(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda– és a kézilabda-szövetség támogatásait, a mostani rész a futballügyekkel foglalkozik.)

Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.

A tényleges összeg azonban valószínűleg ennél is százmilliókkal több. A labdarúgó szövetség adatbázisa ugyan még mindig azt mutatja, hogy a szervezetnek a tavalyi programjára jóváhagyott 2,9 milliárdos rekord keretből csak 2,3 milliárdot sikerült összeszednie, értesüléseink szerint azonban valójában az egész pénz összejött. Ebből a hatalmas összegből épült többek között a Pancho Aréna, illetve az elmúlt idényekben megkezdett sportcsarnok kerti tóval, parkkal és térburkolattal ellátott parkolóval.

A Felcsút ezzel nem csak a labdarúgásban, hanem a teljes tao-rendszerben verhetetlen. A második legtöbb támogatást szerző sportszervezet is alig ötödannyi pénzhez jutott ebből a forrásból, mint Mészáros Lőrinc alapítványa. A labdarúgásban azonban véletlenül sem a felcsúti focialapítvány az egyetlen olyan szervezet, ami politikusokhoz kötődik. Sőt, a futball a legjobb példa arra, hogyan hálózta be a politika – a szövetségek mellett – a sportklubokat is, és ez miként csapódott le a tao-rendszerben.

A tao-támogatások 2011-es bevezetése óta a cégek (a teljes 331 milliárd forintból) 127,8 milliárdot fizettek az államkassza helyett különböző labdarúgó-szervezeteknek. A pénz a többi sportággal ellentétben itt nagyjából egyenletes ütemben érkezett, igaz a tavalyi bő 27 milliárd kiugróan magas volt.

Mivel minden évben 1000-1400 klub pályázott támogatásra, a teljes összegen rengetegen osztoztak. A pénz közel 20 százaléka azonban a toplistánk első hat helyén álló szervezet valamelyikéhez került. Ezek közül ötnek pedig erős kötődése van fideszes politikusokhoz, vagy (egykor) kormányközeli vállalkozókhoz.

A bronzérmes mezőkövesdi egyesületet a NAV-elnök Tállai András vezeti, az FTC elnöke Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, Kisvárdán pedig akkor indult be igazán a bolt, amikor a helyi kötődésű Seszták Miklóst kinevezték fejlesztési miniszternek. A politikai szál azonban nem csak a legnagyobbaknál jelenik meg. A Figyelő még a 2015/16-os tao-szezonban írt arról cikket, hogy látszólag kisebb a települések, illetve klubok közül is azok tudnak érvényesülni, amelyeknek valaki segít összeszedni a pénzt. Bicskén azt követően jött el a tao-kánaán, hogy a helyi klub elnöke Tessely Zoltán, a város országgyűlési képviselője lett, a futsalcsarnokra pályázó Apátfalvának pedig állítólag egyenesen a Miniszterelnökséget vezető Lázár János segített összeszedni pénzt, aminek egy része nem mellesleg egy állami cégtől érkezett.

A fenti felsorolásból nem véletlenül hagytuk ki a lista második helyén szereplő Szolnokot. Az alföldi város sportélete ugyanis Simicska Lajos állandó üzlettársának, Nyerges Zsoltnak a birodalma. A helyi utánpótlásért felelős és a focicsapatot működtető vállalatok tao-támogatásának alakulása pedig elég jól leköveti az üzleti kör viszonyát a kormányzattal. Míg a G-nap előtt ömlött a pénz a szolnoki futballba, utána látványosan megcsappantak a források.

Ez egyébként a többi olyan sportágra is igaz, ahol Nyerges Zsoltnak bármilyen kötődése van a helyi csapathoz. A Simicska-közeli vállalkozó az elmúlt években némileg háttérbe vonult, hiszen 2015 óta már nem felügyelőbizottsági tag a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nél, a vízlabda csapatot fenntartó cégből pedig ennél is korábban kiszállt. Jelenleg azonban mindkét vállalat tulajdonosa egy-egy alapítvány, amelyek mögött az Átlátszó egy korábbi írása szerint azért felsejlik a vállalkozó.

Ez pedig valószínűleg elég volt ahhoz, hogy kevesebb forrás kerüljön az alföldi város sportéletébe. Miközben a jobb szezonokban csak a tao-ból milliárd körüli, sőt akár azt is jelentősen meghaladó bevétele volt a helyi sportvállalkozásoknak együttesen, a G-nap után ez 60-70 százalékkal csökkent. Bár sok cégtől valószínűleg korábban sem kaptak pénzt, vélhetően ez a szám tovább szűkült, ami viszont ennél is fontosabb, hogy a Simicska-birodalom megroppanásával a legfőbb támogatók felajánlható tao-ja is kevesebb lett.

A miniszterelnök és korábbi bizalmasa összeveszésének egyébként akkor Felcsúton is voltak következményei: néhány hónappal a G-nap után ugyanis a Közgép lekerült a Puskás Akadémia szponzorfaláról. Azt ugyan nem tudni, hogy a vállalat korábban miként támogatta a felcsúti alapítványt, de nem lenne meglepő, ha a Transparency International Magyarország által kiperelt tao-dokumentumokból kiderülne, hogy korábban a Simicska-cégek társasági adójából is jutott Felcsútra.

(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Felcsút labdarúgás tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában