Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 12. 06:11 Közélet, Tech

Tavaly harminc százalékkal kevesebbet költött az állam kutatásra

A 2015-ös 162 milliárd forint helyett mindössze 112 millárd forintot költött tavaly a magyar állam kutatás-fejlesztésre – derül ki a KSH szerdán megjelent elemzésének mellékletéből. Ez 30 százalékos visszaesés, ami elég komoly, hiszen egy-két apró kilengést leszámítva az innovációra költött állami források az elmúlt 25 évben fokozatosan nőttek. Igaz, a 2010-es évek elején az inflációnál kisebb mértékben. A tavalyi adat nominálisan is kevesebb, mint a 2009-es.

A K+F-re költött állami források aránya 2009-ben még 40 százalékát tette ki az összes költésnek, a mostani visszaeséssel ez az arány 25 százalékosra csökkent. A piaci szféra ugyan 3,5 százalékkal többet költött innovációra, mint tavalyelőtt, az állami források bezuhanása miatt összességében 9 százalékkal kevesebb pénz ment kutatásra. Az összes költés 427 milliárd forint volt, amely a GDP 1,22 százaléka.

Arról a KSH nem ír a négyoldalas elemzésben, hogy mi a magyarázat az állami ráfordítás ilyen mértékű csökkenésére. A jelentéshez mellékelt táblázatokból viszont kiderül, hogy a főként uniós finanszírozású operatív programokból 69 százalékkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) 34 százalékkal kevesebbet költöttek 2016-ban, mint egy évvel korábban, de Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) kutatói témapályázatait is megvágták 6 százalékkal. A három program ötvenkét milliárd forint forráskivonást jelent a kutatásból. Az adatokból kiolvasható, hogy beruházásokra 45 százalékkal kevesebb ment, amit magyarázhat egy-egy nagyobb projekt, például a szegedi szuperlézer-központ elszámolása is.

Egyértelmű tendenciára utal az is, hogy a felsőoktatásban jelentősen visszaszorult a kutatásra fordított összeg. A KSH beszámolója szerint a felsőoktatási intézményekben 16 százalékkal kevesebb, 47,6 milliárd forint ment K+F-re. Az is olvasható az elemzésben, hogy az állami kutatóintézetekben foglalkoztatott segédszemélyzet létszáma 28 százalékkal csökkent az előző évhez képest, igaz, a kutatók száma érdemben nem változott.

Az állami visszaesés azért is érdekes, mert Orbán Viktor 2016 májusában a Magyar Tudományos Akadémián elmondott beszédében azt mondta, hogy Magyarországot Közép-Európa legversenyképesebb országává tenné. Ezért 2020-ig 1200 milliárd forintot fog költeni a kormány K+F-re, hogy a GDP erre költött aránya elérje az 1,8 százalékot. A tavalyi 1,22 százalék előtt a 2015-ös magyar adat 1,4 százalék volt, ez az OECD adatai szerint erre volt elég a rangsorban:

Arányosan a legtöbbet, a GDP 3-4 százalékát Izrael, Dél-Korea, Svájc, Japán, Svédország és Ausztria költi K+F-ra. Az EU-tagállamok átlaga tavaly 2 százalék volt, az OECD-átlag ennél egy kevéssel magasabb.

A kutatás-fejlesztésre költött pénzt a közgazdászok jellemzően hasznosnak tartják a tovagyűrűző hatásai miatt: azokban az országokban, ahol az állam és a cégek többet költenek ilyesmire, ott általában a gazdaság is elmozdul a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek felé. Az állami pénzre főleg alapkutatásoknál van szükség, mivel ezek gyakran csak hosszú, akár évtizedekben mérhető időtávon megtérülő projektek. Magyarországon ilyenre összesen 71,4 milliárd forintot fordítottak 2016-ban.

(MTI Fotó: Lendvai Péter)

Közélet Tech K+F költségvetés KSH ktia kutatás-fejlesztés nkfi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Kasnyik Márton
2020. január 18. 16:22 Közélet

Ármány és hatalom helyett leginkább a pénzről szól Harry és Meghan visszalépése

A hercegi pár húzása rávilágít, hogy milyen lehetetlen helyzetben van a brit monarchia.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Avatar
2020. január 15. 17:03 Közélet

Ki és mit akar megvédeni gazdaságvédelem címén?

Az államközpontú magyar modell piackorlátozó jellegének megszüntetésére kevés az esély, de legalább a hosszabb távon nagy gondokat okozó, megalapozatlan keresletélénkítést el kellene kerülni.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.