Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 25. 16:45 Közélet

Négy megyében is fogynak a diplomás dolgozók

2008 és 2016 között 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, ami félmillió új munkahelyet jelent. Zala kivételével mindenhol többen dolgoznak, mint kilenc éve, de sok megyében ehhez a közfoglalkoztatás is nagyban hozzájárult. Ez már csak onnan is látszik, hogy arányaiban a legnagyobb foglalkoztatásbővülést a leghátrányosabb helyzetben lévő megyék könyvelhették el, ahol az alacsonyan képzett dolgozók száma nőtt a legjobban. Bár a dolgozók képzettsége általánosságban javul, van két megyénk, ahol csökkent, illetve stagnált a diplomás munkavállalók száma.

A foglalkoztatottság növekedését iskolai végzettség szerint vizsgálva jól látható, hogy mely megyékben játszik óriási szerepet a közmunka, és melyek azok, ahol többségében egyre képzettebb munkavállalók termelik a GDP-t.

Győr-Moson-Sopron, Pest és Budapest azok a területek, ahol egyértelműen a diplomások és az érettségizettek növelték a foglalkoztatottságot, miközben az alacsonyan képzettek munkaerőpiaci részvétele csökkent. A legtöbb megyében is elsősorban a képzettebbek miatt nőtt a foglalkoztatottság, de van, ahol az alacsonyan képzett dolgozók aránya is nagyot nőtt. Ezek azok a megyék, ahol nagy létszámban futnak a közmunka-programok: Szabolcs, Hajdú-Bihar, Baranya, Borsod, Békés és Nógrád.

Az ábrán elnézve három megyében láthatunk nagyon aggasztó folyamatokat. Ez Békés és Tolna megye, ahol csak az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsága nőtt arányaiban, és Komárom-Esztergom, ahol 2013 óta csökken a diplomás dolgozók száma és aránya.

 

Komárom-Esztergom tehát a jelek szerint súlyos agyelszívástól (brain drain) szenved, amiben nagy szerepet játszhat, hogy a magasabb fizetéseket ígérő szomszédos pozsonyi régióban is nagy hiány van a képzett munkaerőből. Az elmúlt egy évtized mérlegéből még nem látszik, de valójában az elmúlt két évben Tolna, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csökkent a diplomások száma, ami szintén aggasztó jel.

Az országban Békés megyében fogy a leggyorsabban a népesség, a halálozások nagy aránya és az elvándorlás miatt is, így itt különösen gyorsan romlik a munkaerőpiac helyzete. Jellemzően a képzett munkaerő vándorol el az ország gazdagabb részeire, vagy éppen külföldre, és főleg a képzetlenebbek maradnak. De ez a folyamat nem csak Békésre jellemző, hanem a legtöbb kelet-, illetve dél-magyarországi megyénkre is.

Közélet agyelszívás foglalkoztatottság iskolázottság KSH regionális különbségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. január 23. 06:54 Közélet

Évekre elúszhat a magyar vasúttörténet legdrágább fejlesztése

Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.

Kasnyik Márton
2020. január 18. 16:22 Közélet

Ármány és hatalom helyett leginkább a pénzről szól Harry és Meghan visszalépése

A hercegi pár húzása rávilágít, hogy milyen lehetetlen helyzetben van a brit monarchia.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. január 23. 16:47 Pénz

Annyira zuhan a forint, hogy kikényszerítheti a laza kamatpolitika végét

Lejtmenetben a forint, az infláció pedig a jegybank által megszabott határokat feszegeti.

Jandó Zoltán
2020. január 23. 10:54 Vállalat

Az MNB szerint is volt, aki korábban tudott a nagy T-Systems üzlet bukásáról

Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért éppen a problémás időszakban kávézgattak.

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.