2008 és 2016 között 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, ami félmillió új munkahelyet jelent. Zala kivételével mindenhol többen dolgoznak, mint kilenc éve, de sok megyében ehhez a közfoglalkoztatás is nagyban hozzájárult. Ez már csak onnan is látszik, hogy arányaiban a legnagyobb foglalkoztatásbővülést a leghátrányosabb helyzetben lévő megyék könyvelhették el, ahol az alacsonyan képzett dolgozók száma nőtt a legjobban. Bár a dolgozók képzettsége általánosságban javul, van két megyénk, ahol csökkent, illetve stagnált a diplomás munkavállalók száma.
A foglalkoztatottság növekedését iskolai végzettség szerint vizsgálva jól látható, hogy mely megyékben játszik óriási szerepet a közmunka, és melyek azok, ahol többségében egyre képzettebb munkavállalók termelik a GDP-t.
Győr-Moson-Sopron, Pest és Budapest azok a területek, ahol egyértelműen a diplomások és az érettségizettek növelték a foglalkoztatottságot, miközben az alacsonyan képzettek munkaerőpiaci részvétele csökkent. A legtöbb megyében is elsősorban a képzettebbek miatt nőtt a foglalkoztatottság, de van, ahol az alacsonyan képzett dolgozók aránya is nagyot nőtt. Ezek azok a megyék, ahol nagy létszámban futnak a közmunka-programok: Szabolcs, Hajdú-Bihar, Baranya, Borsod, Békés és Nógrád.
Az ábrán elnézve három megyében láthatunk nagyon aggasztó folyamatokat. Ez Békés és Tolna megye, ahol csak az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsága nőtt arányaiban, és Komárom-Esztergom, ahol 2013 óta csökken a diplomás dolgozók száma és aránya.
Komárom-Esztergom tehát a jelek szerint súlyos agyelszívástól (brain drain) szenved, amiben nagy szerepet játszhat, hogy a magasabb fizetéseket ígérő szomszédos pozsonyi régióban is nagy hiány van a képzett munkaerőből. Az elmúlt egy évtized mérlegéből még nem látszik, de valójában az elmúlt két évben Tolna, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csökkent a diplomások száma, ami szintén aggasztó jel.
Az országban Békés megyében fogy a leggyorsabban a népesség, a halálozások nagy aránya és az elvándorlás miatt is, így itt különösen gyorsan romlik a munkaerőpiac helyzete. Jellemzően a képzett munkaerő vándorol el az ország gazdagabb részeire, vagy éppen külföldre, és főleg a képzetlenebbek maradnak. De ez a folyamat nem csak Békésre jellemző, hanem a legtöbb kelet-, illetve dél-magyarországi megyénkre is.
