddig említetteknél sokkal rosszabb és sokkal jobb helyzettel is találkozhatunk. Az ország legszegényebb, északi részén vannak járások, ahol 30 százalék felett van azoknak az iskolásoknak az aránya, akiket a lemaradás veszélyeztet.
A Kemecsei, a Csengeri, a Záhonyi, a Cigándi és az Ózdi járásban minden harmadik tanulót fenyeget a lemorzsolódás.
Az EU egyik kiemelt stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. Az ehhez köthető uniós cél teljesítését, hogy 10 százalék alá kell csökkenteni az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát, a magyar kormány is vállalta az évtized végéig. Ezért is vezették be a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszert, ami fenti adatokat szolgáltatta.
A 18-24 éves korai iskolaelhagyók aránya utoljára 2010-ben járt 10 százalék közelében, ám ezt követően trendszerűen növekedni kezdett, és 2016-ra elérte 12,4 százalékot. (Az előzetes adatok szerint innen 12,2 százalékra mérséklődött tavaly.)
A korai iskolaelhagyók aránya tehát pont az utóbbi években kezdett el növekedni Magyarországon, amely negatív folyamatot éppen az segítette, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.
Mint a felmérés is mutatja, Magyarországon rengeteg iskolás gondban van a tanulmányaival, amin az állam csak ront azzal, ha a szokásosnál előbb elengedi a kezüket. A társadalom és gazdaság számára is óriási gondot jelent és fog jelenteni, hogy ennyi gyermek bajban van a tanulással, ezért talán nem lemondani kéne róluk egy ilyen intézkedéssel, hanem a lehető legtöbb állami eszközzel a tanulásra kellene ösztönözni őket. Legfőképpen azt nem ártana átgondolni, hogy az oktatási rendszert hogyan kellene úgy megreformálni, hogy ezt a célt minél jobban segítse.
A tankötelezettség felső korhatárának leszállításáról itt írtunk bővebben:
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
