Tavaly harminc százalékkal kevesebbet költött az állam kutatásra
A 2015-ös 162 milliárd forint helyett mindössze 112 millárd forintot költött tavaly a magyar állam kutatás-fejlesztésre – derül ki a KSH szerdán megjelent elemzésének mellékletéből. Ez 30 százalékos visszaesés, ami elég komoly, hiszen egy-két apró kilengést leszámítva az innovációra költött állami források az elmúlt 25 évben fokozatosan nőttek. Igaz, a 2010-es évek elején az inflációnál kisebb mértékben. A tavalyi adat nominálisan is kevesebb, mint a 2009-es.
A K+F-re költött állami források aránya 2009-ben még 40 százalékát tette ki az összes költésnek, a mostani visszaeséssel ez az arány 25 százalékosra csökkent. A piaci szféra ugyan 3,5 százalékkal többet költött innovációra, mint tavalyelőtt, az állami források bezuhanása miatt összességében 9 százalékkal kevesebb pénz ment kutatásra. Az összes költés 427 milliárd forint volt, amely a GDP 1,22 százaléka.
Arról a KSH nem ír a négyoldalas elemzésben, hogy mi a magyarázat az állami ráfordítás ilyen mértékű csökkenésére. A jelentéshez mellékelt táblázatokból viszont kiderül, hogy a főként uniós finanszírozású operatív programokból 69 százalékkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 34 százalékkal kevesebbet költöttek 2016-ban, mint egy évvel korábban, de Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) kutatói témapályázatait is megvágták 6 százalékkal. A három program ötvenkét milliárd forint forráskivonást jelent a kutatásból. Az adatokból kiolvasható, hogy beruházásokra 45 százalékkal kevesebb ment, amit magyarázhat egy-egy nagyobb projekt, például a szegedi szuperlézer-központ elszámolása is.
Egyértelmű tendenciára utal az is, hogy a felsőoktatásban jelentősen visszaszorult a kutatásra fordított összeg. A KSH beszámolója szerint a felsőoktatási intézményekben 16 százalékkal kevesebb, 47,6 milliárd forint ment K+F-re. Az is olvasható az elemzésben, hogy az állami kutatóintézetekben foglalkoztatott segédszemélyzet létszáma 28 százalékkal csökkent az előző évhez képest, igaz, a kutatók száma érdemben nem változott.
Az állami visszaesés azért is érdekes, mert Orbán Viktor 2016 májusában a Magyar Tudományos Akadémián elmondott beszédében azt mondta, hogy Magyarországot Közép-Európa legversenyképesebb országává tenné. Ezért 2020-ig 1200 milliárd forintot fog költeni a kormány K+F-re, hogy a GDP erre költött aránya elérje az 1,8 százalékot. A tavalyi 1,22 százalék előtt a 2015-ös magyar adat 1,4 százalék volt, ez az OECD adatai szerint erre volt elég a rangsorban:
Arányosan a legtöbbet, a GDP 3-4 százalékát Izrael, Dél-Korea, Svájc, Japán, Svédország és Ausztria költi K+F-ra. Az EU-tagállamok átlaga tavaly 2 százalék volt, az OECD-átlag ennél egy kevéssel magasabb.
A kutatás-fejlesztésre költött pénzt a közgazdászok jellemzően hasznosnak tartják a tovagyűrűző hatásai miatt: azokban az országokban, ahol az állam és a cégek többet költenek ilyesmire, ott általában a gazdaság is elmozdul a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek felé. Az állami pénzre főleg alapkutatásoknál van szükség, mivel ezek gyakran csak hosszú, akár évtizedekben mérhető időtávon megtérülő projektek. Magyarországon ilyenre összesen 71,4 milliárd forintot fordítottak 2016-ban.
(MTI Fotó: Lendvai Péter)
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
