Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak
Átalakulóban van a magyar GDP növekedésének szerkezete, ez derült ki, miután a KSH az előzetes után most közzétette az első negyedévre vonatkozó részletesebb adatokat is.
Számokban: a végeredményben nincs változás, az év első három hónapjában a GDP az előző negyedévhez képest 0,8, éves szinten pedig 1,7 százalékkal nőtt. Tavaly év végéhez képest az ipar teljesítménye nagyon alacsony szintről 0,1 százalékkal még tovább csökkent, az építőipar viszont 1,1 százalékkal, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékkal nőttek.
Miért fontos ez? Az ország gazdasági teljesítményének növekedését újabban nem a (gyengélkedő) ipar egyes ágai hozzák, hanem a fogyasztáshoz, azon belül is a belső fogyasztáshoz kapcsolódó ágazatok, mint például a vendéglátás, a szabadidős szolgáltatások vagy éppenséggel az oktatás. Ez szerkezeti változást tükröz.
Alulnézet: a nagy inflációs hullám enyhülése óta a reálbérek emelkedésével együtt nő a lakosság vásárlóereje, jobban költekeznek is az emberek, de a korábbinál nagyobb arányban szolgáltatásokat, vagy ahogy Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője találóan megjegyzi, „élményeket” vásárolnak.
- A szolgáltatásokért kifizetett pénz többnyire az országon belül marad, és ezekben a szektorokban általában jóval kevesebb az importigény is ahhoz képest, mintha jellemzően tartós fogyasztási cikkeket vásárolna a lakosság. Ahogy Virovácsz Péter rámutat, utóbbi 2017 óta nem látott alacsony szintre esett.
- A növekedésnek így most sokkal inkább belső motorja van, mint korábban, ami egyébként összhangban van a korábban hangoztatott kormányzati reményekkel.
Mi várható? Ha ez a trend kitart, akkor a gazdaság importigénye alacsonyabb szinten marad, így még annak ellenére is elfogadható külkereskedelmi mérlegünk lesz, hogy az export gyenge. Ugyanakkor nagy szükség lenne arra, hogy az ipar magára találjon, ez azonban az év első felében nem valószínű.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
