Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.
Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.
Felülnézet: Az Európai Unió 2019-ben tűzte ki célul, hogy 2030-ig lehetőleg 5,8 százalékpontra csökkenjen a nemek közötti különbség, ettől azonban még messze vagyunk. A 2022-es uniós átlag ugyanis 10,7 százalékpont volt, ami egy év alatt csak 0,2 százalékpont csökkenést jelent.
Alulnézet: A nők kisebb arányú foglalkoztatottságának sok oka lehet, de gyakran fontos tényező a munkaerőpiaci szegregáció, amit az unióban csökkenteni szeretnének.
Nemzetközi kitekintés: A 9-10 százalékpontos adat közepesnek számít az unióban, alacsonyabb mint a cseh vagy lengyel átlag, és csak kis mértékben magasabb, mint a szlovák.
A nemek közötti foglalkoztatási különbség azonban sokkal inkább észak-déli, mint gazdasági alapú megosztottságot mutat. A legnagyobb különbség (a férfiak javára) Görögországban, Dél-Olaszországban és Románia keleti régióiban van, ráadásul szinte mindenhol viszonylag alacsony átlagos foglalkoztatási arányok mellett. Az északi országokban ezzel szemben sokkal közelebb állnak az egyenlő mértékekhez, általában magasabb foglalkoztatás mellett.
Érdekesség, hogy ebből a szempontból már a teljes Baltikum felzárkózott Skandináviához, ez a két nagy régió nagyrészt elérte vagy megközelíti az uniós célszámokat. Emellett Franciaország nyugati fele és Németország északkeleti része áll jól.
Mínusz százalékpontos értéket csak két helyen mértek: Litvániában a fővárosi régióban (-1,2), és Finnországban, a Helsinkitől északra húzódó sávban (-0,2). Ezekben a régiókban tehát a nők nagyobb része dolgozik, mint a férfiaké.
Adat
Fontos