Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a tagországok 2021-es hulladékgazdálkodási adatait. Ahogy az Eurostat írja, a lakossági eredetű ugyan csak a teljes hulladékmennyiség 10 százalékát teszi ki, szerepe mégis nagyon fontos, mert összetétele komplex, mindenkit érint, a mennyisége pedig általában összefügg a fogyasztási szokásokkal.
A nagyobb gazdasági teljesítményhez és az annak köszönhető magasabb életszínvonalhoz általában nagyobb fogyasztás és így nagyobb hulladékmennyiség kapcsolódik, ezért mi most az adatbázisban Magyarország és néhány régiós ország mellé a magasabb gazdasági mutatókkal rendelkező Ausztriát is megnéztük.
Az egy főre eső hulladék mennyiségét az alábbi grafikonon mutatjuk be:
Látszik, hogy Ausztriában az elmúlt két évtizedben mindig jóval magasabb volt az egy főre jutó hulladék mennyisége, mint az összes többi kelet-európai országban. A 600 kilogramm körül stabilan álló osztrák adat 2020-ban (talán a koronavírus-járvány hatására) hirtelen 800 kilogramm fölé ugrott, és 2021-ben ott is maradt. Csehország és Szlovákia 2017 óta erőteljesen elkezdett ehhez a szinthez felzárkózni.
Magyarország viszont a 2000-es években még 450 kilogramm körüli szintről 2010-re 400 kilogramm közelébe csökkent, és a hulladéktermelés azóta ott stabilizálódott.
A következő grafikon azt mutatja meg, hogy ennek a hulladéknak hány százalékát hasznosították újra.
Ausztriában végig jóval magasabb, 60 százalék körüli az újrahasznosítás mértéke, de az is látványos, hogy a kelet-európai országok az ezredfordulós nagyon alacsony bázisról mind szépen zárkóztak fel az évek során, és ebben Magyarország az élen járt – egy darabig.
2018 után azonban a számok szerint a magyar újrahasznosítás mértéke csökkenni kezdett, miközben Lengyelország, Csehország és Szlovákia még növekvő mennyiség mellett is folytatta az osztrák szinthez való közeledést. A 2020-ban nagyon megugró osztrák mennyiségi adat sem jelentette azt, hogy az ottani magas újrahasznosítási arány lecsökkent volna.
Játék a számokkal, de 2021-ben egy osztrák lakos évente 835 kilogramm hulladékot termelt, amelynek 62,5 százalékát hasznosították újra, így 313 kilogramm nem újrahasznosított hulladékkal terhelte meg a környezetet. Ugyanebben az évben egy átlagos magyar lakos csak fele ennyi, 416 kilogramm hulladékot termelt, és mivel ennek 34,9 százaléka ment újrahasznosításra, a „maradék” 270 kilogramm lett, azaz némileg kevesebb, mint az osztrák adat.
Ha így számolunk, akkor az általunk választott országok közül egyébként a lengyelek terhelik legkevésbé újrahasznosítatlan hulladékkal a lerakókat, náluk egy főre évente már csak 216 kilogramm ilyen szemét jut.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
