Az elmúlt ötven év legalacsonyabb halálozását hozta az idei 31. hét. A statisztikai hivatal szerint az idén július 31 és augusztus 6 között 1840-en veszítették életüket Magyarországon. Egyetlen hét alatt ennél kevesebb haláleset utoljára 1971 kora őszén volt. Ez ráadásul nem is az első olyan hét volt az idén, amelyen évtizedes összevetésben is alacsony halálozást mértek. A közelmúltban három olyan is akadt, amely bekerült az előző fél évszázad 20 legkevesebb halálesetét hozó hetei közé*Több mint 2600 hétből..
A trend összességében nem meglepő, hiszen a koronavírus-járvány miatti megugrást követően lehetett számítani egy komolyabb visszaesésre. Talán inkább az furcsa, hogy erre csak most kerül sor, és 2022-ben még nem tapasztaltuk ugyanezt. Ennek magyarázata az, hogy bár tavaly már szinte egyáltalán nem volt téma, de még mindig a harmadik leggyakoribb halálok volt a covid, és a koronavírus nagyban hozzájárult, hogy a halálozás 2022-ben is látványosan meghaladja a pandémia előtti években megszokott szintet.
Utóbbit egyébként már jó ideje tudjuk. Az első adatok még januárban kiderültek, és ezek szerint tavaly 136 400-an haltak meg Magyarországon. Ez bő hétezerrel haladja meg a pandémia előtti tíz év (2010-2019) átlagát, és a két járványév kivételével a legtöbb az ezredforduló óta. A kifejezetten magas halálozás pontos okait azonban eddig nem ismertük.
A megelőző két évben, tehát 2020-ban és 2021-ben egyértelműen a covid okozta az elhunytak számának növekedését: épp annyival többen haltak meg a megszokottnál ezekben az években, amennyien a KSH szerint áldozatul estek a koronavírusnak. Tavaly azonban az oltások elérhetővé válásával és a nagy járványhullámokon túljutva már a kutya nem foglalkozott a coviddal, és a vírus okozta halálesetekről is sokkal kevesebbet tudtunk. Valószínűleg többen gondolták azt, hogy a tartósan magas halálozást egyéb olyan betegségek magyarázhatják, amelyek szűrését, vagy kezelését a járvány alatt az egészségügy leterheltsége miatt elhanyagolták.
A KSH múlt héten közzétett adati alapján azonban úgy látszik, nem ez történt. A haláloki statisztikák azt mutatják, hogy 2022-ben – akárcsak az előző két évben – a covid okozta az átlagosnál magasabb halálozást. A statisztikai hivatal szerint a koronavírus tavaly 7685 áldozatot követelt, lényegében pont annyit, amennyivel az elhunytak száma meghaladta a sokéves átlagot.
A rosszindulatú daganatok miatt vagy szívbetegségekben elhunytak száma ezzel szemben láthatóan csökkent, sőt, valójában minden egyéb haláloknál visszaesést mutattak az adatok*Az egyéb kategória kivételével.. Ezzel a keringési rendszer betegségei és a rákos megbetegedések után 2022-ben is a covid lett a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon.
Pedig 2022-ben már nem voltak olyan látványos kiugrások a heti halálozási adatokban, mint a járványcsúcsok környékén a megelőző két évben. Az elmúlt ötven év húsz leghalálosabb hetéből 13 volt 2020-nak és 2021-nek abban az időszakában, amikor a legjobban tombolt a pandémia. Ilyenkor a szokásosat akár 50-70 százalékkal is meghaladhatta az elhunytak száma.
Tavaly ezzel szemben úgy lépte túl jelentősen a megszokottat a halálesetek száma, hogy nem voltak ilyen kiugró hetek. A halálozás lényegében fixen a megszokott szint felett volt néhány százalékkal.
Ebben történt változás aztán 2023-ban. Az év eddigi szakaszában nem csak az elmúlt három esztendőhöz képest, hanem a sokéves átlaghoz viszonyítva is alacsony maradt a halálozás. Nem kizárólag arról van szó, hogy a bevezetőben említett heteken kedvezőek voltak az adatok: az év első 31 hetében ötezerrel kevesebben haltak meg Magyarországon, mint ami a 2010 és 2019 közötti tíz évben jellemző volt.
A visszaesés egyébként egyáltalán nem meglepő, a járvány miatt számítani lehetett rá. Bár az adatokon az látszik, hogy a pandémia lényegében minden korosztályban szignifikánsan növelte a halálozást, az idősebbeket sokkal súlyosabban érintette. Különösen a 65 év felettiek, ezen belül is a 65 és 80 közöttiek körében volt kiugróan halálos a fertőzés. Ebben a korosztályban egész biztosan rengeteg olyan ember meghalt, akik, ha rossz egészségügyi állapotban is voltak, amennyiben nem kapják el a betegséget, néhány évet még élhettek volna. Mivel ők korábban veszítették életüket, mint ahogy járvány nélkül tették volna, így a pandémia levonulásával a halálozás visszaesése törvényszerű volt.
A jelek szerint ezt láthatjuk most. Az idei teljes éves halálozás, ha nem is lesz a legalacsonyabb az elmúlt fél évszázadban, közel lehet hozzá.
Persze továbbra is kockázat, hogy a leterhelt, ezer sebből vérző egészségügyi rendszer miatt megszaporodnak az olyan halálesetek, amelyek szűréssel, vagy megfelelően időzített beavatkozással meg lehetett volna előzni. Ebből a szempontból nemzetközi összevetésben amúgy sem állunk túl jól. A magyar lakosság egészségügyi állapota rendkívül rossz, az itthoni halálozás már a járvány előtti időszakban is kiemelkedően magas volt: nem a kelet-közép-európai, hanem a balkáni országokkal voltunk egy szinten.
Itthon nemzetközi összevetésben is alacsony a születéskor várható élettartam, ahogy a 65 éves kort megélők aránya is.
A halálesetek elég jelentős része ráadásul megelőzhető lenne. Ahogy a tavalyi választások elé írt sorozatunkban is bemutattuk: az elmúlt 20 évben durván egymillió magyar veszítette úgy az életét, hogy meg lehetett volna menteni. Bár az elkerülhető halálozások száma évről évre csökken itthon, nemzetközi összevetésben sajnos így is rendkívül magas. Sokatmondó adat például, hogy ischaemiás szívbetegségben*A szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegsége, amelyet a szív körüli erek (koszorúerek) problémája okoz. – a csökkenő trend ellenére – itthon még mindig közel annyian halnak meg, ahányan az ötször népesebb Spanyolországban.
Adat
Fontos