Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. november 29. 17:47 Adat, Élet

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.

Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.

  • Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.
  • A teljes magyar népességben a férfiak közül körülbelül 79, a nők közül azonban csak körülbelül 70 százalék dolgozik, így jön ki a 9 százalékpontos országos átlagos különbség.
  • Budapest és Észak Magyarország a két véglet, a többi régió a két érték között van, többnyire 10 százalékot valamivel meghaladó eredménnyel.

Felülnézet: Az Európai Unió 2019-ben tűzte ki célul, hogy 2030-ig lehetőleg 5,8 százalékpontra csökkenjen a nemek közötti különbség, ettől azonban még messze vagyunk. A 2022-es uniós átlag ugyanis 10,7 százalékpont volt, ami egy év alatt csak 0,2 százalékpont csökkenést jelent.

Alulnézet: A nők kisebb arányú foglalkoztatottságának sok oka lehet, de gyakran fontos tényező a munkaerőpiaci szegregáció, amit az unióban csökkenteni szeretnének.

Nemzetközi kitekintés: A 9-10 százalékpontos adat közepesnek számít az unióban, alacsonyabb mint a cseh vagy lengyel átlag, és csak kis mértékben magasabb, mint a szlovák.

A nemek közötti foglalkoztatási különbség azonban sokkal inkább észak-déli, mint gazdasági alapú megosztottságot mutat. A legnagyobb különbség (a férfiak javára) Görögországban, Dél-Olaszországban és Románia keleti régióiban van, ráadásul szinte mindenhol viszonylag alacsony átlagos foglalkoztatási arányok mellett. Az északi országokban ezzel szemben sokkal közelebb állnak az egyenlő mértékekhez, általában magasabb foglalkoztatás mellett.

Érdekesség, hogy ebből a szempontból már a teljes Baltikum felzárkózott Skandináviához, ez a két nagy régió nagyrészt elérte vagy megközelíti az uniós célszámokat. Emellett Franciaország nyugati fele és Németország északkeleti része áll jól.

Mínusz százalékpontos értéket csak két helyen mértek: Litvániában a fővárosi régióban (-1,2), és Finnországban, a Helsinkitől északra húzódó sávban (-0,2). Ezekben a régiókban tehát a nők nagyobb része dolgozik, mint a férfiaké.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Eurostat férfiak foglalkoztatás különbség nők Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.