Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Torontáli Zoltán
2017. november 9. 14:59 Közélet, Pénz

Végre megértettük a csodálatos Mészáros-részvények titkát

(Kasnyik Márton – Torontáli Zoltán)

A Mészáros-részvények tőzsdei megjelenése, majd elképesztő emelkedése az utóbbi fél év talán legforróbb történése Magyarországon. Világszerte is ritka, hogy egy-egy részvény ekkorát emelkedjen néhány hónap alatt:

 

Amióta már nem csak suttogták, hanem hivatalossá is vált, hogy az azóta Opus Globállá átnevezett Opimusban és a Konzumban megjelent Mészáros Lőrinc – ez idén február végén történt -, a részvényeket széttépték a befektetők. Az árfolyamok a korábbi mélypontokhoz képest 180-210-szorosára, Mészáros Lőrinc hivatalos bejelentkezése óta 20-53-szorosára emelkedtek. A Mészáros-papírok közé későn csatlakozó Appeninn szégyenkezhet, itt csak ötszörözött az árfolyam a felcsúti vállalkozó megjelenése óta eltelt hónapban. A befektetők annyira megőrültek, hogy rengeteg másik, komolyan vehető eszközök és bármiféle sztori nélküli kispapír is úgy kezdett emelkedni, mintha tépték volna.

Az Opus, a Konzum és Appeninn együttes értéke a mostani árfolyam szerint kevés híján háromszázmilliárd forint.

Ez főleg azért érdekes, mert a Konzum és az Opus valódi értékéről, vagy akár a cégeket átvevő nagybefektetők valódi szándékairól alig lehet tudni bármit, már azon kívül, hogy Mészáros Lőrinc és üzleti köre különféle vagyonelemeket kezdtek itt összevonni. A cégek árfolyama úgy emelkedett minden nap limittel (tehát a tőzsde szabályai szerint maximális mértékben), hogy fogalmunk sem lehetett a fundamentumokról: nem csak azt nem lehetett tudni, mennyi pénzt termelnek a részvénytársaságok eszközei, hanem hogy egyáltalán mennyi van belőlük, és mik is azok konkrétan.

Ezen a káoszon egy kicsit változtatott a két Nyrt. őszi féléves jelentése, de részvényelemző legyen a talpán, aki ezen az elképesztően bonyolult – a lenti két ábrában sem teljes – cégstruktúrán kiigazodik:

Látható, hogy az Nyrt-k részvényeit vásárló kisbefektetők itt egy elképesztő bonyolultságú, kereszttulajdonolt rendszerbe szállnak be. Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért nem csak az Nyrt. tulajdonosai között, hanem a leánycégeknél is feltűnnek külön-külön, ráadásul a leánycégek némelyike által irányított (de nem tulajdonolt) magántőkealapok is fontos játékosok a szisztémában. Ezeknek a magántőkealapoknak még a tulajdonosait sem lehet ismerni. Mégis sokan látják úgy, hogy megéri ezekkel a papírokkal spekulálni: az Opusban 23 százalék (mostani árfolyam szerint kb. 45 milliárd forint), a Konzumban 28 százalék (15 milliárd forint) a közkézhányad, ennyi papír van a kisbefektetőknél, és ők nagyon aktívan kereskednek is ezekkel a papírokkal.

Csak eddig az volt rejtély, hogy mi alapján. Mi a titka a részvények hihetetlen sikerének?

A választ Fekete Péter, a Konzum vezérigazgató-helyettese adta meg egy tegnap esti előadáson. Ő Jászai Gellért, a csoport egyik befektetője helyett jött el a Corvinus egyetem előadójába, miután Jászai betegség miatt lemondta az előadást. Ha lett volna csillár, azon is lógtak volna a nézők a közel négyszázfős teremben, az érdeklődő egyetemisták mellett olyan potenciális vagy tényleges kisbefektetők tolongtak, akiket felcsigázott a szórólap, amely azt ígérte: most megtudhatják, hogyan lehetnek részesei a nagy Mészáros sztorinak.

Ki is derült a lényeg. A Londoni Cityben eltöltött 12 év után hazatért Fekete Péter szerint egy olyan vállalatcsoportot, mint a Konzum, nem érdemes a hagyományos vállalatértékelési módszerekkel vizsgálni, hiszen ők valójában mások vagyonát kezelik és forgatják, mint egy magántőkealap. Fekete Péter előadásából végre világossá vált, hogy

a Konzum csoda két kulcsa az átértékelés és az átfogó jövedelem.

Fekete szerint a cég fundamentumait nettó eszközértékben kell követni, mint egy befektetési alapnál (a nettó eszközérték a cég különböző vagyonelemeinek aktuális értéke). Vagyis a növekedési sztorit azoknak az eszközöknek az értéke alapozza meg, amelyek a cégek könyveiben vannak. Ez a Konzum esetében most 23,9 milliárd forint. Fél éve még 10,3 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a cég teljes, átfogó jövedelme 13,6 milliárd forint volt (eddig, ebben a félévben). Ez főleg a részesedések átértékeléséből jött.

Csavaros módon ebben az “átfogó jövedelemben” jelentős részben maga a Mészáros-rali hatása van: a Konzum például birtokolja az Opus és az Appeninn egy részét is, ezeknek árfolyamemelkedésén 7,2, illetve 6,2 milliárdot kaszált.

A rendezvényt szervező Random Capital elnök-vezérigazgatója, Virág Ferenc – aki egekbe magasztalta a szerinte szárnyalásra hivatott Konzumot és Opust – egy szemléletes példával mutatta be az átértékelés lényegét. Azt hozta fel példának, hogy a hotelek, amelyeket Mészáros Lőrinc vásárolt fel az utóbbi években, olcsón kerültek a vagyonelemek közé, ám amikor már ott voltak, akkor át lehetett őket értékelni. Így egy csapásra ott van a könyvekben az (igazi) érték. Mintha az nem számítana, hogy miért volt olcsó a hotel.

De ha a Konzum nettó eszközértéke 24 milliárd, akkor hogy érhet a cég a mostani árfolyamán mégis 55 millárdot?

Erre is Virág válaszolt. Szerinte a vállalatértékelés négy fontos tényezője közül az egyik a kapcsolati tőke, amely a Konzumnál vitathatatlanul megvan. Azt mondta, hogy Mészáros Lőrinc kapcsolati tőkéje a Konzum szempontjából pozitív, mert váratlan helyzetekben is mindig lehet rá számítani, azaz csökkenti a befektetők kockázatát. “A Konzum olyan, mint egy puttony, amelybe folyamatosan érkeznek a vagyonelemek” – mondta.

Ha tehát folyamatosan érkezni fognak olcsón az újabb és újabb vállalatcsoportok a Konzumba és az Opusba, amiket aztán újra meg újra felértékelnek a valós, sokkal magasabb értékükre, ami miatt a Konzum és az Opus értéke is még tovább emelkedik, akkor akár folytatódhat is ez a hihetetlen tőzsdei sikertörténet.

Tehát a rali hajtja a ralit.

És az olcsón megszerzett vállalatok folyamatos érkezése. Fekete prezentációjában egyébként fel sem bukkant Mészáros Lőrinc neve, sem az, hogy milyen kockázatot jelenthet az, hogy ő áll a cégcsoport mögött. Most nem az a fontos, hogy a vagyon hogyan keletkezett, és mennyire biztos, hogy az idők végezetéig keletkezni fog, hanem csak az, hogy most hogyan kezelik. Mert ha jól kezelik, akkor jön a hozam, és abból osztalékfizetést ígérnek, tehát érdemes lehet beszállni.

(MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Közélet Pénz budapesti értéktőzsde konzum Mészáros Lőrinc opus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Bucsky Péter
2019. szeptember 10. 07:00 Közélet

Összeszedtük, miért bukott meg a Bubi

Nem csak arról van szó, hogy nehéz és bumfordi a bicikli. A Tarlós-féle városvezetés elmaradt biciklis fejlesztései is kellettek ahhoz, hogy ekkora pénznyelő legyen a budapesti közbringa.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 5. 16:29 Közélet

Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát

Újabb 3,5 milliárd forintot költ el Rogán Antal minisztériuma arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?