Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 25. 16:45 Közélet

Négy megyében is fogynak a diplomás dolgozók

2008 és 2016 között 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, ami félmillió új munkahelyet jelent. Zala kivételével mindenhol többen dolgoznak, mint kilenc éve, de sok megyében ehhez a közfoglalkoztatás is nagyban hozzájárult. Ez már csak onnan is látszik, hogy arányaiban a legnagyobb foglalkoztatásbővülést a leghátrányosabb helyzetben lévő megyék könyvelhették el, ahol az alacsonyan képzett dolgozók száma nőtt a legjobban. Bár a dolgozók képzettsége általánosságban javul, van két megyénk, ahol csökkent, illetve stagnált a diplomás munkavállalók száma.

A foglalkoztatottság növekedését iskolai végzettség szerint vizsgálva jól látható, hogy mely megyékben játszik óriási szerepet a közmunka, és melyek azok, ahol többségében egyre képzettebb munkavállalók termelik a GDP-t.

Győr-Moson-Sopron, Pest és Budapest azok a területek, ahol egyértelműen a diplomások és az érettségizettek növelték a foglalkoztatottságot, miközben az alacsonyan képzettek munkaerőpiaci részvétele csökkent. A legtöbb megyében is elsősorban a képzettebbek miatt nőtt a foglalkoztatottság, de van, ahol az alacsonyan képzett dolgozók aránya is nagyot nőtt. Ezek azok a megyék, ahol nagy létszámban futnak a közmunka-programok: Szabolcs, Hajdú-Bihar, Baranya, Borsod, Békés és Nógrád.

Az ábrán elnézve három megyében láthatunk nagyon aggasztó folyamatokat. Ez Békés és Tolna megye, ahol csak az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsága nőtt arányaiban, és Komárom-Esztergom, ahol 2013 óta csökken a diplomás dolgozók száma és aránya.

 

Komárom-Esztergom tehát a jelek szerint súlyos agyelszívástól (brain drain) szenved, amiben nagy szerepet játszhat, hogy a magasabb fizetéseket ígérő szomszédos pozsonyi régióban is nagy hiány van a képzett munkaerőből. Az elmúlt egy évtized mérlegéből még nem látszik, de valójában az elmúlt két évben Tolna, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csökkent a diplomások száma, ami szintén aggasztó jel.

Az országban Békés megyében fogy a leggyorsabban a népesség, a halálozások nagy aránya és az elvándorlás miatt is, így itt különösen gyorsan romlik a munkaerőpiac helyzete. Jellemzően a képzett munkaerő vándorol el az ország gazdagabb részeire, vagy éppen külföldre, és főleg a képzetlenebbek maradnak. De ez a folyamat nem csak Békésre jellemző, hanem a legtöbb kelet-, illetve dél-magyarországi megyénkre is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet agyelszívás foglalkoztatottság iskolázottság KSH regionális különbségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Fontos

Váczi István
2024. február 26. 14:31 Világ

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Váczi István
2024. február 26. 09:34 Adat

Váratlanul sokkal rosszabbul érzik magukat a magyar vásárlók, hogy lesz ebből növekedés?

Jelentősen romlottak a lakossági fogyasztói kilátások, pedig a kormány a fogyasztás felpörgésétől reméli a gazdasági növekedés újraindulását.

Mészáros R. Tamás
2024. február 26. 04:32 Világ

Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain

Joe Biden elnök számára egyre nehezebb az ukrajnai, izraeli és közel-keleti helyzet kézben tartása.