Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 12. 06:11 Közélet, Tech

Tavaly harminc százalékkal kevesebbet költött az állam kutatásra

A 2015-ös 162 milliárd forint helyett mindössze 112 millárd forintot költött tavaly a magyar állam kutatás-fejlesztésre – derül ki a KSH szerdán megjelent elemzésének mellékletéből. Ez 30 százalékos visszaesés, ami elég komoly, hiszen egy-két apró kilengést leszámítva az innovációra költött állami források az elmúlt 25 évben fokozatosan nőttek. Igaz, a 2010-es évek elején az inflációnál kisebb mértékben. A tavalyi adat nominálisan is kevesebb, mint a 2009-es.

A K+F-re költött állami források aránya 2009-ben még 40 százalékát tette ki az összes költésnek, a mostani visszaeséssel ez az arány 25 százalékosra csökkent. A piaci szféra ugyan 3,5 százalékkal többet költött innovációra, mint tavalyelőtt, az állami források bezuhanása miatt összességében 9 százalékkal kevesebb pénz ment kutatásra. Az összes költés 427 milliárd forint volt, amely a GDP 1,22 százaléka.

Arról a KSH nem ír a négyoldalas elemzésben, hogy mi a magyarázat az állami ráfordítás ilyen mértékű csökkenésére. A jelentéshez mellékelt táblázatokból viszont kiderül, hogy a főként uniós finanszírozású operatív programokból 69 százalékkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 34 százalékkal kevesebbet költöttek 2016-ban, mint egy évvel korábban, de Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) kutatói témapályázatait is megvágták 6 százalékkal. A három program ötvenkét milliárd forint forráskivonást jelent a kutatásból. Az adatokból kiolvasható, hogy beruházásokra 45 százalékkal kevesebb ment, amit magyarázhat egy-egy nagyobb projekt, például a szegedi szuperlézer-központ elszámolása is.

Egyértelmű tendenciára utal az is, hogy a felsőoktatásban jelentősen visszaszorult a kutatásra fordított összeg. A KSH beszámolója szerint a felsőoktatási intézményekben 16 százalékkal kevesebb, 47,6 milliárd forint ment K+F-re. Az is olvasható az elemzésben, hogy az állami kutatóintézetekben foglalkoztatott segédszemélyzet létszáma 28 százalékkal csökkent az előző évhez képest, igaz, a kutatók száma érdemben nem változott.

Az állami visszaesés azért is érdekes, mert Orbán Viktor 2016 májusában a Magyar Tudományos Akadémián elmondott beszédében azt mondta, hogy Magyarországot Közép-Európa legversenyképesebb országává tenné. Ezért 2020-ig 1200 milliárd forintot fog költeni a kormány K+F-re, hogy a GDP erre költött aránya elérje az 1,8 százalékot. A tavalyi 1,22 százalék előtt a 2015-ös magyar adat 1,4 százalék volt, ez az OECD adatai szerint erre volt elég a rangsorban:

Arányosan a legtöbbet, a GDP 3-4 százalékát Izrael, Dél-Korea, Svájc, Japán, Svédország és Ausztria költi K+F-ra. Az EU-tagállamok átlaga tavaly 2 százalék volt, az OECD-átlag ennél egy kevéssel magasabb.

A kutatás-fejlesztésre költött pénzt a közgazdászok jellemzően hasznosnak tartják a tovagyűrűző hatásai miatt: azokban az országokban, ahol az állam és a cégek többet költenek ilyesmire, ott általában a gazdaság is elmozdul a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek felé. Az állami pénzre főleg alapkutatásoknál van szükség, mivel ezek gyakran csak hosszú, akár évtizedekben mérhető időtávon megtérülő projektek. Magyarországon ilyenre összesen 71,4 milliárd forintot fordítottak 2016-ban.

(MTI Fotó: Lendvai Péter)

Közélet Tech K+F költségvetés KSH ktia kutatás-fejlesztés nkfi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. április 7. 17:09 Közélet

Mi lesz a legelesettebbekkel?

Jó irányba indult el a kormány a bérkipótlással, de az elbocsátottakon, kisnyugdíjasokon és azokon is segíteni kellene, akiket a hajléktalanság fenyeget.

Bucsky Péter
2020. április 7. 12:54 Közélet

Már azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őket

Az iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Váczi István
2020. április 7. 06:53 Közélet

Úgy tűnik, az út szélén hagy pár százezer munkanélkülit a kormány egy időre

Hiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. április 8. 06:51 Élet

Több százezer veszélyeztetett embert járatunk a járványban feleslegesen az orvosi rendelőkbe

A cukorbetegek nem kaphatják meg elektronikusan minden receptjüket, pedig a technológia ki van építve hozzá. Pár papírdarab miatt túráztatunk rengeteg veszélyeztetett, idős embert.

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.