A XX. század nagy háborúja hozta el, a XXI. század új kihívásai pedig nem eresztik – ez a nyári időszámítás.

Az első világháború közepén, 1916-ban döntöttek úgy a németek, hogy a széntartalékok minél hatékonyabb felhasználása érdekében 60 perccel előre tekerik az órát – ezt a megoldást aztán a többi hadban álló ország is átvette, majd többségük a háború után kivezette, és csak a hetvenes évek olajválsága hozta vissza a gyakorlatba. Az elmúlt évtizedek során azonban a technológia annyit fejlődött, hogy az így megspórolható energia végül szinte minimálissá vált, így nem meglepő, hogy egy ponton a döntéshozók is szembesültek a dilemmával, vajon van-e értelme egyáltalán a nyári időszámításnak.

Az eltörlés melletti egyik érv, hogy az óraátállítás negatív hatással van az egészségre. A Nature-ben tavaly megjelent egy tanulmány, mely átfogóan bemutatja az eddig ebben a körben végzett vizsgálatokat, és mely szerint kimutatható az összefüggés az óraátállítás és a halálozások száma között.

Mit ront el az óraátállítás?

Az átállás minimálisan ugyan, de hatással van az emberi cirkadián ritmusra – a nyári időszámítás során ez negatív, a téli esetében pozitív hatás. A cirkadián ritmusunk lényegében a belső, biológiai óránk, ehhez igazodik a biokémiai ritmusunk, és ezt a ritmust nagyban befolyásolja a napfény. A tanulmány szerint több módon is bizonyítást nyert már, hogy az óraátállítás a fizikai és mentális egészségre is negatív hatással van, a cirkadián ritmus megzavarásán keresztül.

Összefüggést találtak az infarktus, a sztrók, a közlekedési balesetek, a szívritmus zavarai, sőt az öngyilkosságok kockázatának növekedése és az óratállítás után fellépő cirkadiánritmus-zavar között.

Mivel ezek a halálozási típusok kiemelten nagy számban vannak jelen a halálozási statisztikákban, egyáltalán nem tűnik légből kapottnak az a következtetés, hogy az óraátállítás kimutatható mértékben dobja meg a halálozási adatokat.

Az alábbi ábrákon azt látjuk, hogyan alakultak a halálozási adatok az óraátállítást megelőző, illetve azt követő időszakokban. Fontos megjegyezni, hogy általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a tavaszi időszak beköszöntével a halálozási arány csökken, majd a tél felé közeledve egyre nő. Ami itt érdekes, hogy a téli időszámítás, tehát amikor egy órával többet alhatunk, látványosan kibillenti a halálozási számok görbéjét, kevesebb haláleset történik az óraátállítást követő két hétben. Ez a sárga grafikonon látható. A szaggatott, függőleges vonal, melyet a 0 jelöl, az óraátállítás időpontját mutatja. Látható, hogy a korábbi adatokhoz mérten a becsült halálozási adatok alacsonyabbak a következő hetekben.

Forrás: Nature

Mindez fordítottan igaz a nyári időszámítás kezdetével. Ahogy beköszönt a tavasz, csökkenni kezdenek a halálozási számok, és bár az óraátállítás után sem haladják meg a korábbi értékeket, látható, hogy a trend itt is billen, csak itt éppen a negatív irányba, tehát a halálesetek száma a várhatónál magasabb lett.

Ezekhez az adatokhoz 16 ország halálozási adatait vizsgálták 1998 és 2012 között (tehát itt még nem torzítja az adatokat a Covid-járvány).

A halálozások nagyobb arányban érintik a férfiakat, mint a nőket, korcsoporttól függetlenül, miközben nem meglepő módon az idős korosztályban jelentős a halálozások száma. Nem számottevően ugyan, de az is kiderült, hogy az ország területi elhelyezkedése is befolyásolhatja, mekkora kockázatnak vannak kitéve a lakosok, a felmérés során ugyanis azt figyelték meg, hogy Svájcban és Olaszországban a legalacsonyabb, míg Lengyelországban és Horvátországban a legmagasabb a kockázat. Nem figyelmen kívül hagyható az sem, hogy minél tehetősebb vidékről van szó, annál kisebb a halálozási kockázat.

A tanulmány során egy másik jellegzetességre is felfigyeltek: a 40 éves vagy annál fiatalabb populáció körében évszaktól függetlenül a legkevesebb haláleset vasárnap, a legtöbb hétfőn következik be.

Magyarországon a nyári időszámítás idén március 26-án hajnali kettő órakor kezdődik, ekkor az órát hajnali háromra kell állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak népszerű, hanem gazdaságos is lenne az óraátállítás eltörléseA legújabb kutatás szerint az óraátállítás száz éve hasznos volt, de ma már nem az, egyelőre mégsem szűnik meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jelek szerint télre visszaállítjuk az órákat, pedig lehetett volna másképp isA járvány teljesen megbénította az óraátállítás eltörlésének ügyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egészségügy állapota nem felel meg az ország fejlettségi szintjénekCsak a kiszámíthatatlanság biztos: lehet, hogy jár egy ellátás, de nem biztos, hogy jut is. Ez pedig számos ember életébe kerül nap mint nap.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészség élettartam óraátállítás Olvasson tovább a kategóriában