Az atomenergia iszonyatosan drága, de szükség van rá, és ezt a többletköltséget valakinek vállalnia kell, ha teljesíteni akarjuk a klímacélokat. Nagyjából így foglalható össze azoknak a szakértőknek a véleménye, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO nevű konferencián a témában állást foglaltak.

Az eseményen alapvetően a megújuló forradalom hatásairól volt szó, de egy közönségből érkező kérdésre az atomenergiáról is elmondták a véleményüket a szakértők. Ezek pedig nem vágtak egybe azokkal a véleményekkel, amit a paksi bővítés melletti érvként az elmúlt években kormányzati körökben hangoztatni szoktak.

Azzal ugyanis a szakemberek kivétel nélkül egyetértettek, hogy az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a szigorodó biztonsági előírások miatt a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is. A zöld energiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, ezért van, vagy lesz sokkal olcsóbb módja is a szén-dioxid kibocsátásmentes energiatermelésnek.

Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértője arról beszélt, hogy egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.

A gond csak az, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.

Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet.

Ezért csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.

Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.

A kormány jelenleg azt kommunikálja, hogy a Paks 2 a rezsicsökkentés fenntartásának záloga, de ez nem volt mindig így. Valójában a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita (többek között), hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks 2, előbbi szerint nem. Végül a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben az uniónak van igaza, de az EB megengedi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást.

A bizottság ebbe pont azért ment bele, amit a szakértők is hangsúlyoztak a SUSCO konferencián: atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten kérdésünkre úgy fogalmazott: a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.

Kérdés, persze, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország. Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobhatja. Nagyobb országok esetében ez nem feltétlenül probléma, hiszen ezekben egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem olyan jelentős. Magyarul, ha igaza van a szakértőknek, és a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járhatnak, mint mondjuk Magyarország.

(MTI Fotó: Máthé Zoltán)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat atomenergia atomerőmű Paks 2 Olvasson tovább a kategóriában