A háború kitörése óta eltelt másfél évben az Ukrajnából érkező menekültek elszállásolásával és integrációjával kapcsolatos tapasztalataikat foglalták össze civil és önkormányzati segítők a mintegy 70 országban jelen lévő, – egyébként keresztény szellemiségű – alapítvány, a Habitat for Humanity magyarországi fiókszervezetének új, Margit körúti közösségi terében.

A beszélgetés betekintést nyújtott abba, hogy kezdetben semmilyen, később minimális állami szerepvállalás mellett a gyorsan reagáló civil szektornak milyen kihívásokkal kellett és kell a mai napig szembenéznie a menekültek segítésében. Hány ember munkájára, adományaira, mennyi szervezésre van szükség ahhoz, hogy egy két gyerekes ukrán pár beköltözhessen egy lakásba és ott legyen matrac, ágynemű? Vagy ahhoz, hogy a fővárosi önkormányzat által fenntartott menekültszállón legyen konyha, ahol a nők közösen főzhetnek?

Forrás- és kapacitáshiány

Az egész területre, de a szóban forgó szervezetekre jellemző alapvető nehézségeket az együttműködést a Habitat Magyarország felkérésére átvilágító-kiértékelő Periféria Kutatóközpont munkatársa, Pósfai Zsuzsanna mondta ki:

• A magyar állam teljesíti kötelezettségét, de közben a menekültek segítésére minimális forrást biztosít. Más európai országokban jellemzően az elérhető állami források lényegesen szélesebbek. 
• A menekültek segítésében részt vevő szervezetek finanszírozása instabil, sokszor fél-egy évre tudnak csak előre tervezni, ebből kifolyólag általános a kapacitáshiány.
• Ugyanakkor a magyar menekültellátás állami intézményi keretrendszere az elmúlt években, különös tekintettel 2018 után lényegében leépült – így a civileknek gyorsan, de kapacitáshiánnyal küzdve kellett kezelnie a háború kirobbanásával keletkező igényeket. 

Számos civil és egy önkormányzati szervezet szembesülve a helyzettel gyakorlatilag a menekültek érkezésének másnapján megkezdte az azonnali segítségnyújtást és krízisintervenciót, több esetben úgy, hogy konkrétan háborús menekültek segítésében nem volt tapasztalatuk.

Ilyen volt az elsősorban energia- és lakhatási szegénységben élők segítésével foglalkozó Habitat Magyarország is, ami aztán 5 partnerszervezetével felvállalt egy koordináló-adományelosztó szerepet, elsősorban saját nemzetközi anyagi forrásaira támaszkodva.

De szintén a szükség megjelenésével kezdett menekültek segítésébe a fővárosi önkormányzat által fenntartott, elsősorban hajléktalanellátással foglalkozó Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei, a BMSZKI is. A hatalmas szervezet saját kapacitásaiból visszanyesve hozott létre és működtet azóta is egy 100 és egy 60 férőhelyes szálláshelyet menekülteknek, mostanra kizárólag nagyon szegény, továbbutazásra és kiköltözésre nem képes kárpátaljai magyar ajkú roma családoknak. Ez mára egy fix menekült lakóközösség a BMSZKI-ban, ami viszont hosszú távon visszatérne az alapfunkciójához, de természetesen addig segít a menekülteknek, amíg arra igény van.

Zakar Gergely, BMSZKI-vezető elmondta: a fő nehézség az, hogy a menekültszállásuk feladatköre pontos jogszabályi keretek és állami koordináció hiányában nem definiálható pontosan. Emellett problémás a munka sztenderdizálása, erőforrásigényének meghatározására, holott egy ekkora intézményben egy különösen fontos lenne. 

Az értelmileg korlátozott emberek lakhatását és foglalkoztatását segítő Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet szintén a háború kitörése után, látva az ukrán ellátórendszer összeomlását, kezdte segíteni kifejezetten a mentális betegséggel élő, értelmi sérült menekültek segítését. Náluk tavaly 160 fő fordult meg. Ahogy azt Némethné Horvát Beáta, a Strázsa vezetője elmondta: kezdetben két, sérült gyerekkel élő anyát akartak befogadni, de amikor kimentek négyükért, 18-an akartak jönni. Tavaly március végére már 40-en laktak náluk. “A legnehezebb az volt, hogy elérjük, hogy bízzanak bennünk. És az, hogy az általános orvoshiány mellett is eljutassuk őket a megfelelő orvosi vizsgálatokra – kezelni kellett azt a helyzetet, hogy megérkezek 5 ukrán menekülttel az adott orvoshoz, akire éppen negyvenen várnak.”

Horvát Beáta arra is utalt: finanszírozásuk jelenleg bizonytalan.

Háborús veszélyhelyzet van, menekültstratégia nincs

A spontán kialakult, majd tudatosan kiépített együttműködés során biztosított tárgyi adományokat, háztartási gépeket, tiszta ágyneműt, vagy éppen ingatlanfelújítási szolgálatokat a Habitat a fenti szervezetek mellett a Kalunba Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft-nek, a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének vagy éppen a nyíregyházi görög katolikus egyházmegyei karitásznak is.

A Kalunba annyiban kivétel a partnerek között, hogy közel tíz éve foglakozik menekültek integrációjával, oktatásával, munkaerőpiaci elhelyezkedésének segítésével. Ráadásul saját lakásprogramjukban a kft. szerződő félként, kvázi lakásügynökségi formában is jelen jelen van a kliensek és a lakástulajdonosok közé ékelve – ebben a lakáskezelő programban tavaly 35 lakást működtettek. Ugyanakkor ezt a programját a Kalunba éppen felszámolja.

A Habitat a hozzá hasonló profilú Utcáról Lakásba Egyesülettel közösen futtatta a kifejezetten az ukrán menekülteknek célzott lakhatási programjukat is. Ebben jelenleg 115 család vesz részt. Ez kezdetben adomány lakásokban történő elhelyezést, később albérlettámogatást jelentett.

A teljes, Habitat által koordinált együttműködés eddig mintegy 1400 menekültnek nyújtott segítséget. 

A kalunbás Acsai Balázs szerint elvileg a kormányzati struktúrában és állami ellátórendszerben jelenleg is lenne szaktudás és hasznosítható tapasztalat a menekültek segítésében, más kérdés, hogy ebből szinte semmit nem mozgósítottak. 

A Habitat programkoordinátora elmesélte azt is, hogy gyorsan zátonyra futott a párbeszéd a BOK csarnokban működő állami menekültponttal, ahova hiába ment el személyesen is – érdeklődő kérdéseikre soha nem érkezett válasz. 

Bár több mint egy éve hivatalosan veszélyhelyzet van Magyarországon a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa miatt, arról egyik szakember sem beszélt, hogy látna kiszámítható állami segítséget vagy átgondolt állami menekültstratégiát.

Ez egybevág azzal, amit a Migration Aid nemrég a bezárástól csodával határos módon megmenekült Madridi úti menekültszálló vezetője mondott ottjártunkor: Végh Alexandra úgy látja, a Magyarországon élő menekültek körében állandóak a lakhatási problémák, még akkor is, ha az elmúlt hónapokban csökkent az igény a tranzitszállásokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Máshol pénz van, itt szeretet” – csodával határos módon megmenekült az ország legnagyobb menekültszállójaAmikor elkészítettük riportunkat a Madridi úton, úgy volt, hogy heteken belül be kell zárniuk, ám tegnap este jött a váratlan és pozitív fordulat.

De azzal is egybevág, amit a BMSZKI programvezetője, Tatár Babett májusban mondott nekünk: a hivatalos állami fogadóponttal, a BOK-csarnokkal nincs aktív kommunikáció, „próbáltuk felvenni velük a kapcsolatot hivatalosan, de nem jártunk sikerrel. Persze rendszeresen küldenek ide menekülteket, ritkán mi is küldünk oda. A fő gond az, hogy nem látunk rá az állami kapacitásokra, fogalmunk sincs, milyenek ezek a szálláshelyek”.

A tapasztalat az, hogy a BOK-csarnokban a katasztrófavédelem segítségével az állam vidéki szálláshelyeket ajánl fel, azokat pedig sok menekült nem akarja elfogadni. „Sokuknak egyáltalán nemcsak lakhatási segítségre van szükségük, hanem sokkal szerteágazóbb támogatásra. Segítségre van szükségük, hogy boldoguljanak menekültként egy másik országban, és előbb-utóbb elengedjék segítőik kezét”.

Állami folyosó

A háborúval járó humanitárius krízis következtében 2022 tavaszán százezrek indultak meg Ukrajnából nyugat felé, és egymás után futottak be a vonatok Budapestre elsősorban olyan nőkkel és gyerekkel, akik sok esetben egyetlen nejlonszatyorral hagyták el otthonukat. Az Európai Unió gyorsan reagált, különböző intézkedésekkel könnyítette meg a háború elől menekülők helyzetét – tavaly év végig közel ötmillió Ukrajnából érkezett menekült regisztrált védelmi vagy hasonló rendszerben az EU területén. Magyarország szinte azonnal tranzitországgá vált: az útra kelők vagy eleve tudták, vagy gyorsan realizálták, hogy érdemesebb tovább menni, Ausztriába vagy Németországba például.

Idén április végén közel négymillió Ukrajnából érkezett nem-EU állampolgár tartózkodott valamilyen EU-országban az ideiglenes menedékstátusz lehetőségeit kihasználva. Ez durván az ország orosz invázióját megelőző népességének egytizede. A legtöbb Ukrajnából érkezett menekült Németországban (28 százalék), Lengyelországban (25 százalék) és Csehországban tartózkodik (8 százalék). 

Magyarországon az ukrán menekültek úgynevezett menedékes státuszért folyamodhatnak, ami után havonta mintegy 23 ezer forint fenntartási segélyt – illetve ha van gyerek, családi pótlékot – kapnak az államtól, már amennyiben el tudnak jutni a kormányhivatalig érte minden hónapban. Az EU-s átmeneti védelem és a magyar menedékes státusz biztosítja, hogy a menekültek az EU területén mindenhol megkapják 2024 márciusáig a tartózkodási, munkavállalási jogokat, lakhatáshoz, szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, a kiskorúak részt vehetnek az oktatásban – kötelező felvenni őket –, de gyámságra is jogosultak.

Magyarország valójában elsősorban menekültfolyosót biztosít, nálunk van az EU-ban lakosságarányosan a legkevesebb menekült. A 2023. márciusi adatok szerint számuk nem éri el összesen a 30 ezer főt – más kérdés, hogy lehetnek Magyarországon a hatóságok és statisztikák számára láthatatlan személyek is. Ugyanez a szám egy évvel ezelőtt közel 21 ezer volt.

2022-ben mintegy 880 ezer, 2021-ben 537 ezer menedékkérő nyújtott be az EU-ban első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet. Ausztriában az egy főre jutó menedékkérelmek száma 11 848, míg Magyarországon öt, Szlovákiában 12, Csehországban 127.

A magyar adatokkal kapcsolatban megjegyzendő: a magyar állampolgársággal is rendelkezők nem igényelhettek menedékes státuszt Magyarországon, és azok sem szerepelnek a számokban, akik vízummal érkeztek. Korábban a Migration Aid vezetője azt mondta a G7-nek: “Az állam az alapvető számadatokkal is hadilábon áll. Azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeztek biometrikus azonosításra alkalmas útlevéllel, automatikusan kaptak 90 napos turistavízumot, azóta sem tudni, hogy ők itt maradtak-e vagy továbbálltak.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKáoszból zűrzavarba csöppentek az iskolakezdéssel a Magyarországra menekült ukrán gyerekekSenki sem tudja, hány ukrán menekült gyerek lehet Magyarországon, azt meg pláne, hogy az ő oktatásukat hogyan lehetne jól megszervezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kárpátaljai cigány menekültek még a szegregált hajléktalanszállónak is tudnak örülni, de a magyar egészségügy már nekik is sokMár a háború utáni első hetek menekülthullámában látni lehetett, hogy a romákat nem hivatalosan, de a gyakorlatban nagyon is elkülönítve kezelik a többiektől.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet civil szféra Habitat for Humanity háború lakhatás ukrán menekültek Olvasson tovább a kategóriában