Egy nemrég publikált átfogó klímakutatás az eddigieknél sokkal inkább morális oldalról közelíti meg a globális felmelegedést, és ennek következtében számos új, elgondolkodtató előrejelzést ad.
Felülnézet: történelmi adatok alapján az ember 29 fokos átlagos éves hőmérséklet felett érzi annyira élhetetlennek a környezetét, hogy el akar vándorolni onnnan. Ezt összevetve a felmelegedési és népesedési előrejelzésekkel, különböző forgatókönyveket lehet felállítani arra, hogy hol lesz élhető a Földön a környezet, és honnan hova, illetve mennyien kényszerülnek majd elvándorolni.
Számokban:
Burkina Faso, Mali, Katar a Karib-tengeri szigetek, és az Egyesült Arab Emírségek teljes területe olyanná válik, ahol csak mesterséges körülmények között lehet minőségi életet élni, de Brazilia és Ausztrália óriási területei is ilyenek lesznek.
Akár népességre, akár területre nézzük, a klímakatasztrófa fő elszenvedői szinte kivétel nélkül olyan, jellemzően szegény országok, amelyeknek károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, mint azoké, amelyek a legkisebb kárra számíthatnak.
Egy egyszerű példa: hat átlagos amerikai lakos ma a fogyasztásával annyi károsanyagot juttat a levegőbe, amely az évszázad végére öt embert klímamenekültté tesz. Az európai lakosok átlagos fogyasztása ma jóval kisebb, de mégsem élnek sokkal szegényesebb életmódban, ezért a tanulmány amerikai értelmezésének egyik fő üzenete az, hogy bőven lenne tere a tudatos fogyasztásnak.
A világátlag egyébként jobb, mint az amerikai, eszerint hét mai ember fogyasztása miatt két ember válik klímamenekültté.
Klímamenekültek százmilliói, vagy milliárdjai olyan globális felforduláshoz vezetnek, amelynek elkerülése mindenki érdeke. A tanulmány szerint a felmelegedés mértékének egy tized fokkal való emelkedése 140 millió ember életét lehetetleníti el, a legfőbb üzenete ezért az, hogy morális kötelesség a szennyezés csökkentése annak, aki megtheti.
Adat
Fontos